Adóigazgatási eljárás
2004.06.29. 10:50
Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó
jogait és kötelezettségeit állapítja meg, és azt határozatban közli. Ez
lehet ellenőrzést követő adómegállapítás, bejelentés/bevallás alapján
történő kivetés-kiszabás, fizetési kedvezmény, adómérséklés, igazolás
kiadása, adóív, stb.
Az adóigazgatási eljárásban az adózó képviselője útján is
eljárhat.
Jogszabály azonban különbséget tesz adóigazgatási eljárásban, vagy
adótechnikai ügyekben történő képviselet között. Adóigazgatási
eljárásban magánszemély, egyéni vállalkozó képviseletére jogosultak:
- törvényes képviselő (pl. kiskorúnál)
- ügyvéd, ügyvédi iroda,
- adószakértő, adótanácsadó,
- egyéni vállalkozót ezen kívül alkalmazottja, vagy jogtanácsos is
képviselheti.
Adóigazgatási eljárásban jogi személy, egyéb
szervezet képviseletére jogosultak:
- a szervezetre vonatkozó jogszabály szerint képviseleti joggal
rendelkező személy, továbbá megbízás alapján:
- ügyvéd, ügyvédi iroda,
- jogtanácsos.
- adószakértő, adótanácsadó.
Adótechnikai ügyekben (pl. bevallás, bejelentés
benyújtása) az előbb felsoroltakon kívül magánszemélyt közokiratban,
vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazás,
megbízás alapján más nagykorú személy is képviselhet, jogi személy,
egyéb szervezet képviseletét könyvelőiroda, vagy annak alkalmazottja is
elláthatja meghatalmazással.
A képviseleti jogosultságot az adóhatóság eljárása
minden szakaszában köteles vizsgálni, mert az adótitok sérelmét
okozhatná az illetéktelen képviselet. A meghatalmazás, megbízás lehet
állandó is, de ennek visszavonását haladéktalanul be kell jelenteni.
Az adóigazgatási eljárás iratait az adózó vagy képviselője részére
kézbesíteni kell.
Ha az adózó ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokot kell kijelölni,
s az iratot részére kézbesíteni. Ha az adózó ismert helyen tartózkodik,
de a küldeményt nem veszi át ("nem kereste", átvételt megtagadja)
kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha a postai kézbesítés második
megkísérlését követő öt munkanapon belül sem veszi át a küldeményt, s a
posta az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Ezzel átvettnek minősül
az irat, jogerőre emelkedik és végrehajtása kikényszeríthető.
Bejelentés, bevallás alapján történő hatósági
adó-megállapításra helyi adóknál - a vállalkozók kommunális adója,
iparűzési adója és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó
kivételével - gépjárműadónál, vagyonszerzési és a kiszabás útján
fizetendő illetékeknél kerül sor. Az így meghozott határozat a bevallás
adataira épül, később feltárt eltérő tényállás esetén ellenőrzés
keretében adókülönbözet állapítható meg.
Bevallás azonnali ellenőrzése kerül elrendelésre, ha adózó az
adóévben több ízben mulasztotta el nyugtaadási kötelezettsége
teljesítését, vagy igazolatlan eredetű árút, be nem jelentett
foglalkoztatottat találtak nála. Bevallást kiegészítő nyilatkozat
elmulasztása, vagy valótlan, hiányos teljesítése is megalapoz azonnali
ellenőrzést.
Utólagos adó-megállapításnak minősül az ellenőrzés során feltárt
adókülönbözet, kiutalás előtti ellenőrzéssel feltárt jogosulatlan
igénylésből (visszatérítésből) eredő adókülönbözet előírása.
Soron kívüli adó-megállapításra kerül sor
- adózó halála esetén. Ilyenkor az eljárás a tárgyévi, bevallással
még le nem zárhatott időszak adó-megállapítására irányul. Az iratokat,
igazolásokat a közös háztartásban élt hozzátartozó, ennek hiányában az
örökös köteles az állami, illetve az önkormányzati adóhatósághoz
továbbítani. Az örökség megállapítása hivatalból, az önkormányzat és a
közjegyző megkeresésével történik. A beszerzett adatok alapján
lezárásra kerül az utolsó adóév, s rendezésre kerül a folyószámla - az
esetleges kötelezettség az örökösök között örökrészük arányában,
maximum annak összegéig kerül előírásra. A túlfizetés az örökösök
számlájára kerül átkönyvelésre,
- az ország területét külföldön történő letelepedés szándékával
elhagyni kívánó adózó kérelme alapján. A kérelméhez adózó bemutatja a
bevándorlási vízumát, s csatolja az adó-megállapításhoz szükséges
iratokat,
- a hazánkban adóköteles tevékenységet folytató külföldi, ha év
közben végleges szándékkal hagyja el az országot, tevékenységének
megszüntetését bejelenti és adóját a hatóság határozattal állapítja
meg,
- a magánszemély és a kifizető, munkáltató között keletkezett -
SZJA
adólevonást, vagy adóelőleg levonást érintő - jogvitában az adóhatóság
határozattal dönt. Erre a kifizető, munkáltató székhelye szerinti
adóhatóság az illetékes.
Az adó feltételes megállapítása a nagy adózókat
érintő jogintézmény: az adózó kérelmére a Pénzügyminisztérium előzetes
állásfoglalást ad arról, hogy a bejelentett jövőbeni szerződés vagy más
jogügylet kapcsán az adózónak milyen adókövetkezményekkel kell
számolnia. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra az adott ügyben
változatlan tényállás mellett kötelező.
Fizetéshalasztás, részletfizetés az adózó és a mögöttes felelős
kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a
fizetési nehézség
- a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy
járt
el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható (például megpróbálta
rendezni, beruházás, költekezés helyett).
- Magánszemélynél ennek a szempontnak a mérlegelése mellőzhető, ha
igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó egyösszegű megfizetése
családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel
aránytalanul súlyos megterhelést jelent,
- átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető.
(Akkor van meg a későbbi fizetés lehetősége, ha adózó gazdasági, anyagi
helyzete - jövedelme, gazdasági eredményei, eszközei, tartozásai,
követelései, stb. - mellett belátható időn belül fedezet látszik a
megfizetésre).
Nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés:
- szja előlegre és levont jövedelemadóra,
- beszedett helyi adóra,
- kifizető által magánszemélytől levont járulékokra.
A kérelem benyújtásának időpontjára speciális
szabályozás van a munkáltató által megállapított jövedelemadó mellett
kialakult tartozás esetében.
Fizetéskönnyítés megadása esetén a felszámított
pótlékot az adóhatóság a határozatban közli. A pótlékszámításra a
következő előírások érvényesek:
- az engedélyezett részletfizetés, fizetéshalasztás időtartama
alatt
- az elsőfokú határozat keltének napjától számítva - a jegybanki
alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot kell felszámítani (ez
gyakorlatilag az általános késedelmi pótlék fele),
- magánszemély esedékesség előtt benyújtott kérelme esetén az
elsőfokú határozat keltének napjáig a jegybanki alapkamatnak megfelelő
mértékű pótlékot kell felszámítani
- jogi személy, egyéb szervezet kérelme, valamint magánszemély
esedékesség után benyújtott kérelme esetén a jegybanki alapkamat
kétszeresének megfelelő általános mértékű késedelmi pótlékot kell
fizetni az elutasítás jogerőre emelkedéséig, ha pedig engedélyezik a
kedvezményt, akkor az elsőfokú határozat keltéig.
Kivételes méltánylást érdemlő esetben a pótlék
kiszabása mellőzhető, tehát a fizetési kedvezmény pótlékmentesen is
adható.
A fizetési kedvezmény felfüggesztő, vagy bontó
feltételhez is köthető. Előbbire példa az egyösszegű "előtörlesztés"
vagy a tőke befizetésének előírása, utóbbira példa a fizetési
kedvezmény időtartama alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségek
teljesítése, felszámolás, végelszámolás indításának kizárása.
A határozat rendelkező részében fel kell hívni adózó
figyelmét, arra, hogy ha nem teljesíti a kedvezmény feltételeit és az
esedékes összegek befizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a
tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt
terhelő adótartozást - a járulék kivételével -, bírság- és
pótléktartozást mérsékelheti, vagy elengedheti, ha azok megfizetése az
adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan
veszélyezteti. A méltányosság követelménye az adóhatósági eljárás
egészén végig vonul, alapelvként került meghatározásra, hogy ahol a
törvényi feltételek fennállnak, köteles az adóhatóság méltányosan
eljárni. Így pl. már a bírság kiszabása, megállapítása során is.
Az adómérséklés legalább két elemét ki kell emelni:
adótartozásra vonatkozik, tehát a már befizetett adót nem lehet
mérsékelni ezen a címen. Másrészt az "elengedheti", "mérsékelheti"
szövegrész széleskörű mérlegelésre jogosítja az adóhatóságot, mely nem
lehet tértől és időtől független. Tehát egy nagyarányú
vagyonfelhalmozás, beruházás mellett kialakult hátralék esetén utólag
nem lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetésére hivatkozni.
A helyi adót, adótartozást az önkormányzati
adóhatóság mérsékelheti, az önkormányzat rendeletében meghatározott
feltételek alapján. Ezek a feltételek önkormányzatonként eltérőek
lehetnek.
Illetéktartozás mérséklésénél az illetékhivatal a
megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire is köteles
tekintettel lenni, a hátralékos jövedelmi, vagyoni, szociális
körülményeinek mérlegelésén túlmenően. Ebből a szempontból másként
minősül egy lakásszerzés, mint egy üdülőtulajdon szerzés, másként
minősül egy adásvétel, mint egy öröklés, stb.
A pénzügyminiszter az illeték megállapítását is
mellőzheti, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli
esemény, elemi csapás indokolja.
Az adóigazgatási eljárásban az Ae. szabályai
háttérjogszabályként alkalmazandók, tehát eltérő rendelkezés hiányában
itt is megilletik az adózót az általánosan igénybe vehető
jogorvoslatok.
Az első fokú határozat ellen az adózót is megilleti
a fellebbezés joga,
az ügy érdemében hozott döntés ellen. A fellebbezést a határozat
közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a megtámadott
határozatot hozó szervnél. Fontos, hogy határidőn belül, a megfelelő
szervhez kerüljön benyújtásra, késedelem ugyanis jogvesztő (igazolási
kérelemnek természetesen itt is helye van).
A másodfokú felülbírálat teljes körű, a határozatot
és az egész eljárást vizsgálja, nem szorítkozik a fellebbezésben
felhozott indokokra.
Felügyeleti intézkedést a felettes adóhatóság, illetve a
pénzügyminiszter köteles tenni, ha jogszabálysértést észlel (ilyenkor
határozatot hoz, vagy eljárás lefolytatására utasít). Adózó is kérhet
felügyeleti intézkedést anyagi, vagy eljárási jogszabálysértésre
hivatkozással. Kérelme azonban érdemi vizsgálat nélkül elutasítható
akkor, ha bírósági jogorvoslatot figyelemfelhívás ellenére
elmulasztotta, vagy annak lehetősége még fennáll, vagy folyamatban van,
illetve a határozat jogsértő volta nem valószínűsíthető.
Bíróság előtt csak a másodfokon jogerőre emelkedett érdemi
határozatok vizsgálhatók felül,
adózó kérelmére. A bírósági keresetet a másodfokú határozat
kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani a Megyei
Bíróságnál, vagy az első fokú adóhatóságnál. Érdemi határozat - a
fizetési kedvezmény határozatok kivételével - minden, az
adókötelezettséget érintő, az adózó és az egyetemleges felelős jogát,
kötelezettségét megállapító határozat. A bíróság a határozatot
jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és
ha szükséges az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
A bírósági felülvizsgálatnak a végrehajtásra
halasztó hatálya nincs, de ha a bíróság az eljárás során bármikor
indokoltnak tartja, dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. Ha adózó a
keresetlevelében kéri a végrehajtás felfüggesztését, a bíróságnak erről
8 napon belül döntést kell hoznia.
A felettes szerv, vagy bíróság által még el nem
bírált jogszabálysértő határozat módosítására
az adózó terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül, az
adózó javára elévülési időn belül mindvégig lehetőség van. Ez az 1 éves
korlátozás az adózó terhére hozott módosításoknál a jogbiztonságot,
határozatok stabilitását szolgálja. A korlátozás, ha adózó rosszhiszemű
volt, és bizonyos bűncselekményekkel összefüggő tényállásokban nem
érvényesül.
Ha az adóhatóság jogszabályt sértett, s ebből
eredően adózónak visszatérítési igénye keletkezett (mert pl. már
befizette az előírt összeget), a visszatérítendő összeg után a
késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
Végrehajtási kifogás nyújtható be a végrehajtás során hozott
adóhatósági határozatok, illetve az adóvégrehajtó törvénysértő
intézkedése, intézkedésének elmulasztása ellen, a tudomásra jutástól
számított 8 napon belül. A kifogást benyújthatja a fizetésre
kötelezett, a behajtást kérő, illetőleg mindaz, akinek az adott
végrehajtás a jogát, vagy jogos érdekét sérti (pl. a jelzálogjog
jogosultja). Ennek során a kötelezettséget azonban már nem lehet
vitatni (csak a végrehajtási intézkedések jogszerűségét, pl. az eljárás
elrendelése, foganatosítása során végzett eljárási cselekmények, stb.).
A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre
halasztó hatálya van (tehát jogvita esetén az addig elvégzett
cselekmények nem oldódnak fel, de a végrehajtás nem megy tovább, nem
kerül sor a következő végrehajtási cselekményre - például a lefoglalt
dolog a kifogás elbírálásáig nem kerül értékesítésre).
A végrehajtási kifogást a felettes szerv (állami
adóhatóság esetén az APEH) határozattal bírálja el.
Az ellenőrzés során végzett helyszínellenőrzés
(helyszín, helyiség, gépjármű rakomány átvizsgálása) és eszköz, anyag-
és árukészlet lefoglalása ellen jogszabálysértés miatt 8 napon belül panasszal
lehet élni, melyet a felettes szerv bírál el.
|