Az államigazgatási szervek és a bíróságok eljárásáért, eljárási cselekményeinek igénybevételéért az esetek többségében eljárási illetéket, vagy szolgáltatási díjat kell fizetni. Az illeték, vagy a díjfizetés az ügyfél által igénybe vett szolgáltatás ellentételezésére szolgál.

Államigazgatási eljárási illeték

Az államigazgatási szervek - hatáskörükben, illetékességi területükön eljárva - hatósági eljárás keretében az ügyfeleket érintő jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, részükre adatot igazolnak, nyilvántartást vezetnek, vagy hatósági ellenőrzést végeznek. Az eljárást megindító kérelmet az ügyfél szóban, vagy írásban terjesztheti elő. Az ügy jellegétől függően jogszabály állapítja meg, hogy az ügyfelet illeték-, szolgáltatási díj fizetési kötelezettség terheli vagy nem terheli. A hivatalból indult, valamint az ügyfél által az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú államigazgatási eljárás - meghatározott kivételektől eltekintve - nem jár illetékfizetési kötelezettséggel. Nem kell illetéket fizetni annak a kérelmezőnek sem, aki az államigazgatási szervtől kizárólag csak tájékoztatást kér.

Mikor keletkezik az eljárási illeték-fizetési kötelezettség?

Az államigazgatási eljárási cselekményekért az illetéktörvényben megállapított összegű illetéket kell megfizetni. Az illetékkötelezettség az eljárás megindításakor - a kérelem előterjesztésekor - keletkezik. Az államigazgatási eljárási illetéket - főszabályként - illetékbélyegben kell leróni. Az illetékfizetési kötelezettség független az eljárás végső kimenetelétől, nem a kérelem teljesítéséért, hanem magáért az eljárásért kell illetéket fizetni.

Személyes és tárgyi illetékmentesség

Az illetéktörvény vagy más jogszabály bizonyos jogi személyeket - mint az eljárás kezdeményezőit - személyes illetékmentességben részesíti, más esetben magát az államigazgatási eljárást mentesíti az illeték alól (tárgyi mentesség). Személyes illetékmentességet élveznek többek között: a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok, a társadalmi szervezetek, az egyházak stb. (Utóbbiak csak akkor, ha társasági adófizetési kötelezettségük nem keletkezett.)

Tárgyuknál fogva illetékmentesek pl. a nevelési ellátással, az iskoláztatási támogatással, az anyasági támogatással, a nyugellátással stb. kapcsolatos ügyek. Az eljáró államigazgatási szerv annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárással kapcsolatos költségeket, vagy annak egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére, teljes, vagy részleges költségmentességet engedélyezhet.

Az illeték mértéke

Az elsőfokú államigazgatási eljárások egy részénél egységes, átalány jellegű un. általános tételű eljárási illetéket kell fizetni (jelenleg 1.500 Ft).

Az első fokú határozat elleni fellebbezés illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 200 forint, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 300.000 forint. Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, tételes (3.000 forint) illetéket kell fizetni. A fellebbezési illetéket a jogorvoslati eljárás megindításakor kell megfizetni.

Példa a jogorvoslati eljárási illeték kiszámítására. Az ügyfél 250.000 forint vagyonszerzési illeték mértékét vitatja fellebbezésében. A fellebbezésre 10.000 forintonként 200 forint, azaz 5.000 forint jogorvoslati eljárási illetéket kell leróni.

A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem illetéke 7.000 forint.

Speciális eljárási illetékek

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (illetéktörvény) mellékletében kerülnek rögzítésre az egyes államigazgatási eljárásokért fizetendő illetékek. Az illetéktörvény I-XXII. sz. melléklete valamennyi általánostól eltérő mértékű államigazgatási eljárási illetéktípust felsorol.

Néhány példa a speciális eljárási illetékekre:

1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 1.200 forint. A szabálysértési fellebbezés, illetve a kifogás illetéke 2.500 forint.
2. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 1.000 forint.
3. Az iskolai bizonyítvány - ideértve a felsőfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is - a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 1.500 forint illetéket kell fizetni.
4. A magánútlevél kiadásának illetéke 4.000 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, akkor 6.000 forint. 18 évet be nem töltöttek, valamint 70 év fölöttiek útlevélilletéke 1.000 forint.
5. A gépjármű-vezetői engedély, forgalmi engedély, törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke (külön-külön) 4.000 forint.
6. A névváltoztatás iránti eljárás illetéke 5000 forint.
7. A környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági alapeljárás illetéke 2.000 forint.
8. Az ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának bejegyzésére irányuló eljárás illetéke ingatlanonként 2.000 forint. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 4.000 forint.
9. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 5.000 forint.
10. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítás iránti eljárás 3.000 forint illeték alá esik.

Kik kötelezettek illetékfizetésre?

Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Több ügyfél ügyében indított eljárásban az ügyfelek egyetemlegesen (egyenlő arányban) felelősek az eljárási illeték megfizetéséért. Ha az ügyfél egy beadványban ugyanattól a szervtől egyazon hatáskörében eljárva több ügy eldöntését kéri, az eljárási illetéket arra a kérelemre figyelemmel kell megfizetni, amely után a legnagyobb illeték jár. Ugyanazon szerv különböző hatásköreibe tartozó kérelmek mindegyikére le kell róni az eljárási illetéket még akkor is, ha azokat az ügyfél egy beadványban terjeszti elő.

Az államigazgatási eljárási illetéket hogyan kell megfizetni?

Az államigazgatási eljárási illetéket - általában - az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Ha az ügyfél a kérelmet közvetlenül nyújtja be, terjeszti elő a hatóságnál úgy, hogy nem rótta le az előírt eljárási illetéket akkor figyelmeztetni kell arra, hogy ha 8 napon belül nem fizeti meg az illetéket, még mulasztási bírságot is fizetnie kell. Postai úton előterjesztett kérelemmel kapcsolatos illetékfizetési kötelezettségre az erre a célra rendszeresített válasz-levelezőlapon kell felhívni az ügyfelet. Ebben az esetben az illetéket és a felhívás postaköltségét a válasz-levelezőlapon kell illetékbélyeggel megfizetni. Ha az ügyfél a felhívásnak határidőben nem tesz eleget az illeték hiányáról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes illetékhivatal írja elő.

Bírósági eljárási illeték

Kik kötelezettek bírósági eljárási illeték megfizetésére?

A bírósági eljárási illetéket az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve ha az illeték megfizetéséről utólag kell határozni. Utóbbi esetben az illetéket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. A személyes illetékmentességről az eljárás megindításakor írásban kell nyilatkozni.

A polgári eljárás illetékének alapja

A polgári eljárási cselekmények általában a felek kezdeményezésére indulnak, maguk döntik el, hogy igénybe veszik-e a jogérvényesítés ezen eszközét, vállalják-e az eljárás költségeit. A polgári eljárások tágabb értelemben magukba foglalják a Ptk mellett a családjog, vagy a munkajog alapján folyó eljárásokat is, függetlenül azok peres, vagy nem peres jellegétől. Ezen eljárások többségének tárgya vagyoni értékkel bír, ezért a polgári eljárások illetéke jellemzően az eljárás tárgyának pénzben kifejezett értékeihez igazodik. Az első fokú bíróság előtti eljárásban általában az eljárás megindításakor fennálló - a fél keresetében vagy kérelmében megjelölt - értéket kell figyelembe venni. A jogorvoslati eljárásban az illeték alapja a vitássá tett követelés, vagy követelésrész értéke.

Amennyiben az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg és a törvény másként nem rendelkezik az illeték alapja:

1. Helyi bíróság előtti peres eljárásban 150.000 forint, nem peres eljárásban 75.000 forint.
2. Fővárosi Bíróság, megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 250.000 forint, nem peres eljárásban 125.000 forint. Fellebbezési eljárásban peres eljárás esetén 125.000 forint, nem peres eljárásban 70.000 forint.
3. Legfelsőbb Bíróság előtt első fokon indult nem peres eljárás esetén 125.000 forint, jogorvoslati eljárásban peres eljárás esetén 225.000 forint, nem peres eljárásban 100.000 forint.

Az első fokú polgári eljárások illetékének általános mértéke

Az illetéktörvény az illetékalap százalékában határozza meg az illeték mértékét. Peres eljárásban pl. az illeték mértéke az illetékalap 6%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 250.000 forint. Bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén az illetékalap 3%-ának megfelelő, legalább 3.000 forint, legfeljebb 300.000 forint illetéket kell fizetni. Egyéb nem peres eljárásoknál (pl. végrehajtói eljárásban, részletfizetés engedélyezésére irányuló eljárásban, kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban) az illeték mértéke az illetékalap 10%-a. A törvény által megállapított illetékminimum nem peres eljárásban 2.000-6.000 forint, az illetékmaximum 10.000 - 300.000 forint.

Mikor kell tételes illetéket fizetni?

Az illetéktörvény tételes illetéket állapít meg:

1. a házassági bontóperre 7.000 forint,
2. a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított eljárásra 10.000 forint,
3. a kisajátítási, kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata 6.000 forint,
4. meghatározott munkaügyi perekre - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 5.000 forint,
5. bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás bírósági nyilvántartásba vételére 10.000 forint.

A csőd- és felszámolási eljárás illetéke

A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40.000 forint, csődeljárásának illetéke 20.000 forint. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárási illetéke 15.000 forint, a csődeljárás illetéke 10.000 forint.

Cégbírósági eljárási illeték

A cégbejegyzési eljárás, mint nemperes eljárás igénybevételéért illetéket kell fizetni. A cégbejegyzés illetékét a létesítő okiratban, társasági szerződésben, alapító okiratban, alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) után kell kiszámolni. Jogi személy cégbejegyzési illetéke a jegyzett tőke értékének 2 százaléka, de legalább 60.000 forint, legfeljebb 600.000 forint. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégbejegyzési illetéke a jegyzett tőke 2%-a, de legalább 20.000 forint, legfeljebb 200.000 forint.

A cégnyilvántartásba bejegyzett adatok megváltozásának bejegyzésekor - a jegyzett tőke növelése, felemelése esetén - fizetendő 2 százalékos mértékű illetéket a jegyzett tőke növekedésének összege után kell számítani. A változások bejegyzéséért a változások számától függően 6.000 forint a fizetendő illeték. A cégkivonat elkészítéséért 3.000 forint, a cégbizonyítvány kiállításáért 2.000 forint, a cégmásolat elkészítéséért 5.000 forint illetéket kell fizetni.

Jogorvoslati illeték a polgári eljárásban

A fellebbezési illeték mértéke eltérő attól függően, hogy a fellebbezéssel támadott bírósági határozat ítélet vagy végzés. Az ítélet elleni fellebbezés illetéke a megállapított illetékalap, a vitássá tett követelés vagy követelések 6 százaléka, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 750.000 forint.

A házassági bontóperben hozott ítélet elleni fellebbezés illetéke 5.000 forint. Ha az ítélet vagyonjogi rendezését támadják - a lakáshasználat kivételével - a fellebbezésre százalékos mértékű illetéket kell fizetni. A csatlakozó fellebbezés illetéke az ítélet elleni fellebbezésre megállapított illeték fele: 3 százalék, de legalább 3.000 forint és legfeljebb 500.000 forint.

A végzés elleni fellebbezés, valamint a végzés elleni kifogás fellebbezési illeték általános mértéke 3 százalék, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 125.000 forint. A közjegyzői határozat, a cégbírósági, valamint csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 5.000 forint.

Felülvizsgálati eljárás illetéke

Az ítélet elleni felülvizsgálati eljárás illetéke az illetékalap 6 százaléka, de legalább 8.000 forint, legfeljebb 2.000.000 forint. Végzés esetén a százalékos mértékű illeték 3 százalék, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint. A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálati illeték 6.000 forint.

Milyen illetékkedvezmények vannak a bírósági eljárásban?

A kedvezmények egyik csoportja az eljárási illeték megfizetése alóli teljes mentesség, illetve az illeték egy részének elengedése (mérsékelt illeték). A kedvezmények másik csoportjába tartoznak az illetékkedvezmények, miszerint a félnek az illetéket nem az eljárás kezdetén, hanem az eljárás eredményéhez képest utólag kell megfizetni. Az illetékmentesség szabályai szerint nem kötelezhető illeték fizetésére az, aki külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy illetéktörvényben foglaltak szerint illetékmentességet élvez. Polgári ügyben illetékmentes például:

1. az eljárás ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157 §-án a) pontja alapján megszünteti,
2. bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset,
3. a megszűnt cég törlése iránti kérelem,
4. a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás,
5. a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti per.

Az illetéktörvény a mérsékelt illeték megállapításával arra kívánja ösztönözni a feleket, hogy a peres eljárások a követelés elismerésével vagy egyezségkötéssel minél korábbi szakaszban lezáruljanak. Az illetékmentesség mértéke függ attól, hogy az eljárás milyen szakaszában következik be az elismerés, vagy az egyezségkötés, a kérelemtől való elállás. Mérsékelt, a peres eljárás illetékének 10 százalékát kell fizetni például, ha a felperes a keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll, vagy az alperes a követelést már az első tárgyalás előtt teljesíti stb. A mérséklés összege kisebb (30 százalék), ha az első tárgyalást követően kerül sor az eljárás megszüntetésére, melynek következtében később a per megszűnik. Ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor, a peres eljárás illetékének felét kell megfizetni.

A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül illeték-feljegyzési jog illeti meg többek között:

1. munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos, vagy súlyos gondatlan károkozásával kapcsolatban indult,
2. a személy életében, testi épségében, vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény esetén,
3. névviselési jog megszüntetése iránti perben stb.

Hogyan kell megfizetni a bírósági eljárási illetéket?

A bírósági eljárásban az illetéket - főszabályként - az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. Az 1.000 forintot meghaladó illeték az illetékhivatalnál - kiszabás alapján - pénzzel is megfizethető. Amennyiben az ügyfél az illetéket nem fizeti meg, vagy csak hiányosan fizeti meg, a bíróság felhívja annak pótlására, s egyben figyelmezteti, hogy ha a beadványát újból illetékhiányosan terjeszti elő, azt idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Amennyiben a kötelezett a felhívás ellenére nem fizeti meg az illetéket, de beadványát nem utasították el, akkor a meg nem fizetett illetékről a bíróság leletet készít, mely alapján az illetékhivatal intézkedik az illeték (mulasztási bírság) beszedéséről.

Igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak

Az illetéktörvény átfogóan rendezi az igazgatási és bírósági szolgáltatások igénybevételéért megállapítható díjak szabályozási rendjét. Nem ír elő díjkötelezettséget, csupán a szabályozási kereteket adja meg ahhoz, hogy egyes államigazgatási eljárások, egyes intézmények igazgatási jellegű szolgáltatásai és bírósági eljárási cselekmények igénybevétele esetén - illeték helyett - díjfizetési kötelezettség kerüljön bevezetésre. Ugyanazon eljárás keretében nem lehet együtt érvényesíteni az illeték- és a díjfizetési kötelezettséget. A hivatalból indított eljárásnak nem lehet szolgáltatási díj vonzata.

Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj mértékét az érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.

A lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthatja meg.

A díjat illetékbélyeggel vagy pénzzel kell megfizetni. A személyes, illetve tárgyi díjmentességről a díjfizetési kötelezettséget megállapító jogszabályok rendelkeznek.