Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) kialakításakor egy, az adózási környezetet tekintve szűkebb adózói körre;

1. az egyéni vállalkozó (egyéni vállalkozóknak kell tekinteni mindazokat, akik a tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2001-ben vagy 2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget);
2. a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az erdőbirtokossági társulat;
3. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság

egyszerűbb eljárási lehetőséget kínál az adó megállapítása, kezelése, illetve a tevékenységgel kapcsolatos könyvvezetés területén.

A 2003. január elsejétől bevezetésre kerülő eva olyan új adónem, amely

1. egyéni vállalkozók esetében:
2. a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói kivétet terhelő progresszív adót, és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót;
3. a cégautó adót;
4. az általános forgalmi adót;
5. a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében:
6. a társasági adót;
7. a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;
8. a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;
9. a cégautó adót;
10. az általános forgalmi adót

váltja ki.

A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (közkereseti társaságok és betéti társaságok) választhatnak, hogy nyilvántartásaikat a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy az evabevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint vezetik. Erről a választásról az adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell, az nem változtatható meg és nem is vonható vissza az adóalanyiság időszaka alatt.

A jogi személyeknek a kettős könyvvitel rendszerében kell teljesíteni nyilvántartási kötelezettségüket.

Egyéni vállalkozó az evabevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint vezetik üzleti könyvüket.

Az evaalanynak tevékenységéről számlát kell kiállítania akkor, ha nem készpénzes fizetésről van szó, illetve készpénzzel teljesítenek ugyan, de a gazdasági esemény és a fizetés időben elválik egymástól (a fizetés későbbi). A számlán teljesítési időpontként az áfatörvény szerinti teljesítési időpontot kell feltüntetni. Egyéb esetben az ügylet polgári jogi teljesítési időpontja.

Ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénzhelyettesítővel történik a fizetés, és a vevőnek nem elegendő a nyugta, úgy a kibocsátó saját döntése szerint vagy egyszerűsített számlát vagy számlát állít ki. Egyszerűsített számlán teljesítési időpont a fizetés időpontja, amely értelemszerűen a gazdasági esemény megtörténtének a dátuma is.

Az evatörvény rendelkezései szerint az adóalany akkor teljesítheti adókötelezettségét e jogszabály szerint, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben

1. a magánszemély egyéni vállalkozóként folyamatosan végezte a tevékenységét;
2. a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;
3. a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) az új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;
4. az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;
5. az általános forgalmi adó törvény szerinti különleges jogállást a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany nem választotta, vagy adózó a hulladékfelvásárlás és idegenforgalmi tevékenységek körében nem volt kötelezett a különös adózási szabályok alkalmazására;
6. az egyéni vállalkozó az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján bevételt; a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény előírásainak megfelelően árbevételt (vagy annak megfelelő bevételt) számolt el, amely bevétel - egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, míg jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel növelve az általános forgalmi adóval - a választás előtti évben a 15 millió forintot nem haladta meg, illetve a választás évében ésszerűen várhatóan nem fogja meghaladni.

E törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő adózók adóévenként, az adóévet megelőző év decemberében, december 20-ig jelentkezhetnek be, amely jogvesztő (igazolási kérelem mellett sem meghosszabbítható) határidő.

A 2003. évre evát választó adózóknak 2002. december 20-áig kellett bejelentkezniük az erre rendszeresített külön nyomtatványon (02103 vagy 02203 Adatbejelentő lap).

A bejelentés akkor tehető meg, ha az adózó a bejelentés időpontjában megfelel valamennyi feltételnek, valamint nincs az adóhatóságnál (vámhatóságnál) nyilvántartott végrehajtható köztartozása. E tényekről a bejelentkezés alkalmával az arra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni kell.

Az evás adóalanyiság akkor tartható fenn;

1. ha az adóalany ésszerűen várható bevétele az adóévben a 15 millió forintot nem haladja meg;
2. az evás adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény, vagy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;
3. az evás adóévben nem folytat a vámról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;
4. az evás adóévben nem folytat olyan tevékenységet (ide nem értve a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti ajándéksorsolást), amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges.

Az egyéni vállalkozó a felsorolt feltételek megléte esetén is csak akkor lehet adóalany, ha az adóévre vonatkozóan jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel nem rendelkezik.

A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az előzőeken túlmenően csak akkor lehet az eva alanya, ha valamennyi tagja magánszemély (ideértve az MRP szervezetet is) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a tőkepiacról szóló törvény szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír).

Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel (a pénz, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség, vagy átvállalt tartozás), melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka, amellyel szemben adókedvezmény nem érvényesíthető.

Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz a számla, az egyszerűsített számla, vagy a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján - más esetben a bevétel megszerzésének a napján - érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amely nem szerepel hivatalos devizaárfolyam-lapon, a bevétel forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által az említett időpontra vonatkozóan euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni.

Nem minősül bevételnek a vagyoni érték, ha azt az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, a hitel, a tag vagyoni hozzájárulása), vagy annak szokásos piaci árát köteles megfizetni.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyoknál a számviteli törvény szerint meghatározott időpontot kell a bevétel megszerzésének időpontjaként alapul venni.

A többi adóalanynál (egyéni vállalkozó és az evanyilvántartást választó közkereseti társaság és betéti társaság) a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az átvétel, a jóváírás napja, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, igénybe vett szolgáltatásnál az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának a számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban szereplő teljesítés időpontjaként az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne, elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozásnál az a nap, amelyen a kötelezettség, illetve tartozás megszűnik.

Az előzőekben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

A bevétel megszerzésének időpontja egyéni vállalkozó, a bevételi nyilvántartást vezető közkereseti és betéti társaság esetében - az előzőekben foglaltaktól eltérően - a számla, a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság és a betéti társaság a bevételt az előzőekben felsorolt időpontig még nem szerezte meg.

Módosító számla, egyszerűsített számla, vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátása esetén a kibocsátás napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.

Megszűnik az adózó adóalanyisága

1. a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre nem jelenti be, hogy adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti;
2. a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;
3. az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját megelőző nappal;
4. a kapott előlegről kibocsátott utolsó számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 15 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki számlát helyettesítő okmányt;
5. az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;
6. a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;
7. a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a jogutód nélküli megszűnés napjával;
8. részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély, akivel a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés esetére a rendelkezést nem kell alkalmazni).

Az adóalanyiság megszűnését követő négy adóévben az egyszerűsített vállalkozó adó törvény hatálya alá nem lehet bejelentkezni.

Az evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó közkereseti és betéti társaság esetében az adóévet követő év február 15-e, míg a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózó esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt (150 napon belüli) határidő azzal, hogy a számviteli törvény szerinti egyéb szervezeteknek is ekkor kell a bevallást benyújtani.

Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén ez a határidő az adóalanyiság megszűnését követő 45 nap, de a számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt 150 nap.

Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap 12-éig) adóelőleget fizet. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, mely után az adó mértéke 15 százalék. Az evaadóalany adófizetési kötelezettségét kizárólag banki átutalással teljesítheti.