hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Szerkesztőség
Tartalommal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit, esetlegesen közlésre szánt anyagait, ötleteit, kérem juttassa el hozzám!

Levél küldése

Hirdetések feladása

Megjelentetésre szánt anyagok beküldése
 
  • Csemegeszőlők és más ültetvények
  • Csemegeszőlők és más ültetvények
  • : Tavaszi gyümölcsfa telepítés és ültetvény létesítés alapkérdései

    Tavaszi gyümölcsfa telepítés és ültetvény létesítés alapkérdései

      2004.07.12. 20:50


    Az őszi és tavaszi gyümölcsültetvények létesítése sok kérdést von maga után. A régebbi szakirodalom általában őszi telepítést javasolt, különösen az almatermésűek esetében. A csonthéjasok közül az őszibarack és a kajszi telepítését gyakran tavaszi időponttal ajánlották, melyet e fajok nagyobb hőigényével indokoltak. Manapság kijelenthetjük, hogy az ültetés idejének értelmezése alapvetően megváltozott. Jórészt az öntözés lehetőségétől és annak módjától függ. Ennek értelmében minden gyümölcsfaj telepíthető tavasszal abban az esetben, ha nem egyszeri, hanem folyamatos öntözést biztosítunk az újonnan létesített ültetvényben. Továbbá az őszi ültetés szintén indokolt lehet az egyes gyümölcstermő növényeknél, ha a létesítendő ültetvény folyamatos öntözése még nem megoldott, tehát csupán egyszeri alkalommal tudunk vizet biztosítani az eltelepített oltványok számára. Összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy az őszi ültetés egyszeri öntözéssel (egyes esetekben öntözés nélkül is) eredményre vezet, míg tavaszi telepítés során, gyümölcsfajra való tekintet nélkül, mindenképpen gondoskodnunk kell a többszöri (folyamatos) öntözésről.
    A fa helyének elkészítése

    Ha az ültetésre nézve azt a közismert véleményt vesszük figyelembe, hogy az őszi telepítés a legtöbb gyümölcstermő növény esetében eredményes, akkor fontos megemlíteni az ültetés helyes időpontját is, amely termőhelyenként a termőföld hőmérsékletétől függően alakul. Komolyabb lehűlések során veszteséggel számolhatunk. Hegyoldalakon, lejtőkön ültessünk akár kora ősszel. Természetesen ebben az esetben szintén gondoskodnunk kell öntözésről a lehullott csapadék arányában. Optimális talajadottságok mellett a ültetést október végén vagy november elején végezzük. Abban az esetben, ha tavaszi ültetést választunk, leginkább március második fele javasolható (különösen a kajszi és őszibarack esetében). Sokat hallhatunk arról, hogy áprilisi ültetések is eredményre vezetnek. A megnövekedett kockázatot (különösen száraz tavasz esetén) az előre kialakított öntözőberendezéssel kompenzálhatjuk.

    A gyümölcsfa ültetésére szánt területet mélyen felszántjuk, gyomoktól, taracktól megtisztogatjuk. Az így előkészített területen gödröt ásunk, vagy erdészeti fúrókat használunk. Az erős növekedésű alanyok esetében a gödröket 70-80 cm mélyre és akár 100 cm szélesre alakították ki. A manapság elterjedt gyenge növekedésű alanyok számára elegendő a 40 cm átmérőjű és közel fél méter mélységű gödör. Amennyiben kézzel végezzük az ásást, a gödrök kialakításakor a felső talaj a gödör egyik oldalára, míg az alsó talaj a gödör másik oldalára kerül. Ültetéskor az egész gödröt a felső talajjal töltjük meg (a hiányt részben a kiegészítésül biztosított kerti föld, tőzeg vagy szerves trágya is biztosíthatja), továbbá a gödörből kimaradó alsó talajt a föld színén hagyjuk, a hiányzó helyeken elteregetjük.

    Az ültetés

    Fentiek értelmében részletesen szólni kell az ültetés egyes lépéseiről is. Első teendőnk, hogy a beültetendő területet a kívánt sor- és növénytávolságra pontosan beosszuk. A fa helyét karóval jelöljük meg. Ültetéskor az oltvány pontos helyének megállapítására az ültetőlécet használjuk. Az ültetőléc mintegy 10 cm széles, két méter hosszú léc, két végén és közepén félkör alakú bevágással. Ültetés előtt a sor valamelyik irányában (de mindig egy irányban) az ültetőlécet középső vájulatával az oltványt jelölő cövekhez, karóhoz a földre fektetjük. A léc két végén (a vájulatba) egy-egy cöveket verünk le. A gyümölcsfa helye így három cövekkel jelzett. A gödör kiásásakor a gyümölcsfa helyét jelölő cöveket természetesen kidobjuk: a gödröt kiássuk úgy, hogy a megmaradt két szélső cöveket a gödörből kikerülő földdel ne takarjuk be. A fa ültetésekor az ültetőlécet újból a meghagyott két cövek közé illesztjük. Az ültetendő fát most az ültetőléc középső vájulatába helyezzük a gyökérnyak magasságában, a fát elültetjük, a gödröt földdel behúzzuk. Ilyen ültetéssel minden beirányítás nélkül egyenes sorokban tudunk ültetni.

    Az ültetést két ember végzi. A gyökerek visszavágása szükséges a sérüléseknél. A gyökeret csak olyan minimális mértékben vágjuk vissza, hogy azon a feltétlenül fontos metszéseket végezzük el. A vastagabb gyökerek végeit kissé ferdén úgy metsszük meg, hogyha a fát a gödörbe állítjuk a metszlapok alul maradnak, azon nyugszik a gyökér. A hosszúra nyúlt vékony gyökereket is megkurtítjuk, valamint a törött gyökereket az egészséges részig visszametsszük. Az egyik ember a fát tartja, amíg a másik porhanyós földdel a gyökerek közeit gondosan kitömködi. Ültetés közben a fát meg kell rázogatni (de nem felhúzkodni), hogy a föld könnyebben illeszkedhessen a gyökerek közé. Az ősszel ültetett fa tövére, hogy a gyökérzetet megvédjük a téli fagyoktól, 30-40 cm magas kupacokat húzunk. Tavaszi telepítés során az ültetés közben minden fának 15-20 liternyi vizet adunk.

    Az oltványokat a vadkártól védeni kell. A fák törzsét sodronyszövettel vagy egyéb műanyag törzsvédő hálóval kötözzük be. Sík területen a fáknak nincs szükségük tányérra. Hegyoldalakon, lejtőkön azonban minél szélesebb félhold alakú tányérokat készítünk abból a célból, hogy a lefolyó esővizet a fa részére felfogjuk.

    A telepítéssel kapcsolatos további ismeretek

    Térkép készítés 1:500, 1:200 léptékben. A légtéri viszonyokkal kapcsolatban is felvilágosítást kell adni.

    A telepítési rendszer, többnyire mértani rendszer: szükséges a hálózat meghatározása, valamint a sor- és tőtávolság.
    1. Négyes kötés: egy fának olyan négyzet alakú terület áll rendelkezésére, amelynek méretei megegyeznek a hálózat négyzetének méreteivel: hosszanti és keresztirányú megművelést tesz lehetővé. Lejtős területen a négyzetek egyik átlója legyen a lejtés iránya, a könnyebb megművelhetőség miatt. A tábla területének csak 78,54 %-át hasznosítja, ha a körök (közvetlen tenyészterület) érintik egymást.
    2. Hármas kötés: terület-kihasználás nagyon jó: 90,63 %. Az egyenlő oldalú háromszögből indul ki
    3. Váltakozó kötés: terület-kihasználás 78,54 %. Egyenlőszárú háromszög. A fák a legnagyobb távolságra kerültek. A napfény és a levegő viszont jobban átjárja.
    4. Félig elferdített négyes kötés: rombusz alakú terület. A fa koronája a rendelkezésre álló terület 81,5 %-át hasznosítja.
    5. Ötös kötés: két gyümölcsfaj együtt telepítése, úgynevezett köztes ültetés. Dió + őszibarack, tehát egy lassan fejlődő és egy gyorsan fejlődő fa.

      Külön kell megemlíteni a leginkább elterjedt széles soros ültetési rendszert: a sortávolság mindig nagyobb, mint a tőtávolság. Manapság leginkább ezt alkalmazzák.

    A rétegvonalak mentén kialakított sorok szintén bevált ültetési rendszer lehet, különösen a héjasok esetében. Ebben az esetben a tőtávolság a terepadottságok szerint változhat, erdőszerű ültetvényt kapunk (leginkább a dió és a gesztenye esetében alkalmazzák).

    Utak

    Kisebb területen célszerű a terület közepén kijelölni: általában 100 m-re vehetjük ezt a távot, amíg fáinkat az úton megálló járművekkel kiszolgálhatjuk.

    Nagyobb területen egymással párhuzamosan kell utat vezetni a határtól 100 m-re, ezen belül 200-200 m távolságra. A fordulókról gondoskodni kell, elegendő, ha a sortávolságot abban a vonalban, ahol az utat vezetjük 2-2,5 m-rel megnöveljük, valamint a fordulóknál 7 m az út körívének sugara.



    Pollenadó fajták elhelyezése

    Együtt ültetendő fajták száma függ az együtt virágzás mértékétől, valamint a termékenyülési viszonyoktól. Mandula, birs, cseresznye, meggy, feketeribiszke, minimum három kölcsönösen termékenyülő és együtt virágzó fajta vegyes ültetését igénylik. Továbbá, ha egy fajta nem megfelelő pollenadó (triploid alma, körte), két másik diploid, pollenadó fajtáról gondoskodunk az ültetvényben. Alternanciára erősen hajlamos fajtát nem lehet pollenadónak választani. Almaültetvények esetében általános pollenadó a Golden Delicious fajta vagy valamelyik nagy pollentermelésre hajlamos vadalma faj. A triploid fajták termesztése során, miként fentebb említésre került, mindenképpen gondoskodni kell még egy diploid fajtáról.

    A fajtaarány függ:
    1. a pollenadó fajta virágporának mennyiségétől,
    2. a pollenadó fajta termékenyítő képességétől,
    3. a megporzandó fajta termékenyülő képességétől és virágsűrűségétől,
    4. a pollenátvitel hatékonyságától.


    A dió esetében külön kell szólnunk a pollenadó fajta arányáról, amely nem szerencsés, ha meghaladja az 5%-ot. Ebben az esetben éppen a túlzott mennyiségű pollen vált ki gátló hatást a termékenyülés folyamatában.

    A pollenadó fajták elhelyezése történhet soronként a fő árufajta sorai között elhelyezve úgy, hogy minden negyedik vagy ötödik sorba pollenadókat ültetnek. Ez jellemző lehet egyes almatermésű fajoknál. Gyakori a blokkos elrendezés, melyen azt értjük, hogy a fajták három-négy vagy öt soronként váltakoznak. Gyakori a blokkos elrendezés egyes csonthéjas fajtáknál. Végül meg kell említeni a héjasoknál (különösen a diónál) javasolt szegélymegporzást, amely a fő árufajta tábláját pollenadókkal körbekerítő (táblaszegélyen elhelyezett) telepítést jelent.

    Néhány gyümölcsfaj megengedhető maximális távolságát a pollenadó fajták elhelyezése során az alábbiak szerint adjuk meg: alma 25m, körte 20m, birs 10m, cseresznye 10m, meggy 8m, szilva 16m, kajszi 20m, mandula 6m, fekete ribiszke 3m, dió 50m, gesztenye 50m.

    A telepítés előkészítésének és az ültetvény első két évének munkálatai

    A telepítés előkészítői munkáinak műveletei az alábbiak: szerves trágya szórása (középkötött vályogtalajon, közepes adag: 40-50 t); műtrágya kijuttatása (őszi foszfor és kálium műtrágyák); mélyszántás; gyűrűshenger; a szaporítóanyag szállítása.

    A telepítés munkái az alábbiak: barázda behúzás; simítózás (több alkalommal); tárcsa + fogas (kétszer); kombinátor használata; kitűzés és jelkarózás; gödörfúrás; szükség szerint árnyékoló trágya kijuttatása.

    Az ültetvény ápolási munkáinak munkaműveletei az első évben az alábbiak: szükség esetén az oltványok karózása; kötözőanyag használata; tárcsa és fogas (többnyire háromszor); permetezés (kétszer-háromszor); öntözés; műtrágyázás (2 q/ha); törzsvédelem (necchálók használata).

    Az ültetvény ápolási munkáinak munkaműveletei a második évben az alábbiak: kötözés, kötözők biztosítása; permetezés (kétszer-háromszor); műtrágyázás (2 q/ha): szükség szerint nitrogén fejtrágyázás; vegyszeres vagy mechanikus gyomirtás; fű telepítése esetén fűkaszálás (háromszor-négyszer); öntözés.

    Mivel az intenzív ültetvények java a harmadik évben termőre fordul, alapvetően megváltozik az ültetvények fenntartásának módja. Ennek részletezése viszont nem tartozik a telepítés tárgyköréhez.

    Külön meg kell említeni, hogy tavaszi telepítés esetén is az istállótrágyát ősszel juttatjuk ki, mert a nagy szervesanyag-mennyiség átmenetileg pentozán hatást eredményezhet. Ez jól kompenzálható a szükség esetén ősszel, illetve javarészt tavasszal több alkalommal kijuttatott nitrogén műtrágyákkal. A P és K műtrágyák kijuttatása szintén ősszel történik. A trágyák megfelelő bedolgozása a termőföldbe igen fontos feladat. Közismert számítás, hogy egy hektáron a gyümölcsfa (almatermésűek és csonthéjasok) a talajból egy évben kivesz átlagosan 60 kg nitrogént, 15 kg foszfort és 60-70 kg káliumot. A 400 q megfelelően kezelt istállótrágya mintegy 200 kg nitrogént, 100 kg foszfort és 200 kg káliumot tartalmaz, tehát általában egy hektár gyümölcsös három évi szükségletét. Ezt a mennyiséget telepítéskor feltétlenül szükséges biztosítani, valamint a talajadottságokat figyelembe véve szükség szerint műtrágyák megfelelő adagolásával teremtjük meg a kiültetett oltványok számára a gyors fejlődés és termőre fordulás lehetőségét.

    A szaporítóanyag minősége

    Az oltványok vásárlása során tudnunk kell, hogy két típust különböztet meg a gyakorlat: a már elágazódott, tehát koronás oltványt (jórészt csonthéjasok), valamint az elágazás nélküli suhángot (jórészt almatermésűek). Mindkettőnél fontos, hogy egy évesek legyenek, mert fiatal szaporítóanyag kiültetése által könnyebb megvalósítani a helyes koronázat kialakítását. Az oltvány akkor első osztályú, ha három egészséges gyökérelágazódással rendelkezik, valamint a koronás oltványok első elágazódása alatt mérve a törzsátmérő eléri az egy centimétert. Elágazódás nélküli oltványnál fontos a megfelelő magasság, hogy megfelelő törzsön létesíthessünk majd koronát. Az első osztályú koronás oltvány jelölése piros, míg az első osztályú suháng jelölése kék színnel történik. Minden másodosztályú oltvány sárga jelölést kap.

    A bogyósok esetében (ribiszke, josta, köszméte) 10 db 10cm-es gyökérelágazódást kell megszámolnunk az első osztály kritériumaként, valamint az oltás helyétől mért 30 cm magasságban 8mm átmérőjű legyen a törzs. Kritérium a három elágazódás is, melyek közül kettő legalább 15cm, míg egy legalább 30 cm hosszúságú legyen, másként fogalmazva az elágazódások együttes hossza érje el a 60 cm-t.

    Néhány öntözési mód összehasonlítása

    Azzal mindenképpen számolnunk kell, hogy a jövőben csak öntözéssel berendezett ültetvényből kaphatunk évről évre jó minőségű termést. Az öntözőberendezés megválasztása nagyon összetett kérdés, amelyet külön cikkben kellene tárgyalni. Az ültetvények létesítésére vonatkozóan csak néhány fontosabb paramétert szeretnék megadni. A vízhozam kérdését nézve a hagyományos esőztető berendezéseknél gyakori az 1800 l/ha-os vízfelhasználás. Mokrojet öntözésnél 70 l/ha, csepegtető rendszer esetén 4 l/ha körül alakul. Az öntözőfejek száma esőztető berendezésnél 20-25 db/ha, mikrojet esetében 300-350 db/ha, míg csepegtető rendszernél 2000-2500db/ha. A berendezések teljesítménye egy hektárra vetítve esőztető öntözésnél 10-12 l/s, mikrojetnél 6-7 l/s, csepegtető fejek esetében 2-2,5 l/s.

    Az öntözőrendszerek elmaradhatatlan tartozéka a különböző szűrőberendezések megfelelő üzemeltetése. A vizek szűrése fokozott mértékben szüksége a kisebb vízfelhasználású precíziós öntözőfejek alkalmazásakor. A hagyományos esőztető öntözés során elegendő lehet a durva szűrés, míg a mikrojet és csepegtető berendezéseknél finom szűrést kell biztosítani. Különösen az energia felhasználás miatt fontos kitérni az üzemeltetéshez szükséges nyomásra is, amely fokozott mértékű: 4-5 atm az esőztető berendezésnél, a mikrojet fejek esetében 2-3 atm, míg a csepegtető rendszerű öntözés kis nyomáson: 0,8-1 atm üzemel.

    Természetesen számos további kérdés vetődik fel az öntözőberendezések vásárlása és üzembe állítása során. A hatékonyság megállapításának helyes módja igen vitatott, annyi viszont bizonyos, hogy a csepegtető öntözés nagyon magas hatékonysággal (90 % fölött) alkalmazható a gyümölcsfák vízigényének kielégítése tekintetében, míg a hagyományos esőztető rendszerek hatékonysága 60-70 % körül alakul. Természetesen az öntözés célja által a hatékonyság teljesen más értelmet nyer, mivel közismert tény, hogy fagyvédelmi öntözést csupán esőztető rendszerekkel valósíthatunk meg, míg más öntözőberendezések erre a célra nem alkalmasak.

    Dr. Iváncsics József

    Nyugat-Magyarországi Egyetem

    Kertészeti Tanszék

     
    Szántóföldi növénytermesztés
     
    Állattenyésztés
     
    Ügyintéző
     
    Látogatási statisztika
    Indulás: 2004-03-09
     

    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com    *****    Nyerj akár 1 millió forint értékû bitcoint. A játék ingyenes.    *****    Tudtátok, hogy a Csiga-biga gyerekdalban eredetileg szó sincs tûzrõl?    *****    LEGYÉL FARMASI TANÁCSADÓ VAGY VEZETÕ! OTTHONI MUNKA, MAGAS KERESETI LEHETÕSÉGGEL! HA MOST CSATLAKOZOL, MÉG NYERHETSZ IS!    *****    Mi mennyi 2018 - Árak, változások 2018 - minimálbér, családi pótlék, adókedvezmények 2018    *****    Légy te is a Farmasi csapaom tagja!!!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    A Dynasty és a TVD 8.évadából megismert színésznõ, Nathalie Kelley elsõ hazai rajongói lapja. KATT! KATT! KATT!    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BEAUTY-FASHION BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    Karácsonyra AJÁNDÉKOZZ szeretteidnek, barátaidnak SZEMÉLYRE SZÓLÓ HOROSZKÓP ELEMZÉST 3 ÉVES ELÕREJELZÉSSEL!