Mikor jön létre visszterhes vagyonszerzés?

Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv.) értelmezése szerint az ingatlan és - szűk körben - az ingó visszteher mellett (adásvétel útján) történő megszerzése illetékfizetési kötelezettséget eredményez. "Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog". A földdel alkotórészi kapcsolatban van pl. a lakó-, az üdülő-, az iroda-, a műhely és egyéb épület. Illetékfizetési kötelezettség keletkezik továbbá ingó hatósági árverésen történő, gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének, közterületen álló - ingatlannak nem minősülő - felépítmény (pl. pavilon) tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével.

A visszterhes vagyonátruházási illeték kiterjed a hatósági határozattal, az árverés útján, valamint az elbirtoklással létrejövő tulajdonszerzésekre is. Visszterhes vagyonszerzésnek minősül a tartási, életjáradéki, öröklési szerződés alapján történő ingatlan, az előzőekben felsorolt ingó, valamint ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, ezen jogok megszüntetése folytán bekövetkezett vagyonszerzés, valamint az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése.

Az ingatlanszerzés bejelentése

Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszűnését) az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz kell bejelenteni illetékkiszabásra a szerződéskötés dátumát követő 30 napon belül. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni, melynek tartalmaznia kell az adásvételi szerződés 1 db eredeti és 2 db másolati példányát, az eladó magánszemély nevére kiállított állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványt, az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat (különböző illetékkedvezmények, mentességek igénybevételére vonatkozó nyilatkozatokat). A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése az illetékhivatal által megállapított mulasztási bírság megfizetését vonja maga után (ld. ajándékozási illeték).

Mikor keletkezik az illetékkötelezettség?

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján (az árverés napján, ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján) keletkezik. A felfüggesztő, vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.

A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.

A forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában árként általában elérhető. Amennyiben a szerződésben a felek a vételárat nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. Ha az értéket bírósági ítélet állapította meg, azt az értéket az illetékhivatal nem bírálhatja felül.

Az illetékhivatal forgalmi értékelője a rendelkezésére álló - összehasonlító - adatok alapján vagy elfogadja a szerződésben rögzített vételárat forgalmi értékként vagy a megvásárolt ingatlan környezetében korábban értékesített hasonló rendeltetésű ingatlanok forgalmi értékét veszi figyelembe. Szükség esetén helyszíni szemle keretében kerül megállapításra a forgalmi érték. A forgalmi értékelőnek mérlegelni kell a település (településen belüli kisebb területi egység) legalább két évet átfogó ingatlanérték-meghatározóit (a növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat) ingatlanérték-adatait, az illetékkiszabás tárgyát képező ingatlanhoz térben és időben legközelebbi ingatlanszerzés olyan adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehető.

A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10%. Ezzel az illetékkulccsal kerül megállapításra pl. az építési telek, a garázs, az üzlet, a műhely, az iroda, az üdülő, a telephely, az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos vagyonátruházási illeték.

Gyakran előfordul, hogy a visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg - pl. a szülők javára - haszonélvezetet alapítanak az ingatlanon. A haszonélvezet - mint vagyoni értékű jog - értékét az illetéktörvény előírásai szerint kell kiszámítani (lásd: ajándékozási illeték).

A haszonélvező a vagyoni értékű jog számított értéke után, a tulajdonszerző a jog értékével csökkentett forgalmi érték után - a vagyontárgy rendeltetéséhez kapcsolódó illetékkulcs alapján - fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket. A haszonélvezeti jogról ellenérték fejében történő lemondás az ingatlantulajdonos oldalán keletkeztet vagyonszerzést. A jogi teher megszüntetése ugyanis az ingatlan értékének növekedésével jár. Az illetéket az ingatlan tulajdonosának - mint szerző félnek - kell megfizetni.

A lakásszerzések illetéke eltér az általános illetékmértéktől (4.000.000 forint forgalmi értékig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%). Illetékjogi szempontból a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül lakástulajdonnak, a hozzátartozó földrészlettel együtt. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4.000.000 forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.

A lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület) még akkor sem minősül lakástulajdonnak, ha az a lakóépülettel egybe épült. (A létesítési cél és az ingatlan-nyilvántartási állapot a meghatározó, melyek építési, használatbavételi engedéllyel, tulajdoni lap másolattal bizonyíthatók.)

Az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra (üzlet, műhely, iroda stb.) hasznosított lakóház esetében az általános (10%-os) illetékkulcs kerül alkalmazásra.

Az ingatlan-nyilvántartásban tanya megnevezéssel nyilvántartott földrészleten álló lakóház a hozzátartozó kivett területtel együtt lakástulajdonnak minősül.

Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház (lakás) céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka az 50%-ot meghaladja.

Az illetéktörvény rendelkezései szerint a lakástulajdon vásárlásához biztosított lakásépítési kedvezményt (szoc. pol.) a forgalmi értékből le kell vonni.

Az előzőekben leírt törvényi szabályozások megértéséhez néhány egyszerű példán keresztül mutatjuk be az illeték kiszámítását:

1. 8 millió forint forgalmi értékű lakástulajdon vásárlása esetén a vevőnek 4 millió forint értékig 2%-kal számítva 80.000 forint, 4 millió forint után 6%-kal számítva 240.000 forint, összesen 320.000 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell fizetni.
2. Ha a 8 millió forint forgalmi értékű lakás vásárlásakor haszonélvezeti jogot alapítanak a 68 éves nagyszülőnek, akkor a fizetendő illeték az alábbiak szerint oszlik meg: A vevő 6.400.000 forint után fizet illetéket: 4 millió forintig 2%-kal 80.000 forint, 2,4 millió forint után 6%-kal 144.000 forint, összesen 224.000 forint a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték + 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték.

A nagyszülő haszonélvezeti jogának számított értéke 1,6 millió forint, mely után 2%-kal 32.000 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell fizetni.

1. Abban az esetben, ha a 8 millió forint forgalmi értékű lakás vásárlója 1,2 millió forint lakásépítési kedvezményben részesült, akkor a csökkentett forgalmi érték - 6,8 millió forint - figyelembevételével fizeti meg az illetéket.

4 millió forint 2%-kal 80.000 forint, 2,8 millió forint után 6%-kal 168.000 forint, összesen 248.000 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell fizetni.

Hogyan történik az illeték megállapítása lakáscsere esetén?

Lakástulajdonok egymás közötti cseréjénél az általánostól eltérő szabályok szerint történik az illeték alapjának megállapítása. Nem a megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke, hanem az elcserélt lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete szolgál a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjául. Az így meghatározott illetéket a cserében részt vevő felek olyan arányban fizetik meg, mint amilyen arányt képvisel a megszerzett ingatlan forgalmi értéke a csere tárgyát képező lakástulajdonok összesített forgalmi értékéhez képest. Az egyes cserepartnerekre eső illetékhányad nem lehet több mint amennyi illeték a megszerzett lakástulajdon adásvétele esetén terhelné az ügyfelet.

Vegyünk egy példát: 8 millió forint és 3,5 millió forint forgalmi értékű ingatlanok cserélnek gazdát. Az illeték alapja a forgalmi értékek különbözete: 4,5 millió forint, mely után 4 millió forintig 2%-kal 80.000 forint, 0,5 millió forint után 6%-kal 30.000 forint a visszterhes vagyonátruházási illeték. Az ingatlanok összértéke 11,5 millió forint. Az összértékhez képest a 3,5 millió forint forgalmi értékű lakás 30,5%-os, a 8 millió forint forgalmi értékű lakás 69,5%-os arányt képvisel. A megállapított 80.000 forint, illetve 30.000 forint vagyonátruházási illetéket a szerződő felek a kiszámított aránynak megfelelően fizetik meg:

1. 3,5 millió forint forgalmi értékű lakás vevője 33.550 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket fizet,
2. a 8 millió forint forgalmi értékű lakás vevője 76.450 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket fizet.

Mennyi illetéket fizet az a magánszemély, aki egy éven belül adott el, illetve vásárolt másik lakást?

Ha a magánszemély a lakástulajdon (tulajdoni hányad) vásárlását megelőző, vagy követő egy éven belül másik lakástulajdonát (tulajdoni hányadát) eladta (eladja), az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon (tulajdoni hányad) forgalmi értékének különbözete (közvetett csere). Az úgynevezett negatív értékkülönbözet is (nagyobb értékű lakást ad el a vevő, mint amilyet vásárol) illetékalapul szolgál. Amennyiben az így megállapított értékkülönbözet nagyobb, mint a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke, akkor az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. A lakástulajdonok közvetett cseréjére vonatkozó szabályok alkalmazását a lakástulajdont szerző félnek kell kezdeményezni, a másik lakástulajdon eladásának igazolása mellett (ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat másolata + nyilatkozat).

A lakástulajdon szerzőjének és a másik lakástulajdon eladójának azonos személynek kell lenni. A közvetett cserével járó kedvezmény nem érvényesíthető pl. akkor, ha a szülő(k) saját tulajdonukban álló lakóház vételárából gyermekük tulajdonába kerülő lakóházat vásárolnak vagy a szülők korábbi tulajdonjoguk helyett csak haszonélvezeti jogot létesítenek az újonnan megvásárolt lakástulajdonon (a korábbival nem azonos jog létesül).

Példa a közvetett cserével szerzett lakás illetékének megállapítására.

A vásárolt lakás forgalmi értéke 8 millió forint. Az eladott lakás forgalmi értéke 13 millió forint. A forgalmi érték (negatív) különbözet 5 millió forint. 4 millió forintig 2%-kal 80.000 forint, 1 millió forint után 6%-kal 60.000 forint, összesen 140.000 forint visszterhes vagyonátruházási és 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket kell fizetni.

Mikor mentesül a vagyonszerző az illetékfizetési kötelezettség alól?

Az illetéktörvény bizonyos visszterhes vagyonszerzéseket mentesít az illeték megfizetése alól, vagy illetékkedvezményben részesít.

Illetékmentességre tarthat igényt az, aki lakásépítésre alkalmas telektulajdont, vagy tulajdoni hányadot, illetve ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jogot szerez és vállalja, hogy azon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. Ezen rendelkezés alkalmazása szempontjából lakóházzal beépíthető telektulajdonnak minősül az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló beépítetlen földrészlet, továbbá az olyan földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetve olyan lakás céljára használt helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetőtér, padlás elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal esik egy tekintet alá.

Nem minősül lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az az ingatlan, melyen szükséglakásnál (lakástörvény 2. sz. melléklet 6. pontja) magasabb fokozatú, vagy szerződési megfogalmazás szerint "bontásra érett", "gazdaságosan fel nem újítható" lakóház áll. Az ingatlannak az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában (szerződéskötéskor) kell megfelelni a törvényi kívánalmaknak. Az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló állapot igazolására a földhivatal által kiállított tulajdoni lap másolat szolgál. Ha a tulajdoni lap másolat szerint az ingatlan "lakóház, udvar" vagy "gazdasági épület, udvar", stb. akkor illetékjogi szempontból az ingatlan nem minősíthető beépítetlen földrészletnek, ezáltal illeték-mentesség nem állapítható meg.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdont vásárló lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illeték megfizetéséről szóló fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál. (A határidő jogvesztő!) Az illetékhivatal a vagyonszerzés után megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a szerző fél a lakóház felépítését legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül használatbavételi engedéllyel igazolja.

Ha az építkezést a vagyonszerző 4 éven belül nem fejezi be, vagy időközben eladja az építési telket, akkor a felfüggesztett visszterhes vagyonátruházási illetéket késedelmi pótlékkal együtt (a jegybanki alapkamat kétszerese) kell megfizetni.

A lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának első megvásárlása illetékmentes. (A haszonélvezeti jog alapítás illetékköteles.) A rendeltetésszerű használathoz nem szükséges helyiségek (gépkocsitároló, üzlet) forgalmi értéke nem számítható be a megszerzett lakás forgalmi értékébe, ezek után illetéket kell fizetni.

Illetékmentes a gazdálkodó szervezetek átalakulásával (egyesülés, összeolvadás, beolvadás, szétválás, különválás, kiválás) bekövetkező, az ügyvédi iroda átalakulásával (jogutódlással) összefüggő vagyonszerzés.

A kisajátított, vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése, illetve a kártalanítási összegből történő ingatlan vásárlása illetékmentes. A mentesség csak a kisajátított ingatlan értékéig illeti meg a károsultat. A kártalanítási összegnél magasabb értékű ingatlan megszerzése esetén az értékkülönbözet után illetéket kell fizetni. További megkötés, hogy az illetékmentesség csak a megszűnt joggal azonos jog megszerzésére terjed ki.

A helyi önkormányzat, vagy az állam tulajdonában álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának vételi, vagy elővásárlási joggal rendelkező személy által történő megszerzése illetékmentes.

A birtok-összevonási célú önkéntes földcserén alapuló termőföldtulajdon szerzése ugyancsak illetékmentes.

Az illetéktörvény természeti katasztrófa folytán otthonukat elveszítő magánszemélyek lakástulajdon (lakástulajdonra vonatkozó vagyoni értékű jog) szerzéséhez illetékmentességet biztosít. Természeti katasztrófának minősül az árvíz, a belvíz, a földcsuszamlás, valamint a földrengés. Az ennek folytán megsemmisült (helyrehozhatatlanul megrongálódott) lakástulajdon pótlására vásárolt, legfeljebb 6 millió forint forgalmi értékű lakásingatlanra terjed ki a mentesség. További feltételek: a tulajdonos, a haszonélvező a megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásként használta, ne legyen másik lakástulajdona, vagy 50%-ot elérő tulajdoni hányada (haszonélvezeti, használati joga), és a vásárolt lakásban megszerzett tulajdoni hányada ne haladja meg a megsemmisült lakástulajdonra vonatkozó tulajdoni hányadot.

A vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor a mentesség biztosítása érdekében a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes önkormányzat jegyzője által kiállított hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni a természeti katasztrófa bekövetkeztét, a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait pedig hiteles tulajdoni lap másolattal.

Visszterhes vagyonátruházásnál alkalmazható kedvezmények

A termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzésekor az egyébként járó (általános mértékű 10%-os) illeték egynegyedét (2,5%) kell megfizetni. Feltétel, hogy a megvásárolt termőföldet szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas, erdő, halastó művelési ág valamelyikeként hasznosítsák.

Az illetékkötelezettség keletkezésekor 35. életévét be nem töltött személy(ek) első lakástulajdon (tulajdoni hányad) szerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40.000 forint kedvezményre jogosult(ak), ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. A feltételek fennállásáról a szerző félnek írásban kell nyilatkoznia a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor. Az illetéktörvény kizárja a kedvezményből azt a lakásszerzőt, aki ezt a kedvezményt már igénybe vette.

Példa a 35. év alatti kedvezmény igénybevételére.

A megvásárolt (első) lakástulajdon forgalmi értéke 7,8 millió forint. 4 millió forintig 2%-os kulccsal 80.000 forint, 3,8 millió forint után 6%-os kulccsal 228.000 forint az illeték. Összesen 308.000 forint illetékből a maximálisan adható 40.000 forint kedvezmény levonásra kerül. Így a megállapított visszterhes vagyonátruházási illeték 268.000 forint + 2.000 forint ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték. Jogosulatlan igénybevétel esetén az illetékhivatal a kedvezmény háromszorosának megfizetésére kötelezi az ügyfelet.

A rendszeres ingatlanforgalmazási tevékenységet folytatók ingatlanszerzését - feltéve, hogy azt nem saját maguknak, hanem továbbeladás céljából vásárolták - a forgalmi érték 2%-ában meghatározott illeték terheli, függetlenül az ingatlan jellegétől.

Kedvezményes szabállyal érintett illetékalanyi körbe tartoznak:

1. az ingatlanforgalmazást főtevékenységként folytató vállalkozások,
2. az ingatlanok pénzügyi lízingjét főtevékenységként végző vállalkozások,
3. az ingatlan és gépjármű lízing tevékenységet egyaránt folytató és e forrásból meghatározott árbevételt elérő vállalkozások.

A jogosultságot az ingatlanalap-kezelőnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete működési engedélyével, az ingatlanforgalmazónak pedig vállalkozói igazolvánnyal, illetve cégbizonyítvánnyal kell igazolni. Az ingatlanszerző vállalkozónak a szerződés illetékkiszabásra történő bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlant továbbeladás, illetve pénzügyi lízingbeadás céljára vásárolta. A nyilatkozattételre előírt határidő elmulasztása esetén a kedvezmény nem adható meg.

Az ingatlan eladását, lízingbe adását az ingatlanszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított két éven belül földhivatali határozattal, hiteles tulajdoni lap másolaton feltüntetett széljeggyel, vagy lízingbeadásról szóló szerződéssel kell bizonyítani. Ha a törvényben előírt határidő leteltekor a vagyonszerző a feltételek teljesülését nem igazolja, az illetékhivatal a megállapított és az egyébként járó illeték különbözete kétszeresének megfizetésére kötelezi a kedvezmény jogosulatlan igénybevevőjét.

Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték

A gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának megszerzése az egyéb vagyontárgyaktól eltérő mértékű vagyonszerzési illeték alá esik. Az illetéktörvény gépjárműnek tekinti az olyan közúti szállító, vagy vontató eszközt, amelyet beépített erőgép hajt és közlekedésigazgatási nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Nem minősül gépjárműnek a mezőgazdasági vontató, az önjáró, vagy vontatott munkagép, a haszonjármű és a segédmotoros kerékpár. A pótkocsi gépjárművel történő vontatásra készült jármű, teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, valamint lakókocsi, feltéve, hogy a közlekedésben való részvételét külön jogszabály hatósági nyilvántartásba vételhez köti.

Az illetéktörvény a gépjármű és a pótkocsi illetékének mértékét a visszterhes vagyonátruházási illetéknél szabályozza. Gépjármű szerzésekor a jármű hengerűrtartalmának minden cm3-e után 10 forint illetéket kell fizetni. A pótkocsi megszerzése után járó illeték annak össztömegéhez igazodó, tételes összegű: 2500 kg-ig 5.000 forint, ennél nagyobb össztömegű gépjármű után 12.000 forint. Elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után az illeték 400 forint. Ezen vagyontárgyak örökléssel, vagy ajándékozással történő megszerzése ugyanilyen mértékű illeték alá esik.

Az elhasználódott, vagy totálkár miatt közúti forgalomban való részvételre véglegesen alkalmatlanná vált, s ilyen okból a forgalomból véglegesen kivont jármű visszterhes megszerzése nem illetékköteles.

A gépjármű és pótkocsi vásárlásával kapcsolatos illetékkötelezettség a szerződésről készült okirat kiállításakor keletkezik. Az okiratot az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül az illetékes okmányirodán kell bemutatni a tulajdonos változás átvezetésére.

Mentesül az illetékfizetés alól az a vállalkozó, aki főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására, lízingbeadására jogosult. A mentesség feltételeit az illetékhivatal előtti eljárásban vállalkozói igazolvánnyal, cégbizonyítvánnyal stb. igazolni kell.

Kinek kell megfizetni a visszterhes vagyonszerzési illetéket?

Az illetéktörvény főszabályként a szerző felet kötelezi a vagyonszerzési illeték megfizetésére. Lakástulajdon cseréje esetén az illeték a szerző feleket szerzésük arányában terheli. A fizetendő illeték mértékét az illetékhivatal fizetési meghagyásban (határozatban) állapítja meg melyet tértivevényes küldeményként juttat el a fizetésre kötelezett címére. A fizetési meghagyás az átvételt követő 15. napon emelkedik jogerőre. A megállapított illeték a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő napon esedékessé válik. Ezen naptól számított 15 napon belül lehet késedelmi pótlék mentesen befizetni az illetéket a megküldött készpénzátutalási megbízáson (csekken), vagy átutalással.