Mezőgazdasági őstermelőnek számít: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki őstermelői tevékenységet végez, és őstermelői - közös őstermelői - igazolvánnyal rendelkezik, továbbá a családi gazdálkodóként nyilvántartásba vett magánszemély, valamint a családi gazdaságban foglalkoztatottnak nem minősülő közreműködő családtag.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül saját gazdaságban történő növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás - ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik -, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység, amely a személyi jövedelemadó törvényben ekként került minősítésre.

A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel meghaladja ezt a határt, akkor a virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ezen bevételhatár felett a bevétel önálló tevékenységből - nem őstermelésből - elért bevételnek minősül. A saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben kizárólagosan kifizetőnek értékesíti, továbbá termelői borkimérésben végső fogyasztó részére értékesíti, és az értékesítésből származó bevétel együttvéve nem haladja meg az évi 4 millió forintot.

Saját gazdaságban a termelést ténylegesen végző magánszemélynek rendelkezési jogosultsága van az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett.

A magánszemély választhatja, hogy - a vele közös háztartásban élő családtagjaival - meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány birtokában folytatja az őstermelői tevékenységét. Közös őstermelői tevékenységet lehet folytatni a házastárssal, illetőleg az egyeneságbeli rokonnal (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot (tételes költségelszámolást vagy átalányadózást) kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak. Nem alkalmazhatják egymásra vonatkozóan a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket sem.

A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok közös igazolványát annak a családtagnak a nevére állítják ki, akit az együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek.

Ha az őstermelő a tevékenységét közös igazolvány alapján folytatja, akkor a jövedelmet a közösen elért összes bevételből és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségből kiindulva oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt is és az összes költséget is el kell osztani a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok számával, függetlenül attól, hogy a bevételek és költségek igazolására kiállított bizonylat mely családtag nevére szól. A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok külön-külön minősülnek őstermelőnek, így minden kedvezmény egyénenként illeti meg őket, és külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek is.

Az őstermelői tevékenység speciális formája 2002 évtől a családi gazdálkodás . A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása szerint az a tevékenység minősül családi gazdaságnak, amely

1. legfeljebb 300 hektár nagyságú termőfölddel, valamint ahhoz tartozóan ingatlan és ingó vagyontárgyakkal rendelkezik;
2. legalább egy családtagot teljes foglalkoztatottként alkalmaz;
3. a többi családtag közreműködőként vesz részt a tevékenységben;
4. a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal nyilvántartásába ekként bejegyzi.

Családi gazdálkodó az a személy, aki a családi gazdaság vezetőjeként a családi gazdaság tevékenységi körében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. A családi gazdálkodó élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet folytat. A családi gazdálkodóvá válás további feltétele, hogy a családi gazdálkodó személy mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezzen, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább öt éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet, és ebből árbevétele származott. Továbbá legalább három éve bejelentett állandó lakóhelye, a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.

A személyi jövedelemadó szempontjából a családi gazdaságban tevékenykedők közül a családi gazdálkodó, valamint a családi gazdaságban foglalkoztatottnak nem minősülő közreműködő családtagja minősül őstermelőnek.

Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből elért bevétele az adóévben a 4 millió forintot - az a mezőgazdasági őstermelő, aki családi mezőgazdasági vállalkozónak, vagy vele a törvényben előírt szerződéses kapcsolatban álló családtagjának minősül, a 6 millió forintot - nem haladja meg, akkor ő mezőgazdasági kistermelőnek minősül. A mezőgazdasági kistermelő ugyanolyan szabályok szerint állapíthatja meg jövedelmét, mint az őstermelő, azonban az őstermelőt megillető kedvezményeken túl (adókedvezmény, veszteségelhatárolás, bevételcsökkentő tételek stb.) további kedvezményekre is jogosult.

Ha a magánszemély mezőgazdasági tevékenységét vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány nélkül, vagy családi gazdaságon kívül folytatja, akkor önálló tevékenységet folytatónak minősül. Ebben az esetben nem illeti meg az őstermelőket, illetve egyéni vállalkozókat megillető kedvezőbb bevétel, költség elszámolási lehetőség, illetve az ezekben a tevékenységekben érvényesíthető adókedvezményekkel sem élhet.