Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) egyszerűbb eljárási formát kínál az egyéni vállalkozók körében (egyéni vállalkozóknak kell tekinteni mindazokat, akik a tevékenységükkel összefüggő adókötelezettségüknek 2001-ben vagy 2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tettek eleget) az adó megállapítása, kezelése, illetve a tevékenységgel kapcsolatos könyvvezetés területén.

Az egyéni vállalkozói körben az eva alkalmazásában a bejelentkezés, megszűnés, könyvvezetés általános szabályain túl alkalmazandó speciális szabályok a továbbiakban ismertetjük

Az egyéni vállalkozó első ízben történő bejelentés évének utolsó napján megszerzett bevételének kell tekinteni ezen időpontig a vállalkozói tevékenységre tekintettel kiállított számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon feltüntetett ellenértéket.

A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó e törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét, vagy - ezt megszüntetve - a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza. A fennálló pénztartalékot nyilvántartásba kell venni, és adóévenként be kell vallani.

Az evás időszakban nyilvántartott pénztartalék csökkenése vállalkozói osztalékalapnak minősül, mely után 35 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti a magánszemély az eva hatálya alatt.

Amennyiben az adózó a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt érvényesített, akkor a kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás időszak alatt is vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, ha a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket például értékesíti, átsorolja stb., a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott időszakon belül, akkor a tárgyi eszközre tekintettel a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének 18 százalékát vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetni.

Az áfaalanyt az evára való áttérésnél olyannak kell tekinteni, mintha az áfa vonatkozásában jogutódlással szűnt volna meg, azaz az áttérés időpontjában a tulajdonában lévő termékek után nem kell a megszűnés szabályai szerint teljesíteni az áfa kötelezettséget.

Így be kell bevallani azoknak a vagyontárgyaknak - amelyeket az evára való áttéréssel egyidejűleg kivon a bevételszerző tevékenysége alól - a jelenlegi forgalmi értékét terhelő áfa összegét, ha korábban annak beszerzésekor előzetesen felszámított adó elszámolásra került. Be kell továbbá vallani az áttérés évében (2002-ben csak a szeptember 30-a után) beszerzett tárgyi eszközök - amelyekhez korábban kapcsolódott levonható áfa - után a jogutódlással történő megszűnésre, mint termékértékesítésre tekintettel az ÁFA törvény 38-39.§-a szerinti, az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok alapján az adófizetési kötelezettséget.

E terheket külön nyomtatványon nem kell bevallani. A kötelezettséget az áttérő áfaalany utolsó áfa megállapítási időszakról beadandó bevallásában - amelyet az éves bevallásra kötelezett adóalany február 15-ig, míg a havi, negyedéves áfabevalló január 20-ig benyújtandó bevallásában - szerepeltet. Amennyiben az áfaalanykénti megszűnéshez kapcsolódó bevallás negatív elszámolandó adót tartalmaz, az adóhatóság a kiutalást teljesíti, függetlenül attól, hogy az áfatörvényben a visszaigénylésre előírt feltételek fennállnak-e.

Az evatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál bevétel alatt bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni értéket kell érteni, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

Az egyéni vállalkozók esetében a tárgyévi bevételt az evaalap megállapításakor növeli:

1. az adóévben az egyéni vállalkozó által az áfatörvény szerint külföldről, vagy külfölditől igénybe vett, de Magyarországon adóztatható szolgáltatás díja,
2. a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevétel,
3. az adóalanyiság megszűnésének évében (adózó visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően megállapított készlet értéke, kivéve, ha az adóalanyiság megszüntetését követően az egyéni vállalkozó az átalányadót választja. Növeli a megszűnés szabályai szerint nyilvántartott készlet értéke a bevételt akkor is, ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti.

Járulékfizetés

Az eva szabályai szerint adózó főfoglalkozású egyéni vállalkozó biztosított egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék + 7 százalék tagdíj), és a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (50 000 Ft) után fizeti meg. Az evát választó egyéni vállalkozó egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a fentiekben leírt járulékokat a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizeti meg. Ez a nyilatkozat az adóévre szól, amelyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően az eva bevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat végrehajtható okiratnak minősül. A 2003. évre a JNy-03 nyomtatványon lehet megtenni a nyilatkozatot. (Az igazolt távollét miatt a vállalt járulék összege nem csökkenthető.)

A járulékfizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni kell azt a szabályt, hogy nem köteles az egyéni vállalkozó megfizetni a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amelynek tartama alatt:

1. táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
2. sorkatonai (polgári), tartalékos katonai szolgálatot teljesít,
3. fogvatartott,
4. az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, ha kamarai tagságát szünetelteti.

Többes jogviszonyban álló (aki egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat) egyéni vállalkozó járulékfizetése eltérően alakul, mivel ebben az esetben az egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási és a 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék + 7 százalék tagdíj) az evatörvényben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az evatörvényben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg a baleseti járulékot.

Az evát választó egyéni vállalkozó a járulék bevallási és megfizetési kötelezettségének az evatörvényben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Az az egyéni vállalkozó, aki egyoldalú nyilatkozattal a minimálbérnél magasabb összegű járulékalapot vállal, a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot négy egyenlő részletben köteles megfizetni.

Tételes egészségügyi hozzájárulás az evát választó egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a törvényben meghatározott jogviszonyban, például munkaviszony, tagi jogviszony, megbízásos jogviszony stb.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az eva hatálya alól "kijelentkezik", vagyis ezt az adózási módot - következő évre nem választja, akkor a feltételek megléte esetén választhatja a következő adóévre az átalányadózást is.

Az áttérést követően nyilvántartásait a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint kell vezetnie. Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára a személyi jövedelemadó törvény nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezései szerint részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.

Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, a személyi jövedelemadó törvény alapján költségnek minősülő kiadást (ideértve az értékcsökkenési leírás és beruházási költségek összegét is) elszámoltnak kell tekinteni. Amennyiben az adóalanyiság évközben szűnik meg (pl. március 31-ével), akkor az értékcsökkenési leírást időarányosan kell elszámoltnak tekinteni.

Az eva időszaka alatt megszerzett, előállított nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján a magánszemély csak annyiban jogosult az adóalanyiság megszűnése után költséget elszámolni, amennyiben rendelkezik az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához szükséges, más által kibocsátott bizonylattal.

Az evás időszakban adóévenként 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni az előző év(ek)ről áthozott veszteség összegéből.

Ha az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységét a vállalkozó özvegye, örököse folytatja, akkor az özvegy és az örökös is választhatja az evát, amennyiben e szándékát 3 hónapon belül bejelenti az adóhatóságnak.

Ha az adóalany akár saját döntésének megfelelően, akár a törvény erejénél fogva kikerül az eva hatálya alól, az áfa vonatkozásában az evás időszakban eszközölt beszerzésekre az adózó az áfára való áttérést követően sem alapozhat áfalevonási jogot. Arra sincs lehetősége, hogy az evaalanyként lezárt adóévben beszerzett termékek után utóbb levonható áfát számoljon el. Ugyanakkor, hogy az áfára való áttérést követően semmilyen jogcímen nem keletkezik áfa kötelezettség olyan bevétel után, amely eva alanyisága alatt megszerzett bevételnek minősül, vagyis amely után már eva-kötelezettsége keletkezett.