(Phalaris canariensis L.)

A fénymag jelentősége

A fénymagot vagy kanárikölest magjáért elsősorban madáreleségként termesztik. Egyes országokban lisztjéből tésztát és kenyeret is készítenek. Szemtermése beltartalmilag értékes, mely fehérjetartalmának és kedvező aminosavtartalmának köszönhető. A Kanári szigeteken őshonos. Európa sok országában elterjedt (Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Németország stb.). Az 1880-as évek óta kisebb-nagyobb megszakításokkal Magyarországon is folyik termesztése, főként magjáért, de tavaszi vetésű takarmánynövények (tavaszi bükköny, takarmányborsó) társnövényeként zölden is hasznosítják.

A fénymag morfológiája

A fénymag bojtos gyökérzetű. Szára szilárd, üreges. A teljes növénymagasság 80-140 cm közötti. Virágzata álfüzérbe szoruló buga. A füzérkék laposak. A buga alakja megnyúlt tojásdad vagy gömbös, illetve elvékonyodó gúla. A buga hossza: 2,8-4 cm. A bugavég virágzáskor sok esetben antociános elszíneződésű. A buga éretten szalmasárga. Magja zömök, lándzsa alakú, fényes, szalmasárga, esetleg világosbarna. Ezerszemtömege: 7,4 – 8,5 g. Tenyészideje: 103 – 110 nap. Termőképessége: 1,5 – 2,5 t/ha, mely nagymértékben függ az alkalmazott agrotechnikától és a termőhelyi viszonyoktól.

A fénymag termesztéstechnológiája

Éghajlatigénye

Származásánál fogva melegigényes növénynek tartják, bár kísérleti tapasztalataink szerint az ország déli régióiban március 2. felétől már vethető. A termésbiztonság fokozható a könnyebben melegedő talajokon, mivel a –2 - –3 ° C-os talajmenti fagyok után a növény regenerálódni képes. A korai vetés és a kellő csapadék gyors, egyenletes kelést eredményez, fokozva a növény gyomelnyomó képességét. A fénymag vízigénye kelés, szárba indulás és termésképzés idején fokozott.

Talajigénye

A fénymag kielégítő magtermést (2,0 t/ha felett) csak megfelelő tápanyagellátottságú, jó minőségű talajon képes adni.

Kötött talajon termesztése sikeresebb. A laza homoktalajon és a gyengébb termékenységű kötött vagy szikes területeken csak gondosabb agrotechnikával termeszthető eredményesen.

Vetésváltása

A fénymag az előveteményekre nem igényes. Legjobb előveteménye az évelő és egyéves pillangósok, melyek tápanyagban gazdagabb talajt hagynak maguk után, de jó előveteménynek számítanak a kapások is. Minden olyan termesztett növény megfelelő, mely után jó magágy készíthető a fénymag számára.

Előveteményként nem célszerű olyan növényt vetni, melynek magmérete hasonló a fénymagéhoz, mert esetleg árvakeléssel a betakarítás során magkeveredés következhet be, ami nehezíti a minőségi magtisztítást.

A fénymag nyár közepén betakarításra kerül, ezért utónövényként bármi vethető. Az őszi kalászosok esetében közepes előveteménynek számít.

Tápanyagigénye

Ha a talajban nincs megfelelő mennyiségű tápanyag, a fénymag növekedése vontatott lesz, az állomány színe halványzöld, nem éri el a fajtára jellemző növénymagasságot, a bugázás elhúzódó és a bugák aprók maradnak. Jelentős tápanyaghiány vagy hosszan tartó aszály esetén a növényállomány egy része nem képes bugát fejleszteni, a termés jelentősen csökken.

A fénymag 100 kg szemterméssel és a hozzá tartozó szalmával együtt 7-8 kg nitrogént, 3-4 kg foszfort és 5-6 kg káliumot von ki a talajból. A növény a vegetatív és generatív szervek fejlesztéséhez a fenti makroelemek közül N-t használja fel legnagyobb mennyiségben. A fénymag tápanyagellátását elsősorban műtrágyával biztosítják, főként termesztési tapasztalatok és a talaj minőségének figyelembevételével. Hektáronként 100-130 kg N, 120-140 kg P₂O₅ és 80-100 kg K₂O hatóanyag kijuttatása javasolt a nagy termés eléréséhez.

Mészben szegény talajokon CaCO₃ adagolásával növelhető a fénymag termése.

A műtrágya kiadagolás időpontjának megválasztása függ a talajtípustól. A laza, kevésbé kötött talajokon a foszfor és kálium trágya mellett a nitrogén 30-40 %-át is célszerű ősszel kiadni és a talajba dolgozni. Kötött, nehezen száradó területeken a N-műtrágya 80-100 %-át ősszel szórják ki a foszfor és káliumtrágyával együtt, mivel a tavaszi kijuttatás ideje bizonytalan. A tavaszi N-műtrágya adagot a vetés előtt kell kiszórni és bemunkálni a talajba. A fénymag fejtrágyázása nem jár termésnövekedéssel, de költségnövelő tényező.

Talajművelése

A talajelőkészítésnél legfőbb szempont, hogy az alkalmazott műveletekkel a növényállomány egyenletes kelését és az optimális tőállomány kialakulását segítsük. Fontos a talaj nedvességtartalmának megőrzése, az egyenletes felszínű, kellően tömörített talaj biztosítása. A talajelőkészítés idejét, módját és eszközét, mind az elővetemény, mind a talaj típusa meghatározza.

Az elővetemény lekerülése után a legrövidebb időn belül kell elvégezni a tarlóhántást, részben a gyommentesítés, részben a talaj nedvességének megőrzése végett. Az őszi szántás előtt kerüljön kiszórásra a műtrágya. Talajtól függően kell elmunkálni a szántást. Főként lazább talajokon kerüljön erre sor, ahol cél az őszi csapadék megőrzése.

A tavaszi talajmunka elvégzésénél fontos szempont, hogy minél kevesebb munkával korán jó minőségű magágyat készítsünk. Szükség szerint simító használata után boronával vagy kombinátorral lehet előkészíteni a talajt vetésre. Magja apró, így laza szerkezetű talajokon vetés előtt és után hengerezzünk. A rossz talajmunkát a későbbiekben a többletvetőmag felhasználásával korrigálni nem lehet.

Vetése

A fénymag vetése akkor javasolt, amikor a talajhőmérséklet 2-3 cm mélységben 6-7 ° C-t ér el. Így március második felében el kell vetni, mivel az április első felében végzett vetés már jelentős terméscsökkenéssel járhat, különösen csapadékszegény vidéken. Április harmadik dekádjában végzett vetés idején a talaj felső rétege általában kiszárad, ezért egyenetlen lesz a kelés és hiányos az állomány, kevés a termés.

A vetés mélysége 3-5 cm legyen. A felhasznált vetőmagmennyiség kismértékben függ attól, hogy áru- vagy vetőmagelőállítás történik-e. Áruelőállításnál 70-75 kg-t, vetőmagelőállítás esetén 60-65 kg-t vetnek hektáronként. Fontos szempont, hogy mindig fémzárolt – így fajtaigazolt – jó minőségű vetőmagot vessenek, ez az alapja a nagy termés elérésének.

Vetőmagelőállítás esetén figyelembe kell venni a vetőmagelőállítás “szabályait”. Így az izolációs távolság megtartását, amely más fénymag fajtáktól legalább 600 m legyen. A vetőmagelőállító táblákon célszerű idegenelő utakat hagyni 3-4 méterenként, ahol kevesebb taposással lehet elvégezni a szükséges idegenelési munkákat.

A kelés a vetésmélységtől, a lehullott csapadék mennyiségétől és a talaj felmelegedéstől függően 8-12 nap után indul meg.

Növényápolása, növényvédelme

A fénymag gabona utáni vagy monokultúrás termesztése esetén, különösen vetőmagelőállítás során első feladat a vetőmag csávázása – Fusarium ssp., Helminthosporium sativum stb. – elleni gombaölőszerek egyikével, pl. Biosild BD 2,5 l/t, Buvisild BR 2,7 l/t, Vitavax 75 WP 2 kg/t dózisban.

A fénymag zöld részeit a vegetáció alatt az állati kártevők közül elsősorban a vetésfehérítő vagy veresnyakú árpabogár (Lema sp.) és később a bugákat a levéltetvek (Sitobion sp.) károsítják. A kártevők ellen sokféle készítménnyel lehet védekezni: a Bancol 50 WP csak a veresnyakú árpabogár ellen, míg a Decis 100 EC, Fendona 10 EC, Karate 2,5 EC, Enduro 258 EC stb. mindkét károsító ellen védelmet nyújt.

A fénymagtermesztés sikerét legtöbbször a gyomborítottság mértéke befolyásolja. Különösen a vetőmagtermesztés esetén szükséges a gyommentesítés, kiemelten a káros gyomok (vadzab, ragadós galaj stb.) eltávolítása. A gyomnövények irtására ajánlott készítményeket preemergensen vagy posztemergensen kell kijuttatni.

Magról kelő egyszikű gyomok irtására alkalmas készítmények köre a preemergensen (fénymag kelése előtt) alkalmazott GLEAN 75 DF elsősorban a nagy széltippan ellen nyújt hatékony védelmet. Ha a készítményt a gyomok kelése után korai stádiumban juttatjuk ki (de a fénymag kelése előtt) kiváló gyomirtó hatást ad tyúkhúr, tarló tisztesfű, ebszikfű, mezei tikszem, (max. 2-4 leveles), ragadós galaj ellen. Hasonló hatású készítmény a LOGRAN 75 WG.

Posztemergensen a fénymag 3-4 leveles fenológiai állapotában, de még a gyomok kelése előtt, a kakaslábfű és moharfélék ellen az ACENIT 50 EC, DUAL GOLD 960 EC, STOMP 330 használható. A kezelések hatástartama 2-3 hónap, eredményességük fontos előfeltétele a fénymag korai vetése, illetve a kezelés pontos időzítése.

Vadzab ellen a gyom 1-3 leveles állapotától az 1. nódusz megjelenéséig terjedő időszakban lehet eredményesen védekezni az Avenge 200, illetve a Suffix BW készítményekkel. Az Avenge kismértékben a fénymagot is károsítja, viszont hormon hatású készítményekkel együtt kijuttatható.

Magról kelő kétszikű gyomok irtására a fentebb említett szulfonil urea származékok alkalmazhatók, azonban a készítmények galajra gyakorolt hatása mérsékelt.

A posztemergens herbicidek választéka széles. Ki kell emelni közülük a Granstar 75 DF készítményt, mely a kalászolásig eredményesen használható fel. Galaj ellen legjobb kombinációs partnere a Starane 250 EC, amely számos készítménnyel, pl.: 2,4 D, MCPA hatóanyagú herbicidekkel vagy Lontrel 300 szerrel szintén kombinálható. A Lentagran 50 WP-t 15 ⁰C feletti léghőmérsékletnél lehetőleg ne szórjuk ki.

Meg kell jegyezni, hogy a drága vegyszer kombinációk, pl.: Lontrel 300 + Starane 250 EC helyett, melyeket a fénymag jövedelmezősége még magas szaporulati fokú előállításnál is nehezen visel el, célszerűbb az olcsóbb, több évtizede használt és jól bevált hormonhatású, 2,4 D, MCPA hatóanyagú készítményeket igénybe venni. E hatóanyagokra rezisztens ebszékfű, pipitér fajok előfordulása esetén, Banvel 480 S fantázia nevű készítményt, a Budamix WSC-t, valamint a Granstar 75 DF készítményt ajánljuk. A hormonhatású készítményeket azonban csak legfeljebb szárbaindulásig ajánlatos használni.

Betakarítása (cséplés, tisztítás, tárolás)

A fénymag betakarítása a kalászos gabonák betakarítására alkalmas kombájnokkal átalakítás nélkül megoldható. A fénymag július közepén-végén érik. A jelenleg köztermesztésben lévő fajták pergésre nem hajlamosak, ezért viszonylagos túlérésben is veszteség nélkül arathatók. A betakarítást csak alacsony légnedvességnél (11 óra után) lehet kielégítően elvégezni, mert a “vonult” buga és szalma megnehezíti a kombájn megfelelő beállítását. A nem megfelelően érett vagy nedves bugából a szemek nehezen csépelhetők ki. A kombájn beállítása kellően érett állománynál: 1200-1300 dobfordulat/perc és 4-es rosta alkalmazása.

A fénymag szalmája értéktelen, ezért célszerű szecskázóval ellátott kombájnokat használni, melyek egyenletesen terítik szét a feldarabolt növényi maradványokat a területen. Átlagos körülmények között aratott fénymag - 12-15 % nedvességtartalom és kevés növénymaradvány esetén - befülledésre nem hajlamos. Az ettől magasabb nedvességtartalmú vagy sok éretlen növényi részt tartalmazó termés esetén azonnal előtisztítást kell végezni, majd vékonyan kiterítve tovább szárítani a kellő nedvességtartalom eléréséig, majd további tisztítás következik. Először szelelőrostán engedik át a termést, 3-4 mm-es kör és 1,5-2,0, illetve 0,5-1,0 mm-es hasítékrosta alkalmazása mellett. Kiegészítő tisztításra sok idegen vagy hántolt mag esetén van szükség, ezt szeparátoron vagy triőrön kell végezni. Az előző tisztítások után összegyűlt aljakat porrostán, illetve légáram segítségével lehet tisztítani, portalanítani.

Ha nem tartalmaz mérgező gyommagvakat az utótisztított termény takarmányozásra felhasználható.

A magas szaporulati fokú (szuperelit, elit, I. fok) vetőmagtételek 50 kg-os egalizált zsákokban kerülnek “lezárásra” és további felhasználásig tárolásra a magraktárakba.

A fénymagtételek mintázását, vizsgálatát és fémzár számmal történő ellátását - a vetőmag minősítését - az érvényes vetőmagszabványok figyelembevételével az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetek megyei központjai végzik.

Magyarországon, mind vetőmagtermesztés, mind árunövény előállítás céljából történő vetéshez minősítő bizonyítvánnyal rendelkező fémzárolt vetőmag használható.

Fajták

Magyarországon jelenleg 5 fajta van a Nemzeti Fajtajegyzékben: Kisvárdai 41 (1984.), Kiry (1988.), Abád (1991.), Lizard (1991.), Karcsu (1994.).

Abád: Magassága 90-105 cm, enyhén viaszos szárú. Bugája tömött kúp alakú, 4-5 cm hosszú. Szemtermése világosbarna, fényes 3-4 mm. Ezerszemtömege: 7,0–7,5 g. Tenyészideje 105-110 nap. Szemtermésének nyersfehérje tartalma 18-20 %, ami kedvező aminosav összetétellel párosul. Elsősorban madáreleségekbe keverve használják. Termőképessége 1,5–2,5 t/ha az alkalmazott agrotechnikától és csapadékellátottságtól függően.

Karcsu: Szára 75-140 cm magas, sima, belül üreges, szilárd. A csíranövény legalsó levélhüvelye antociános, gyengén szőrözött. Bugája tömött, tojásdad alakú 2,9-3,5 cm hosszú. A bugavég virágzáskor esetenként antociános elszíneződésű, éretten szalmasárga. Szemtermése lándzsa alakú, fényes sárga színű, elvétve világos barna. Ezerszemtömege: 7-8 g. Tenyészideje: 103-108 nap. Túlérésben sem pereg. Bokrosodó képessége, szárazságtűrése kedvező. Termőképessége: 1,8 – 2,8 t/ha, amelyet az alkalmazott termesztéstechnológia és a termőhelyi viszonyok befolyásolnak.

Termesztés kalkulált költségei (Ft/ha)

Termésátlag: 1.800 kg/ha 1.500 kg/ha

100 kg fénymag előállítási költsége: 5.188 Ft/100 kg 4.466 Ft/100 kg