Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) a magánszemélyek tulajdonában lévő társas vállalkozások körében (a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az erdőbirtokossági társulat; a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság) kínál az adó megállapítása, kezelése, illetve a tevékenységgel kapcsolatos könyvvezetés területén egyszerűbb eljárási lehetőséget.

A társas vállalkozói körben az eva alkalmazásában a bejelentkezés, megszűnés, könyvvezetés általános szabályain túl alkalmazandó speciális szabályokról a továbbiakban szólunk.

A vállalkozásnak a társasági adó és az osztalékadó törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az evát választó adózónak 2003. május 31-ig a 0271/EVA számú megszűnő bevallást kell benyújtania a 2002. évi társasági adó és osztalékadó-kötelezettségről.

A vállalkozás a bejelentés adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társasági adóelőleget nem fizet. Az adóhatóság a korábban bevallott adóelőleget hivatalból törli az adózó folyószámlájáról. Amennyiben az adóévre vonatkozó bejelentést az adózó jogszerűen nem tehette volna meg, akkor nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.

A evabevételi nyilvántartás vezetését választó közkereseti társaságra és betéti társaságra vonatkozó különös szabályok szerint az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig kell megállapítania az osztalék utáni adót kiváltó adót. Ez azt jelenti, hogy a bevételi nyilvántartás vezetését választó közkereseti társaságot és betéti társaságot az evába történő átlépéskor az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett vagyonnövekményüknek meghatározott - nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő - része után 20 százalékos mértékű osztalék utáni adót kiváltó adó terheli. Az adót három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni.

Adóalap megállapítása során az eredménytartalék, a saját elhatározásból lekötött tartalék, a mérleg szerinti eredmény (egyszereseknél a tartalék is), a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség összegeit csökkenteni kell az immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével (kivéve vagyoni betétként megszerzetteket)

A társasági adó törvény hatálya alól kikerült adózóknak a megszűnő bevallásban figyelembe kell venni a társasági adó és az osztalékadó törvény alapján a korrekciós tételeket, de az evába átjelentkezett adózóknak nem kell alkalmazni a mikro- és kisvállalkozások által igénybe vett beruházási adóalap-kedvezményhez kapcsolódó adóalap-növelő korrekciós jogcímet. Az adóalapot módosító korrekciós tételek a 0271/EVA bevallás kitöltési útmutatójából ismerhetők meg.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében, ha az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett, illetve az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke [ideértve a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben kimutatott kötelezettséget is] terhére juttat bevételt, csak akkor kell adót fizetni, amikor ténylegesen kivonás történik. Ehhez a juttatás jogcímének megfelelően kell alkalmazni az szja törvénynek az osztalékból származó jövedelemre, vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit.

Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.

Az áfaalanyt az evára való áttérésnél olyannak kell tekinteni, mintha az áfa vonatkozásában jogutódlással szűnt volna meg, azaz az áttérés időpontjában a tulajdonában lévő termékek után nem kell a megszűnés szabályai szerint teljesíteni az áfakötelezettséget.

Így be kell bevallani azoknak a vagyontárgyaknak - amelyeket az evára való áttéréssel egyidejűleg kivon a bevételszerző tevékenysége alól - a jelenlegi forgalmi értékét terhelő áfa összegét, ha korábban annak beszerzésekor előzetesen felszámított adó elszámolásra került. Be kell továbbá vallani az áttérés évében (2002-ben csak a szeptember 30-a után) beszerzett tárgyi eszközök - amelyekhez korábban kapcsolódott levonható áfa - után a jogutódlással történő megszűnésre, mint termékértékesítésre tekintettel az áfatörvény 38-39.§-a szerinti, az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok alapján az adófizetési kötelezettséget.

E terheket külön nyomtatványon nem kell bevallani. A kötelezettséget az áttérő áfaalany utolsó áfa-megállapítási időszakról beadandó bevallásában - amelyet az éves bevallásra kötelezett adóalany február 15-ig, míg a havi, negyedéves áfa bevalló január 20-ig benyújtandó bevallásában - szerepeltet. Amennyiben az áfa alanykénti megszűnéshez kapcsolódó bevallás negatív elszámolandó adót tartalmaz, az adóhatóság a kiutalást teljesíti, függetlenül attól, hogy az áfa törvényben a visszaigénylésre előírt feltételek fennállnak-e.

Az evatörvény hatálya alá bejelentkezett társas vállalkozásoknál bevétel alatt bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket kell érteni, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

A társas vállalkozók esetében a tárgyévi bevételt az evaalap megállapításakor növeli

1. a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel;
2. a külföldről, vagy külfölditől igénybevett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja.

Az adóalap megállapításánál további korrekciós tételeket kell elszámolni.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adózónál a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan

1. a beszámoló mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,
2. az egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között

mutatott ki.

Az adózó összes bevételét csökkenti

1. az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan az a bevétel, amelyet a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki, és amelyet
2. a bejelentés üzleti évére vonatkozóan az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

A számla módosítás címén az eredeti és a módosított összeg különbözete az adóalapot korrigálja.

Az evatörvény a társas vállalkozás, társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége körére külön járulékfizetési szabályt nem állapít meg, ezért a járulékfizetésnek a Tbj. 27-28 §-a szerint kell eleget tenni.

A társas vállalkozást terhelő tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségnél az evatörvény hatálybalépésével módosulás nincs. Az evát választó, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó tételes egészségügyi hozzájárulást nem köteles fizetni.

Az evaalanyoknak a megszűnő bevallást 45 napon belül, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adózók esetében a beszámoló letétbe helyezésére előírt 150 napon belül kell beadni (határidő tekintetében ide tartozik az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda és a szabadalmi ügyvivő iroda is).

Beszámoló készítés nem vonatkozik a közkereseti és a betéti társaságra, amennyiben az eva szerinti nyilvántartást vezette.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozásnak (közkereseti társaságnak és betéti társaságnak) tételes leltárral (és leltározással) alátámasztott, könyvvizsgálóval ellenőrzött nyitómérleget kell készíteni.

A kiegészítő mellékletben az evatörvény szerinti nyilvántartásról a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell.

Társasági adó tekintetében az eva adóalanyiság alatti időszakban elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást (a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve) és az összes költségnek minősülő kiadást (juttatást), továbbá költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értéknek az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév beszámolójában kimutatott bekerülési értéket meghaladó részét.

Figyelembe kell venni az evás adóéveknél 20-20 százalékot az előző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésénél.

Az adókedvezmények tekintetében az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni, az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

Ha az adóalany akár saját döntésének megfelelően, akár a törvény erejénél fogva kikerül az eva hatálya alól, az áfa vonatkozásában az evás időszakban eszközölt beszerzésekre az adózó az áfára való áttérést követően sem alapozhat áfalevonási jogot. Arra sincs lehetősége, hogy az evaalanyként lezárt adóévben beszerzett termékek után utóbb levonható áfat számoljon el. Ugyanakkor, hogy az áfára való áttérést követően semmilyen jogcímen nem keletkezik áfa kötelezettség olyan bevétel után, amely eva alanyisága alatt megszerzett bevételnek minősül, vagyis amely után már eva kötelezettsége keletkezett.