Ha a bevétel olyan ingatlan vagy ingó vagyontárgy értékesítéséből, illetőleg értékpapír eladásából származik, amelynek több tulajdonosa van, akkor a jövedelmet a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában kell megosztani, a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve. Ugyanakkor a tulajdonosok a polgári jog a polgári jog szabályai szerint rendelkezhetnek oly módon is, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos jövedelem szerzésről az egyik tulajdonos a másik tulajdonostárs javára lemond.

Az szja törvény e jövedelmek közé sorolja - az egyéni vállalkozás adókötelezettségén kívül - az alábbi jövedelmeket:

1. Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem minden, ingatlannak nem minősülő dolog, vagyontárgyak nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelmet húsz százalék adó terheli. Az adókötelezettségből a negyvenezer forintot meg nem haladó részét nem kell megfizetni.
2. Az ingatlanok, illetve a vagyoni értékű jogok értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek. Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell, az ötödik évet követően évi tíz-tíz százalékponttal növekvő mértékben. A jövedelmet terhelő adó mértéke húsz százalék, amelyet a jövedelemnek lakáscélú felhasználása esetében nem kell megfizetni.
3. A tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a tartás vagy az életjáradék folyósítása ingó vagyon, ingatlan (vagyoni értékű jog) fejében valósul meg. Az ebből származó jövedelem adóztatására az átruházás jogcíme szerinti adózási szabályokat kell alkalmazni. E szerződések közül adómentesek, amelyeket magánszemély más magánszeméllyel köt, illetőleg szövetkezeti üzletrész átruházásához kapcsolódik.

Ennek keretében az adóalap:

- amennyiben a felek a szerződésben meghatározzák az ingóság, az ingatlan vagy a vagyoni értékű jog átruházási értékét, akkor ezt kell bevételnek tekinteni, amely a vételárral, a szerzés-elidegenítés költségeivel és az értéknövelő beruházással csökkenthető, és az így megállapított jövedelem után kell az adót megfizetni.

- Ha az ellenértéket nem írják be a szerződésbe, akkor az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték számít bevételnek, ha ez utóbbi sem áll rendelkezésre, akkor az elidegenített vagyoni értékkel kapcsolatos költségek (vételár, a szerzés-elidegenítés költségei és az értéknövelő beruházás együttes összege) egyharmadát kell jövedelemként figyelembe venni.

Az így kiszámított jövedelem után az adó mértéke húsz százalék, amelyet a tartást vállaló, életjáradékot folyósító kifizetőnek kell megfizetnie. Megállapodhatnak abban is, hogy az adót a magánszemély viseli, azonban ekkor is a kifizető felelőssége az adó megfizetése.

Ha a magánszemély tartását ellenérték nélkül természetben vállalja bármely kifizető, a tartás összege természetbeni juttatásnak minősül, és az arra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell a 44 százalékos adót megfizetnie utána. Az ellenérték nélkül folyósított pénzbeli életjáradékból 35 százalék adót kell levonnia a kifizetőnek.

1. Kamatnak minősülő:

- mindenféle pénzintézeti kamat, így például a takarékbetétek (lekötött vagy látra szóló), a devizabetétek után fizetett kamat,

- a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például a kötvények) hozadéka, ha azt jogszabály kamatnak nevezi,

- a befektetési jegy hozama,

- az említett értékpapíroknak a kamat-, illetve hozamfizetés előtt történő értékesítése esetén az árfolyamnyeresége,

- A biztosítási díjak együttes összegét meghaladó maradékjog alapján kifizetett, valamint a befizetett biztosítási díjak együttes összegét meghaladóan kifizetett összeg, bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke nulla százalék.

- 2003-tól a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel, továbbá az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel.

1. Az osztalék, a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme, amely után az adó mértéke 20 vagy 35 százalék.
2. Az árfolyamnyereség az értékpapír eladási árának és szerzési értékének a különbözete, amely csökkenthető a szerzéssel, eladással kapcsolatban az értékpapír-forgalmazó cégnek - annak üzletszabályzatában rögzítettek szerint - fizetett kiadásokkal.

Az árfolyamnyereség után az adó mértéke húsz százalék. Az árfolyamnyereség utáni adót a kifizetőnek a kifizetés vagy jóváírás napján kell megállapítania és levonnia.

1. Természetbeni juttatásnak azt a kedvezményt kell tekinteni, amely azáltal keletkezik, hogy a magánszemély valamely vagyoni értéket (terméket, szolgáltatást, értékpapírt stb.) annak "valóságos" értékénél alacsonyabb áron vagy ingyenesen kapja meg a kifizetőtől.

A természetbeni juttatások után az adó mértéke általában 44 százalék, és ezt a kifizetőnek kell megfizetnie a juttatást követő hónap 12-éig.

1. A kamatkedvezmény utáni adó, a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel esetében keletkező vagyoni előny, melyek adóztatását az szja törvény a természetbeni juttatáshoz hasonlóan oldja meg.

Ha a kifizető a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújt hitelt, kölcsönt, munkabér-előleget a magánszemély részére, akkor a jegybanki alapkamathoz viszonyított kamatkedvezmény olyan bevétel, amelynek egésze jövedelem és ezután az adóköteles természetbeni juttatáshoz hasonló módon a 44 százalékos adót a kifizetőnek kell megfizetnie.

Ha a társaság osztalékelőleget fizet a magánszemélynek, és azt vagy annak egy részét utóbb vissza kell fizetni, a visszafizetendő osztalékelőlegre a kamatkedvezményre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni oly módon, hogy a kölcsönnyújtás időpontja az osztalékelőleg fizetésének időpontja, azaz a kamatkülönbözetet visszamenőleg is meg kell állapítani.

Nem keletkezik a munkáltatónak adókötelezettsége az olyan többhavi munkabér előre történő kifizetése (munkabér-előleg) esetében sem, amelyet legfeljebb 6 hónap időtartamra és a munkabér-előleg folyósításának napján érvényes minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben nyújt.