Családi kedvezmény
2004.06.29. 16:23
A családi kedvezményt a jogszabály szerinti
kedvezményezett eltartottak után lehet igénybe venni.
A kedvezményre jogosult a nevelési
ellátásban
részesülő szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, illetve vele
egy háztartásban élő házastársa, illetve élettársa (gyermeke
tekintetében, ha a gyermeket nevelő az egyedülálló családi pótlékát az
élettársak egyike sem veszi igénybe) az olyan kedvezményezett eltartott
után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak. A nevelési
ellátás folyósítható:
- a még nem tanköteles (hat év alatti);
- a tanköteles (hat és tizenhat életév közötti);
- a már nem tanköteles, de közoktatási intézmény tanulója és 20.
életévét még nem töltötte be (16 és 20 év közötti) eltartott után;
- valamint a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos 18. év
alatti, illetőleg 18 évnél idősebb személy után, aki munkaképességét 18
éves kora előtt legalább 67 százalékban elvesztette.
Szintén családi kedvezményre jogosult az eltartottal
közös háztartásban élők egyike, ha a kedvezményezett eltartott a
nevelési ellátást saját jogán kapja és
- nagykorú árva;
- vagy olyan nagykorú, aki kikerült az átmeneti vagy tartós
nevelésből, de csak akkor, ha közoktatási intézmény tanulója és 21.
életévét még nem töltötte be;
- vagy aki rokkantsági járadékban részesülő 18. életévét betöltött
személy, aki 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált
és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.
Ugyancsak családi kedvezményre jogosult a várandós
nő vagy házastársa a magzat a fogantatás 91. napjától a világra
jöttéig.
A családi kedvezményt a törvény a 2002. júliusi módosítását követően
a korábbiakhoz képest egyszerűbb formában, de változatlan mértékben
állapítja meg.
Az adókedvezmény mértékek:
- Egy eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 3.000.-Ft,
- Két eltartott esetében kedvezményezett eltartottanként 4.000.-Ft,
- Három vagy több eltartott esetében kedvezményezett
eltartottanként 10.000.-Ft.
A kedvezmény igénybevétele szempontjából jogosultsági
hónapnak azok a hónapok számítanak, amelyekre egyébként a nevelési
ellátás jár, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülőknél
azon hónapok, amely hónapokra a rokkantsági járadék őket megilleti.
Abban az esetben, ha a gyermek után járna ugyan a
nevelési ellátás, de a szülő (együttélő élettárs, házastárs) bármely
okból nem kéri annak folyósítását, akkor a családi kedvezmény sem
érvényesíthető. Ha azonban az ellátást bármely ok miatt utólag egy
összegben folyósítják, a kedvezmény utólag érvényesíthető. Az igény
késedelmes benyújtása esetén, a nevelési ellátást visszamenőleg
legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második
hónap első napjától állapítják meg, tehát a késedelmes benyújtás esetén
a családi kedvezmény is csak ettől az időponttól jár. Azt, hogy egy
adott esetben hány gyermek után, illetve hány gyermekre tekintettel kap
valaki nevelési ellátást, a nevelési ellátás mértékéből lehet megtudni.
Olyan esetekben, amikor a családi kedvezményre való
jogosultság az adóévet követően utólag nyílik meg, a már beadott
adóbevallás vagy a munkáltatói elszámolás önellenőrzéssel módosítható.
Ilyen eset lehet például a nevelési ellátás, illetőleg a rokkantsági
járadék utólagos folyósítása, a várandósság, az ikerterhesség későbbi
felismerése.
A családi kedvezmény mértékének megállapításánál a többgyermekes
családokban
azt az eltartottat is figyelembe kell venni, akit a családok
támogatásáról szóló törvény szerint a nevelési ellátás összegének
megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. A nevelési ellátás
összegének megállapításánál figyelembe veszik a közoktatási intézmény
tanulóját - akkor is, ha nevelési ellátást már nem fizetnek utána -,
továbbá a felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző
hallgatóját is, ha nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel. Ez azt
jelenti, hogy a családi kedvezmény értéke követi a nevelési ellátás
összege szerinti jogosultságot, de a kedvezmény a létszámba beszámítók
közül csak az után jár, aki kedvezményezettnek minősül, ellátásban
részesül ténylegesen.
Ha például a családban egy 20 évnél fiatalabb
középiskolás, és egy egyetemista gyermek van (akit a testvére után járó
iskoláztatási támogatás összegének meghatározásánál figyelembe
vesznek), akkor a családban két eltartott van, vagyis a kedvezmény
mértéke jogosultsági hónaponként 4000 forint, de azt egyszeresen, csak
a középiskolás gyermek után lehet igénybe venni.
A gyermek után járó családi kedvezményt csak az a
szülő (vér szerinti szülő, örökbe fogadó szülő, szülővel együtt élő
házastárs házastársával, illetve élettárs (gyermeke tekintetében, ha a
gyermeket nevelő az egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike
sem veszi igénybe), nevelő szülő, hivatásos nevelő szülő, gyám veheti
igénybe, aki a gyermeket saját háztartásában neveli (gondozza). A
családi kedvezményre való jogosultság bárki más (nagyszülő, testvér,
elvált házastárs, élettárs stb.) részére történő "átadása" nem
lehetséges.
Ha a kedvezményezett eltartottat saját jogán illetné
meg a családi kedvezmény, illetőleg, ha a kedvezményezett eltartott
rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, akkor a vele közös
háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy minősül
jogosultnak. A várandósság időszakára járó kedvezményt a várandós
nőnél, vagy vele közös háztartásban élő házastársánál lehet számításba
venni, a várandósság 91. napjától azokra a hónapokra, amelyekben a
várandósság - orvosi igazolás alapján melyet hatóság felé csak külön
kérésre kell bemutatni, azt az adó megállapításához való jog
elévüléséig (5 évig) meg kell őrizni - legalább egy napig fennáll,
kivéve az utolsó hónapot, amikor a gyermek megszületik, és ezáltal a
nevelési ellátásra való jogosultság megkezdődik, így családi kedvezmény
igénybevétele már erre tekintettel nyílik meg.
Ha a magzat, illetőleg a csecsemő halála miatt a
nevelési ellátás folyósítása nem kezdődik meg, az utolsó hónapot is
figyelembe kell venni.
A családi kedvezmény az ikermagzatok után
külön-külön érvényesíthető.
Ha a várandósság vagy az ikermagzat felismerése az
adóévet követően az adóbevallás benyújtását vagy a munkáltatói
elszámolást követően történik, akkor a családi kedvezmény a bevallás
(munkáltatói elszámolás) pótlékmentes önellenőrzésével érvényesíthető.
A családi kedvezmény összege a fogyatékos
eltartottak után ugyanolyan összegű, mint egyébként minden gyermek
esetében.
A családi kedvezményt minden kedvezményezett után
csak egyszeresen lehet levonni, de a jogosult a vele együtt élő
házastársával, illetve élettársával (gyermeke tekintetében, ha a
gyermeket nevelő az egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike
sem veszi igénybe) megosztva is érvényesítheti azt.
Az adóelőleg számítás időszakában a családi
kedvezményt a munkáltató jogosult figyelembe venni, alapvetően annál az
eltartónál, aki részére a családi támogatást folyósítják. Ugyanakkor az
eltartók közt közösen tett nyilatkozatukra alapozva már a kedvezmény
elszámolása engedményezhető. Ez az engedményezés nem lehet rész összeg
(pl. az egy gyermekre elszámolható 3.000 Ft havi kedvezményt nem
oszthatom meg). Ugyanakkor több gyermekes családban lehetséges a szülők
közt már az adóelőleg megállapítás időszakában a gyermekek utáni
kedvezményt megosztani (pl. három gyermek esetében egyik gyermekre
tekintettel az egyik szülő, míg másik két gyermekre tekintettel a másik
szülőnél veszik figyelembe év közben az adókedvezményt).
A családi kedvezmény év végén történő megosztása,
illetőleg érvényesítése a házastárs jogosultaknál nem függ a többi
adókedvezménytől, és attól, hogy év közben az adóelőleg számításnál
melyiküknél vették azt figyelembe. Így a házastársaknak lehetőségük van
más kedvezményeik legjobb kihasználására akkor is, ha azok csak az
adóév végén érvényesíthetőek. Kivételt képez az az eset, ha a
jogosultat a közös háztartásban együtt élők döntése alapján illeti meg
a kedvezmény (mert olyan eltartott után jár a családi kedvezmény, aki
rokkantsági járadékban részesül, vagy saját jogán kapja a nevelési
ellátást). Ekkor, ha az adóelőlegnél figyelembe vételre került a
kedvezmény, az adóév végén is azt a magánszemélyt kell jogosultnak
tekinteni, akinél figyelembe vették, de a házastársával ő is
megoszthatja azt.
A családi kedvezményt akár osztatlanul, akár
megosztva, csak akkor lehet levonni az adóból, ha az adóbevallásban (a
munkáltatói elszámolásban) minden eltartott (a kedvezményezett és a
létszámba beszámító egyaránt) adóazonosító adatait (jelét)
feltüntették, vagy a jogosult nyilatkozik arról, hogy a kedvezmény a
várandósság okán illeti meg.
Az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg a
családi kedvezmény év végi megosztásával összefüggő rendelkezéseket.
Eszerint a munkáltatói elszámolásban a családi kedvezményből le nem
vonható részről a munkáltatónak igazolást kell adnia, amelynek alapján
a házastárs munkáltatója, vagy önadózás esetén a házastárs figyelembe
tudja venni a megosztott részt. Fontos, hogy ez csak akkor lehetséges,
ha a munkáltató a családi kedvezményt érvényesítők elszámolását az
előírt határidőnél korábban készíti el, mert az igazolás "bevárása" nem
lehet oka az adóbevallás késedelmes benyújtásának, illetőleg a
házastárs munkáltatói elszámolása határidőn túli elkészítésének. Ha az
igazolás csak a határidő lejárta után áll rendelkezésre, a családi
kedvezmény megosztott részét pótlékmentes önellenőrzéssel lehet
érvényesíteni.
A megosztás tényéről az eltartóknak nyilatkozniuk
kell, amelyben az eltartott(ak) adóazonosító jelét, ennek hiányában
természetes azonosítót (név, születési hely - idő, édesanyja neve) és
egymás adóazonosító jelét is fel kell tüntetniük.
|