Külön adózó jövedelmek - egyéni vállalkozó adózása
2004.07.05. 14:39
A
személyi jövedelemadózás alanyai az egyéni vállalkozók, függetlenül
attól, hogy vállalkozói igazolvány alapján (egyéni vállalkozóként vagy
egyéni cégként), illetve vállalkozói igazolvány nélkül - a személyi
jövedelemadó törvény által egyéni vállalkozói tevékenységnek tekintett
működési formákban - folytatnak jövedelemszerző tevékenységet.
Így
egyéni vállalkozó: a kisiparos, a magánkereskedő, aki külön jogszabály
alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai
szakpszichológusi, továbbá magán-állatorvosi, illetve egyéb
egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat,
a
jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető, az egyéni
ügyvéd az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző, és az önálló bírósági
végrehajtó.
Az egyéni vállalkozási tevékenységet
elszámolásában, nyilvántartásaiban, illetve adózásában a személyi
jövedelemadó törvény teljes egészében elkülöníti a magánszemély által
folytatott más tevékenységektől, és azt külön kezeli. Ez vonatkozik a
bevételek - költségek megállapítására, de az adóadóelőleg fizetésre is.
Az
egyéni vállalkozók és az egyéni cégek a személyi jövedelemadó szabályai
szerint un. vállalkozói jövedelem szerinti adózást, meghatározott
esetekben átalányadózást. Az adózási módok bármelyikének választása
mellett a vállalkozói jövedelem nem része az összevont adóalapnak,
annak adója független a vállalkozó más forrásból származó jövedelmeinek
nagyságától.
2003. évtől az egyéni vállalkozó
választhatja, hogy elért bevételét adóalapnak tekintve a személyi
jövedelem adó rendszerén kívül az egységes vállalkozói adó (eva)
hatálya alatt tegyen eleget adófizetési kötelezettségének.
Az egyéni vállalkozó által elért
bevételből - annak kifizetősének - nem kell adóelőleget levonnia.
Az
egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózás választása
esetében a vállalkozói kivét adóelőlegét az év elejétől kivett összeg
adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett
adóelőlegnek a különbözeteként kell megfizetnie, az elszámolás
negyedévét követő hónap 12-éig.
A vállalkozói kivét után negyedévente
fizetendő adóelőleget csökkenteni lehet:
- a súlyosan fogyatékosnak járó kedvezménnyel;
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett tagdíj után
járó kedvezménnyel;
- a havonta fizetett nyugdíjjárulék, illetőleg a
magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményével;
- a saját tagdíjat kiegészítő befizetés után járó kedvezménnyel;
- a családi kedvezménnyel.
Adóelőleget
kell továbbá fizetnie az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalapot
- az időarányos értékcsökkenési leírás, és az áthozott veszteség
időarányos részének figyelembe vételével számítva - terhelő, és a
korábban megfizetett vállalkozói adóelőleg különbözetében az elszámolás
negyedévét követő hónap 12-éig.
Az átalányadózó
egyéni vállalkozó az év elejétől keletkezett átalányadó adóalapot
terhelő, és a korábban megfizetett vállalkozói adóelőleg különbözetében
fizeti meg adóelőlegét az elszámolás negyedévét követő hónap 12-éig.
Az
egységes vállalkozói adó (eva) választása esetében egyéni vállalkozó az
eva összegét a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg az elért
bevétele 15%-ban.
Az egyéni
vállalkozó adóbevallás benyújtására az adóévet követő év február 15.
napjáig kötelezett, a megfizetett adóelőlegeket ekkor tudja éves
adókötelezettségével szemben elszámolni.
|