A személyi jövedelemadó törvény bizonyos rendelkezései azonban nemcsak közvetlenül a magánszemély számára jelentenek jogokat és kötelezettségeket, hanem a jövedelmet kifizetőknek is adnak feladatokat vagy jogosítványokat. Egyes jövedelmek esetében, bár a jövedelmet, a magánszemély, illetve magánszemélyek közössége szerzi meg végső soron, a jövedelmet juttató személyt terheli adófizetési kötelezettség.

A személyi jövedelemadó alanya a bevételt elérő magánszemély - akkor is, ha tevékenységét egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként végzi -, életkorától, cselekvőképességétől, állampolgárságától függetlenül. Sajátos adóalany a társasház-közösség és a társasüdülő-közösség is, a közös név alatt megszerzett jövedelem után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli függetlenül attól, hogy magánszemély tagokból áll-e vagy sem, így akkor is, ha kizárólag jogi személy tagokból áll.

A személyi jövedelemadó törvény a saját rendelkezéseinek hatályát alárendeli a nemzetközi szerződéseknek, ilyenek hiányában az érintett államok közötti viszonossági gyakorlatnak.

Amennyiben a nemzetközi szerződésektől függően, vagy ilyen szerződés hiányában a magyar törvények szerint kell eljárni, a belföldi illetőségű magánszemélyt az összes jövedelme után, a külföldi illetőségű magánszemélyt a belföldről származó jövedelme után terheli adókötelezettség.

Belföldi illetőségű a magánszemély, ha az állandó lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Állandó lakóhelynek a törvény azt a lakóhelyet tekinti, ahol a magánszemély tartós ott lakásra rendezkedett be. Külföldi illetőségű magánszemély, a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy.

Ha nem dönthető el egyértelműen, hogy az adózás szempontjából melyik országban van a magánszemélynek állandó lakóhelye, illetve ha több országban is van állandó lakóhelye, a nemzetközi egyezményekben és más országok gyakorlatában is általában a 183 napos tartózkodási időszak alapján minősítik a magánszemély adókötelezettségének a helyét. Ha sehol nem tartózkodik ilyen időtartamig a magánszemély, és ha állandó lakóhelye helye több államban is van, akkor a "létérdekek központjának" fogalma lép elő, amely azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolatok fűzik. Ha egyik eddig ismertetett szabály szerint sem lehet az illetőséget eldönteni, akkor a szokásos tartózkodási hely alapján kell adóztatni a magánszemélyt.

Az adószabályok területi hatálya nemcsak a magánszemély illetőségétől függően különböző, hanem attól is, hogy a jövedelem belföldről vagy külföldről származik-e. Belföldnek számít - a vámszabad területet is beleértve - a Magyar Köztársaság területe.

A jövedelemszerzés helye az egyes a törvényben definiált jövedelemtípusok esetében:

1. önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye útján folytatja, akkor a telephely fekvése szerinti állam;
2. hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az előző pontban foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (lajstromot) vezető állam;
3. ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében az ingatlan fekvése szerinti állam;
4. nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység végzésének szokásos helye (az állandó munkavégzési hely) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett tevékenységnél a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély a munkáltatóval (a munkaadóval) annak belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
5. közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;
6. jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető), felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam;
7. előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében a tevékenység végzésének helye szerinti állam;
8. a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (pl.: szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
9. kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
10. osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
11. vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
12. nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;

A fent le nem írt esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.