A mezőgazdasági kistermelőnek átalányadózás választásakor azt kell mérlegelni, hogy az átalányadózás szabályai alapján megállapított jövedelem nem része az összevont adóalapnak - e jövedelem után nem az adótábla növekvő kulcsai szerint kell adózni -, így a felmerült költségekkel sem kell az adóévben elszámolni, csak bevétel nyilvántartás vezetésére lesz kötelezett. Ugyanakkor ebben az esetben az őstermelői adókedvezményt nem veheti igénybe, illetve a kötött jövedelem megállapítás miatt adófizetési kötelezettsége mindenképpen keletkezni fog. Így ebben a választási lehetőségben a kisebb adminisztráció, és egyszerűbb adóalap megállapítást kell szembeállítani a keletkező adófizetési kötelezettséggel.

A döntés során figyelembe kell azt is venni, hogy az átalányadózás rendszerében az átalányadó alapját, mint adóköteles jövedelmet ki kell mutatni.

Az átalányadózás választását az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött - az adóbevallás mellékletét képező - nyilatkozatban jelentheti be a kistermelő. A mezőgazdasági kistermelőnek e döntését nem kell évente megismételnie mindaddig, amíg átalányadózás rendszerében kíván adózni. Ha az átalányadózói jogállását a kistermelő meg kívánja megszüntetni, akkor e tárgyában - ez előzőek szerinti módon - nyilatkoznia kell.

Az átalányadózást a mezőgazdasági kistermelő akkor választhatja, ha

1. 2002 évre nézve az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a mezőgazdasági kistermelői bevétele a 4 millió forintot - családi gazdálkodás esetében a 6 millió forintot - nem haladta meg, 2003- évnél az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a mezőgazdasági kistermelői (családi gazdálkodás esetében is) bevétele a 6 millió forintot nem haladta meg,
2. az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi adómentes
3. vagy termékértékesítését kompenzációs felár alkalmazása mellett folytatja.

Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Az átalányadózási forma alkalmazásakor a mezőgazdasági kistermelőnek, a végleges juttatásként kapott mezőgazdasági támogatást annak a tevékenységének - növénytermesztés, állattenyésztés - a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette. Közös őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, valamint a családi gazdálkodó esetében - valamennyi személy átalányadózása mellett - a bevételt annyi személyre megosztva kell kezelni, ahányan a közös őstermelői igazolványon szerepelnek, illetve ahányan a családi gazdaságban nem munkavállalói státuszban a családtagok közül közreműködnek.

Az átalányadózást alkalmazó kistermelő jövedelme

1. állat vagy állati termék értékesítése esetén a bevétel 6 százaléka,
2. minden egyéb őstermelői termék esetében a bevétel 15 százaléka.

Az átalányadó mértéke azonos az egyéni vállalkozói átalányadó mértékével, azaz

1. 200 ezer forintig 12,5 százalék,
2. 200 ezer forint és 600 ezer forint között 25 százalék,
3. 600 ezer forint és 800 ezer forint között 30 százalék,
4. 800 ezer forint felett 35 százalék.

A kistermelői átalányadózás esetében, ha a kistermelőnek állat értékesítéséből és egyéb őstermelői termék értékesítéséből is van bevétele, akkor a kétféle bevételre megbontva kell a jövedelmet a törvény által meghatározott elismert költséghányadok figyelembevételével megállapítani.