hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Szerkesztőség
Tartalommal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit, esetlegesen közlésre szánt anyagait, ötleteit, kérem juttassa el hozzám!

Levél küldése

Hirdetések feladása

Megjelentetésre szánt anyagok beküldése
 
  • Fajtaválasztás, talajművelés
  • Fajtaválasztás, talajművelés
  • : Az olajnövények hasznosítása

    Az olajnövények hasznosítása

      2004.07.12. 20:57


    A növényi eredetű olajok és zsírok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek. Szerepük elsődlegesen energiaszolgáltatás, de fontosak a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E és K) biztosítása tekintetében is. A hasznosított növényi olajok mennyisége évről évre nő, s egyes statisztikai adatok szerint ma a világon körülbelül négyszer annyi növényi eredetű olajat/zsiradékot fogyasztanak el, mint állatit. A prognózisok szerint ez az arány a jövőben még inkább a növényi eredetű zsiradékok növekedésének irányában fog eltolódni. A hazai fogyasztói szokások inkább az állati eredetű zsiradékokat helyezik előtérbe, azonban az újabban tapasztalható felvilágosító munkák eredményeként már e téren is tapasztalható kedvező fordulat az egészségesebb táplálkozás biztosítása végett. A növényi és állati eredetű zsiradékok túlzott fogyasztása ugyanis elhízáshoz vezet, ami párosulva egyéb betegségekkel (cukorbaj, magas vérnyomás) összességében a rizikófaktorok növekedéshez vezet, csökkentve ezáltal a lakosság életben maradásának esélyeit.
    Az sem mindegy, hogy milyen összetételű zsírsavat tartalmazó zsiradékot fogyasztunk. E téren ismertek a telített és telítetlen zsírsavak. Az előbbiek jellemzői, hogy viszonylag stabilak. Főként a haszonállatainkból készült termékek tartalmaznak ilyen összetételű zsiradékot. A túlzott mértékű telített zsírsavösszetételű (palmitinsav, sztearinsav) táplálékok fogyasztásának hatására növekedhet a vér koleszterin-szintje, fokozódhat a vérerek rugalmatlansága. A növényi eredetű zsiradékok - az olajok, főleg többszörösen telítetlen zsírsavakat (linolsav, linolénsav) tartalmaznak, jellemző rájuk az alacsony olvadáspont, a gyors lebomlás, az oxidálódás. Az emberi szervezet képtelen ezeket előállítani, így ezeket esszenciális zsírsavaknak is nevezzük. Ilyenek például a linolsav és az alfa-linolénsav. Nagyobb mértékű fogyasztásuk következtében csökkenhet a vér koleszterin-szintje. Egyes humán-élettani vizsgálatok alapján a napi energiaszükséglet maximum 30%-át célszerű különféle eredetű zsiradékokkal a szervezetbe juttatni, azon belül azonban a telített zsírsavak mennyisége legfeljebb 10% legyen, az egyszeresen telítetlen zsírsavaké 12-14%, a többszörösen telítetleneké 5-8% között változzon. A növényi olajok zsírsavösszetétele fajonként, de azon belül a hasznosítási irányoknak megfelelően fajtánként is nagyon változhat. A legfontosabb hazai olajat adó növényfajok zsírsavösszetételét az 1. táblázatban mutatjuk be. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak (pl. olajsav) mennyisége a nálunk is forgalmazott olivaolajokban a legnagyobb, megközelíti a 80%-ot, a telített zsírsavak mennyisége e terméknél 10-14% között változik. A növényfajok olajsavalkotóiról bővebb adatokat a 2. táblázat tartalmaz.

    1. táblázat
    A különbözõ növényfajokból származó olajok telített és telítetlen zsírsavösszetétele
    Megnevezés Telített zsírsavak
    mennyisége%
    Egyszeresen telítetlen zsírsavak
    mennyisége%
    Többszörösen telítetlen zsírsavak
    mennyisége%
    Napraforgó 11 20 69
    Repce 6 58 36
    Szója 16 23 61
    Mák 13 14 73
    2. táblázat
    A különbözõ növényfajokból származó olajok zsírsavainak %-os összetétele
    Megnevezés

    Átlagos zsírsavösszetételû napraforgó Nagy olajsav-tartalmú napraforgó Nagy erukasav-tartalmú
    repcék
    Dupla-nullás
    repcék
    Szója

    Palmitinsav (16:0) 6 5 3 6 9
    Sztearinsav (18:0) 4 4 2 2 4
    Olajsav (18:1) 20 82 10 54 27
    Linolsav (18:2) 68 6 12 25 50
    Linolénsav (18:3)     11 11 7
    Erukasav (22:1)     53 0  
    Egyéb zsírsavak 2 3 2 2 3
    Az olivaolajok 70% egyszeresen telítetlen, 16% többszörösen telítetlen és mintegy 14% telített zsírsavat tartalmaznak. A földimogyoróból nyert olaj zsírsavösszetele hasonló sorrendben 48-34-18%; a pálmaolajé 39-10-51%; a kukoricaolajé 25-62-13%; a gyapoté 19-54-27%; a sáfrányos szeklicéé 13-79-8%; a kókuszdióé 6-2-92%. A len 38-40% olajtartalmú magja magas linol- és linolénsavtartalmú.

    A táblázatok, valamint a felsorolt növényfajok adatai alapján a kívánt zsírsavösszetételű tápanyagot - az egyoldalú táplálkozás elkerülése érdekében is - csak a különböző növényi és állati eredetű tápanyagok harmonikus arányával lehet megfelelő szinten biztosítani.

    Az emberiség létszámának folyamatos növekedése a mezőgazdasági eredetű termékek előállítását és feldolgozottsági szintjének folyamatos növelését követeli meg. Emiatt a növényi olajat szolgáltató növények vetésterülete és a kész olajak világkereskedelme - ha évjáratonként eltérő mértékben is, de folytonos növekedést mutat.

    Minden kontinensnek megvan a maga olajat adó növénye, ugyanis az eltérő klimatikus viszonyok más és más növénykultúrák termeszthetőségét teszik lehetővé. A világon a legtöbb növényi olajat szójából (20,8 millió t) állítják elő, melyet sorrendben a pálmaolaj, a repce (17,2 millió t) és napraforgóolaj (11,7 millió t) követ. Kisebb, de egyes kontinenseken nem elhanyagolható a földimogyoróból, a gyapotmagból, a kókuszpálma terméséből, az olivabogyóból, valamint a ricinusból és lenből (0,5 millió t) készült olajak mennyisége. A len világtermelési adataiból kitűnik, hogy a legnagyobb vetésterülete Kanadában van, ezt követi India. Távlatilag a legnagyobb arányú növekedést az étkezési célra kiválóan használható pálmaolaj/zsír termelésének bővülésében látják egyes prognózisok. Az EU jelenlegi határain belül a legfontosabb olajnövény a szója, részaránya eléri a 60%-ot. A repcetermesztés részesedése 21%, a napraforgóé 19%. Repceolaj kivételével az EU a növényi olajok belső forgalmát illetően nem önellátó.

    Az egyes növényfajok biológiai alapjai tekintetében is nagyon nagy arányú fajtaváltás tanúi lehetünk. A célirányos és céltudatos fajtahasználat szükségességét támasztja alá az államilag elismert fajták, illetve hibridek fajonkénti nagy száma is. Ezek használat szerinti csoportosítását, valamint a minősített fajták számát a 3. táblázat ismerteti.

    3. táblázat
    Az olajos növények államilag elismert fajtáinak/hibridjeinek csoportosítása és száma (Forrás: Nemzeti fajtajegyzék, 2003)
    Növényfaj Fajtacsoport Fajták/hibridek száma
    Õszi káposztarepce összes: 72  
    nagy erukasav-tartalmú szabadelvirágzású korai érésû 2
      kompozit hibrid 1
    kis erukasav-tartalmú korai érésû fajták 6
      korai érésû hibridek 1
      takarmány 1
      középérésû fajták 46
      középérésû hibridek 12
      kompozit hibrid 2
      vetõmag exportra 1
    Tavaszi káposztarepce összes: 4  
    nagy erukasav-tartalmú olajipari célú hasznosításra 4
    Õszi réparepce   2
    Napraforgó összes: 116  
    magas olajtartalmú szabadelvirágzású 1
      igen korai érésû hibrid 12
      korai érésû hibrid 69
      középérésû hibrid 25
      magas olajsavtartalmú 1
    étkezési hibrid 5
      szabadelvirágzású 2
      vetõmag exportra 1
    Szója összes: 42  
      igen korai érésû 1
      korai érésû 13
      középérésû 23
      késõi érésû 5
    Len olajlen 9
    Földimogyoró 1
    Mák 13
    Sáfrányos szeklice 3
    Fehér mustár 7
    Szareptai mustár 2
    Ricinus 1
    Olajtök 7
      Mindösszesen: 279
    A nemesítés újabb biotechnológiai módszerei - pl. a génmanipuláció - e növényfajok között is újabb fajták/hibridek megjelenését vetítik előre. A szója fajták között az USA-ban már több, mint 2 millió ha-on történik gyomirtószer-rezisztens fajták termesztése, az elismert napraforgó hibridek között módosított növényeket már nálunk is minősítettek.

    A repcefélék közül a hazai olajipar szempontjából a káposztarepce és a réparepce a legfontosabb. A káposztarepce nagyobb területen díszlik, őszi és tavaszi változatai ismeretesek. Nálunk elsősorban az őszieket termesztik, a tavasziaknak csak a téliek pótlásában, esetleg zöldtrágyanövényként van jelentőségük. A tavaszi vetésű repcék termése bizonytalanabb, bár korai vetéssel 1,5-1,8 t/ha-os termésszint azért elérhető velük. A magas erukasavtartalmú repcék csak energetikai, vagy zöldtrágyázási célra használhatók. A repcetermesztés statisztikai mutatói szerint e növényt a XIX. század 70-es éveiben 400-550 ezer ha-on termesztették, ami az összes szántóterületből 4,0-5,5%-os részarányát jelentette. A termőterület 1993-ra esett vissza a legjobban - ekkor csak 22 ezer ha volt. Az elmúlt évek közül az 1998/1999-es gazdálkodási ciklusban a vetésterület már 182 ezer hektárra növekedett, elérve a kívánatosnak tartott 4%-os szintet. Az utóbbi években 110-158 ezer ha között változott a repcével bevetett terület, azonban a jelentős mértékű téli kipusztulások következtében a betakarított terület már jóval kisebb lett. A régiónkénti adatok alapján a repce termesztése elsősorban a csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb, termesztése azonban a dél-alföldi megyékben is egyre terjed.

    Az újabban köztermesztésbe kerülő repce hibridek nagyüzemi szinten akár 5 t/ha-os magtermésre is képesek, s ha figyelembe vesszük, hogy a fajták, illetve hibridek olajtartalma 40% körüli, akkor megfelelő agrotechnikával és kedvező ökológiai körülmények között 1500-2000 l/ha-os olajtermés is elérhető. Az évenkénti átlagos terméshozamok ettől a szinttől még jócskán elmaradnak, hiszen a maghozam 1,00 és 2,06 t/ha között változott az elmúlt időszakban.

    A napraforgó vetésterülete 1999-ben volt a legtöbb, amikoris elérte az 521 ezer ha-t. Azt megelőzően, de azt követően is évenként meglehetősen nagy területingadozással vetették. Az utóbbi 40 év adatai közül a legkisebb vetésterületen (77,7 ezer ha) 1968-ban díszlett, míg az 1999-es legnagyobb vetésterület után 2000-ben csak 298 ezer, 2001-ben 338 ezer hektáron termesztették. A kaszattermések ingadozása az egyes évjáratoknak megfelelően meglehetősen széles határok közötti - 0,82 t/ha (1965) és 2,06 t/ha (1983). A hibridek fajtakísérleti kaszattermései az országos átlagértékeknél jóval nagyobb értékeket mutatnak (3,2-3,7 t/ha), ami egyúttal azt is jelzi, hogy a termesztéstechnológiai ajánlásokból a gyakorló gazdáknak van még mit betartani. A napraforgó hibridek átlagos olajtartalma 48-55%, fehérjetartalma 16-18% között változik. Az olajat adó hibridek héjtartalma 25-30%, szemben az étkezési napraforgókéval, ahol ez az érték elérheti akár az 50%-ot is.

    Hazánkban a szóját olajnyerésre ma csak legfeljebb igen kis mértékben termesztik. Vetésterülete 15-66 000 ha között változott az utóbbi 15 évben. Nálunk inkább fehérjenövényként ismert, hiszen fehérjetartalma 40% körüli, míg a magjából előállítható olajmennyiség csak 20% - átlagosan. Országos termésmennyisége 2 tonna körül változott az elmúlt közel 20 év alatt, ami alapján a belőle előállítható olajmennyiség hektáronként legfeljebb 400 l lehet. Ezek az átlagértékek azonban nagyfokú területi és fajtánkénti szóródás következtében alakultak így ki. A fajták maghozamát a tenyészidejük hossza is nagymértékben befolyásolja azonos termesztési körülmények között ugyanis a legkorábban és legkésőbben érő fajták között akár 100%-os termésbeli eltérés lehet. A szója vízigényes növény, s optimális vízellátás mellett a kései fajták 3,5-4,0 t/ha-os magtermésre is képesek. Öntözéses termesztés esetén a fajták magtermésének növekedése mellett minden esetben a fehérjetartalom csökkenését mutattuk ki az olajtartalom minimális mértékű csökkenése mellett.

    Az olajtöktermesztés hazai területe 2-3 000 ha, a hektáronként elérhető magtermés mennyisége 300-400 kg. A rendkívül kézi munkaerőigényes betakarítása miatt nagyobbrészt kisebb egységekben termesztik. A magvak olajtartalma 28-50%, az olajat leginkább a hideg sajtolást követően közvetlen étkezési célra használják fel.

    Az étkezési mákot termő terület nagysága az utóbbi években 2-3 000 ha között változott. A nagyobbrészt őszi vetésű fajták magtermése 560-620 kg között mozgott. A mustár vetésterülete 11-23 ezer ha volt 1996 és 1998 között, magtermése 810-900 kg/ha között ingadozott. Ugyanebben az időszakban 3-4 ezer ha-on folyt olajretek termesztés, aminek maghozama 620-730 kg/ha szintet ért el.

    Az elsődlegesen olajat termő növényeken túlmenően más szántóföldi kultúrákból is lehet étkezési célra olajat nyerni. Ilyen pl. a kukorica is, melynek csírája 30-35% olajat tartalmaz.

    A 3. táblázat adataiból az is nyilvánvaló válhat, hogy a hasznosítási irányoknak megfelelő fajtaszortiment termesztési feltételrendszereinél a fajták és hibridek egyéb értékmérő tulajdonságait is érdemes figyelembe venni. A fajtarendszertan emiatt is külön-külön csoportosítja az egyes növényfajok fajtáit pl. az érésidő szerint is. A tenyészidő hossza ugyanis meghatározza a vethetőséget (a rövidebb tenyészidejű fajtákat inkább az ország északibb, vagy csapadékosabb tájegységein érdemes vetni), vagy esetleg a másodtermesztés lehetőségét is. Egyben arra is utal, hogy a különböző tenyészidejű fajták betakaríthatóságát a hosszabb távú növénytermesztési tervek figyelembe vétele mellett lehessen tervezni és megvalósítani. A tenyészidő hossza szoros összefüggésben van ugyanakkor a termések mennyiségével, a hosszabb tenyészidejű fajták általánosságban véve nagyobb hektáronkénti hozamokra képesek. A tenyészidőigény egyúttal befolyásolja a vetendő csíraszámot, ami kihat a vetéskori tőtávolság meghatározására.

    Az OMMI által az utóbbi években rendszeresen kiadásra kerülő „Leíró fajtajegyzék”-ek az egyes növényfajok államilag elismert fajtáinak különböző tájegységekben történő teljesítményvizsgálati eredményeit tartalmazzák. Ezek a kiadványok a fajonkénti specifikációnak megfelelően részletesen ismertetik a fajták/hibridek legfontosabb agronómiai tulajdonságait is. Ilyenek például a napraforgónál a kísérleti helyenként mért kaszattermések, az olaj- és fehérjetartalom, az olaj- és fehérjetermés, az ezerkaszattömeg, a tenyészidőhosszúság, a dőlt- és kidőlt tövek aránya, a növénymagasság, valamint a legfontosabb kórokozókkal szembeni érzékenységvizsgálati eredmények, bonitálási értékek (pl. Diaporthe helianthi, Sclerotinia sclerotiorum, Plasmopara halstedii). A repcefüzetek a legfontosabb termésadatok (mag-, olaj-) mellett ismertetik a fajták kezdeti fejlődésének erősségével és a téli kipusztulással összefüggő bonitálási adatokat, a növénymagasságra, az állóképességre és a pergési hajlamra vonatkozó értékeket. A fajták jellemzői közül ismertetésre kerülnek az erukasav- és glükozinolát-tartalommal összefüggő vizsgálati adatsorok, illetve a fehérjetartalom és -termés mennyiségek.

    Dr. Kajdi Ferenc egyetemi docens

    Győri Tibor tudományos munkatárs

    Gráczol Eszter laborvezető

    Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár

     
    Szántóföldi növénytermesztés
     
    Állattenyésztés
     
    Ügyintéző
     
    Látogatási statisztika
    Indulás: 2004-03-09
     

    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...