Hazánk búzatermelése az Európai Uniónak 3,5-5,8%-át, kukoricából pedig 12,5-17,7%-át teszi ki.

A betakarított alacsony termésmennyiségek az alacsony termelési színvonalra utalnak. Ennek okait a termelők kedvezőtlen pénzügyi helyzetében az anyagilag nem kellően megalapozott gazdálkodásában sok esetben a nem megfelelő szakmai tudásban az alacsony tápanyag felhasználásban, a hiányos növényvédelemben és talajelőkészítésben kell keresni. Magyarország ökológiai és közgazdasági adottságai lehetővé teszik, hogy a hazai gabonatermelés Európában és más piacokon és versenyképes legyen.

Az utóbbi években kedvezőtlenné vált az ágazat közgazdasági és piaci helyzete. Ez a jövedelem csökkenésében és jelentős ingadozásában a versenyképességünk romlásában jelentkezett. Ebben jelentősen közrejátszott a jelentős költségnövekedés a felvásárlási árak módosulása és az elmaradt fejlesztések.

A vizsgált két növény (búza, kukorica) előnyös gazdasági rugalmassága megnyilvánul a bőséges fajtaválasztékban (tájkörzetekre nemesített, különböző éréscsoportú, szárazságtűrő és felhasználhatóságú fajták. Géprendszer közvetlenül adapterrel kiegészítve üzemeltethetők, ebből következik a jó társíthatóság  további növényekkel (árpa, borsó, napraforgó, repce). Fő- és melléktermékek többféle hasznosítási lehetőséget kínálnak (élelmezés, takarmányozás, vetőmag, ipari célok). Forgóeszköz szükségletük volumenben és időben eltérő. Ugyanakkor a búza viszonylag korai bevételt biztosít, a kukorica pedig az őszi szükségleteket elégíti ki. Előveteményre különösen nem érzékenyek illetve elég tűrőképesek.

A jövedelmezőségszámítást az előző számban leírtak alapján végeztük.

1. táblázat

Az ágazati eredmény alakulása a társas vállalkozásnál

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

Mind a két növény esetében 2002-ben veszteséges volt a termelés. A kukoricánál kedvezőtlen tendencia jelentkezett, mert az utóbbi években ez az ágazat stabil jövedelmet biztosított a termelők számára.

2. táblázat

Az ágazati eredmény alakulása az egyéni gazdaságokban

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

Az egyéni gazdaságoknál a búza és a kukorica esetében is nagy a szóródás az egyes évjáratokban, ennek ellenére minden évben az ágazati eredmény pozitív szaldót mutat.

Az ágazati eredmény nagysága a bevételek és kiadások alakulásától és egymáshoz való viszonyától függ. Mindezt elsősorban az értékesítésből származó bevételek az ágazathoz kapcsolódó támogatások és egyéb bevételek is befolyásolják.

A növénytermesztés jövedelemtermelő képességénél fontos szerepet tölt be a föld szerepe. Tudott dolog, hogy az agrártermelés döntő fontosságú erőforrása a termőföld, ami semmi mással nem pótolható. Azt, hogy az ebből adódó potenciális lehetőségeket hogyan használják ki a termelők az érdekeltségi viszonyok döntik el. Ebből adódóan a terület egységre vetített ágazati eredmények a termőföld kihasználását, illetve hasznosulását is tükrözik.

3. táblázat

A jövedelemtartalom alakulása a társasgazdaságoknál

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

Az értékesítési árak a búzánál a társasgazdaságoknál stagnáló tendenciát mutatnak a vizsgált utóbbi két évben. Az önköltségek pedig jelentősen emelkedtek. Ennek következtében a jövedelemtartalom 2 évben pozitív (2000., 2001 év), illetve 2 évben (1999., 2002) negatív eredményt mutat.

A kukorica értékesítési ára és önköltsége évente jelentős ingadozást tükröz, ennek következtében a jövedelem 2002-ben már negatív előjelű.

4. táblázat

A jövedelemtartalom alakulása az egyéni gazdaságokban

Forrás: AKII Információk 2003. 6.szám alapján saját számítás

A búzánál az utolsó két évben veszteségessé vált a termelés. A kukorica jövedelem pozíciója szintén kedvezőtlenül alakult annak ellenére, hogy nem volt veszteséges a termelés. Azonban az árak 553 Ft-os jövedelemtartalma nem segíti az ágazat fejlődését.

Összegezve megállapítható, hogy a vizsgált években kedvezőtlenebbé vált a két növény közgazdasági és piaci helyzete. Ez a jövedelem csökkenésében és jelentős ingadozásában nyilvánul meg, amely erős befolyással van a versenyképességre.

A termelési folyamatok ráfordításaiban az anyag jellegű költségek közel 70%-át képviselik, a vállalatok igen érzékenyen reagálnak az ipari anyagok és eszközök áraira. Megmutatkozik ez a vetőmag-, energia- és műtrágya költségek, gépüzemeltetés területén a költségek jelentős emelkedésében.

A magyar gabonatermesztés versenyképességét, fejlődési irányát alapvetően az határozza meg, hogy az EU-ban Magyarország rövid távon biztos piachoz jut-e vagy sem. Minimális az esélyünk ha rossz minőséget állítunk elő, közepes minőségnél a piaci ingadozással kell számolnunk. Versenyképes gabonához EURO minőségnél jobbat kell előállítani, amelyhez jelentős fejlesztésre, beruházásra van szüksége az ágazatnak.

Ehhez megvalósítandó feladatok röviden a követőzők:

-         A helyi adottságokhoz igazodó versenyképes termelési struktúra kialakítása régiós szinten

-         Korszerű és környezetkímélő technológiák alkalmazása a jelenlegi géppark jelentős megújítása, bővítése és a gépüzemeltetés gazdaságosságának javítása

-         A megfelelő szárítók, osztályozók, raktárak kiépítése, fejlesztése

-         A biológiai adottságok kihasználásához igazodó fajták széleskörű alkalmazása

-         A földkérdés megnyugtató rendezése, táblásítások elvégzése, bérleti jogviszony hosszú távú szabályozása

-         Az infrastrukturális háttér központi forrásokból való megvalósítása (vasúti szállító kapacitás bővítés, átrakó terminálok építése)

-         Koncentrált beruházási támogatás (gép, raktár, egyéb berendezések) nyújtása

-         Az egyre szigorodó környezetvédelmi és munka-egészségügyi követelmények figyelembe vétele

-         Fémzárolt vetőmagok használata

-         A műtrágya felhasználás növelése