17. Füzet

Élelmiszerek egészségügyi

biztonsága (7)

Miért növekszik az allergiás megbetegedések száma?

Az élelmiszerekhez kapcsolható allergiás megbetegedések száma erős növekedést mutat az utóbbi 15 évben. Ez a növekedés számos faktor megjelenésével magyarázható, ide sorolhatók például a táplálkozási szokások megváltozása, a szoptatási idő csökkenése, csecsemők túl korai változatos étrendjének kialakítása.

Élelmiszerallergia, bizonyos ételösszetevők által kiváltott heves reakciók

Az élelmiszerallergia a szervezet immunrendszerének túlzott reakciója, melyet az élelmiszerekben található egyes összetevők, un. allergéneknek váltanak ki. A reakció lehet igen gyors (azonnali hiperszenzitivitás) vagy az elfogyasztást követő néhány percben, órában következik be. Az élelmiszerallergia nem tévesztendő össze az élelmiszer intoleranciával, mely szintén étel által kiváltott reakció, azonban nem az immunrendszeren keresztül, kialakulását egy adott enzim hiánya okozza (gyakran genetikai eredetű). Az élelmiszer adalékok vagy a tartósítószerek, mint például a szulfitok gyakran okoznak allergiás reakciókat, de kiválthatnak élelmiszer-intolarenciát is néhány egyénnél.

Az allergiás állapot

A kezdeti fázisban a szervezet reakcióban lép az allergénnel antitest képződése közben, ez az un. "szenzibilizációs" lépés, ezt követően az immunrendszer az allergén újabb szervezetbe kerülése esetén már kiváltja a heves reakciókat. Ez a második un. "előidézés" fázisa, melyet nemcsak az allergén, de annak akár egy összetevője is kiválthat. Az allergén az antitestek által kiválasztódik, hiperszenzitív reakciót indítva el és az allergia különböző tünetei jelentkeznek.

A tünetek a gyomor- és bélrendszeren kívül a bőrt és légzőrendszert is érintik

A tünetek változatosak, érinthetik a gyomor- és bélrendszert (émelygés, hányinger, hányás hasmenés, gyomorgörcs), a bőrt (csalánkiütés, bőrgyulladás, viszketés) és a légzőrendszert (orrnyálkahártya-gyulladás, gégeödéma, asztma). Túlérzékenységi sokkos állapot is be-következhet, ebben az esetben néhány percen belül megfelelő ellátás hiányában a halál is beállhat. Az élelmiszer-intolarencia emésztőrendszeri problémákat okozhat, melynek tünetei az allergiás reakcióhoz hasonló.

Néhány egyén érzékenysége nagyobb

Az élelmiszerallergia kialakulása életkortól független, de lényegesen gyakrabban fordul elő gyerekek esetén. Felmérések szerint a felnőtt lakosság 0,5-3%-t, míg a 4 évnél fiatalabb gyerekek 10%-t érinti.

Az allergiás egyéneknél néhány élelmiszer nagyon heves reakciókat válthat ki

Bármely élelmiszer kiválthat allergiás reakciókat, vannak azonban jól ismert, leggyakrabban okolható allergének, melyek két csoportra oszthatóak :

• "Fő" allergének : mogyoró, búza, rákfélék (garnélarák, homár, édesvízi rákok), tojás, hal, szója, tejfehérje, szezámmag, csonthéjasok (mandula, mogyoró, pisztácia, pekáni dió, fenyőmag, brazil dió, kesudió).

• "Kisebb jelentőségű" allergének : hajdina, zeller, gyümölcsök (sárgabarack, cseresznye, őszibarack, szilva).

Nem létezik allergiaellenes csodagyógyszer

Az élelmiszerallergia teljes megszüntetésére alkalmas gyógyszer nem létezik. Egyetlen gyógymódot az allergén élelmiszernek a táplálkozásból való teljes kizárása jelenti. Előfordul azonban, hogy az allergének jelenléte rejtve marad, például a csomagoláson lévő címke nem tünteti fel részletesen az összetevőket. Az un. 25% szabály alapján azoknak az összetevőknek a címkén való megjelölése nem szükséges, melyek az élelmiszerben kevesebb, mint 25%-ban vannak jelen. Sőt egy élelmiszer már a gyártás során is szennyeződhet az allergénekkel.