|
Szántóföldi növények uniós piaci rendtartása
2004.06.20. 18:12
-
-
-
-
Gabonafélék: durumbúza, egyéb búza, kétszeres,
rozs, árpa, zab, tritikálé, kukorica, csemegekukorica, silókukorica,
szemes cirok, hajdina, köles, madárköles, egyéb gabonaféle, különböző
gabonafélék lisztjei, darái, őrleményei, korpái, keményítőfélék,
búzasikér, állati takarmányozásra használt termények, készítmények.
Olajnövények: szójabab, napraforgómag, repcemag,
lenmag.
Fehérjenövények: takarmányborsó, lóbab,
édesvirágú csillagfürt.
Ipari célra termesztett növények: rostlen,
rostkender.
Hüvelyesek: lencse, csicseriborsó és egyes
babfajták
A szántóföldi növényeken belül jól elkülöníthető a
gabonafélék rendtartása, mivel e növénycsoport piacszabályozására több
piacszabályozó elem terjed ki, mint a többi növényféleségre.
1.1. Gabonafélék
rendtartása
A gabonafélék piaci rendtartása során alkalmazott
eszközök: területalapú támogatás, intervenció, külkereskedelmi
szabályozás, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer,
keményítőgyártás támogatása.
1.1.1.
Területalapú támogatás
Területalapú támogatásban részesül az összes gabonamag,
csemegekukorica, silókukorica és ahol a silókukorica nem termelhető
meg, ott a különböző takarmánycélú fűfélék.
A területalapú támogatás alapja az úgynevezett
regionális bázisterület (1989-1991 évek átlaga) és a regionális
hektáronkénti bázishozam (az 1986-1990 évek átlagtermése közül a két
szélső érték figyelmen kívül hagyásával számított átlag). A
bázisterület az a maximális terület, amelyre a bázishozam alapján a
terület alapú támogatás adható. Tehát a területalapú támogatás összege
független az adott gazdasági év átlaghozamának nagyságától, az csak a
szóban forgó gazdasági évben bevetett terület nagyságától függ, de csak
a bázisterület mértékéig.
Területalapú támogatásban csak az a termelő
részesülhet, aki részt vesz a területpihentetési programban. A
területpihentetési kötelezettség a szántóterület 10%-a.
Területpihentetésre nem kötelezett azonban az a kistermelő, aki a
nemzeti bázishozam alapján számított 92 tonnánál kevesebb gabona
termeléséhez szükséges területen termel.
"Területalapú támogatásban csak az a termelő
részesülhet, aki részt vesz a területpihentetési programban."
A pihentetett területet művelni kell, de csak olyan
növény termelhető rajta, ami elsősorban nem élelmiszer-ipari, vagy
takarmányozási célt szolgál. A területalapú támogatás és a
területpihentetésért járó hektáronkénti összeg azonos, vagyis 63 euró
szorozva a bázishozammal. (1 euró : 250Ft) A támogatás kifizetését
kérelmezni kell a nemzeti hatóságtól. Jogos igény alapján a kifizetés
minden évben november 16. és január 31. között történik. A durumbúza
termeléséért a területalapú támogatáson túl hektáronként további 344,5,
illetve 138,9 euró kerül kifizetésre attól függően, hogy azt
tradicionális termőterületen termelték-e.
1.1.2. Intervenció
Az intervenciós ár búzára, durumbúzára, kukoricára,
árpára, rozsra és cirokra tonnánként 101,31 euró. Az intervenciót akkor
veszik igénybe a jogosultak, amikor a piaci ár az intervenciós ár alá
süllyed. A hatóság ezen az áron az északi régió tagállamaiban az áru
bármely tulajdonosától - termelőtől, feldolgozótól, kereskedőtől -
november 1. és május 31. között köteles megvásárolni a gabonát,
amennyiben azt intervencióra felkínálják és annak mennyisége (legalább
80 tonna), s minősége az előírásoknak megfelel. A kifizetés 35 napon
belül történik.
"Az intervenciót akkor alkalmazzák, amikor a piaci
ár az intervenciós ár alá süllyed."
A felvásárolt intervenciós készlet értékesítése
pályázat útján történik. A pályázat kiírásáról és annak elnyeréséről is
Brüsszelben döntenek. Pályázni csak az előírt letéti díj befizetésének
igazolásával, az alapminőségre tett árajánlat mellett lehet, majd az
árat értékesítéskor korrigálják a tényleges minőségnek megfelelően.
1.1.3.
Export-import
Mind az export, mind az import engedélyhez kötött. Az
engedélyt a tagállam bármely kérelmezőnek kiadja, függetlenül az EU-n
belüli illetékességi helytől. Az engedély kiadása letéti díjhoz (12-20
euró/t) kötött. A kiadott engedélyre rávezetik a kedvezményeket
(exporttámogatás összege, importkvóták stb.). Amennyiben az ügyletet az
engedélyes nem bonyolítja le határidőn belül és legalább 95% mértékben,
úgy a letétet nem kapja vissza. Az engedély általában négy hónapon át
érvényes.
Az export általában támogatott, mértékét hetente
Brüsszelben határozzák meg a belpiaci viszonyok, a világpiaci árak és a
WTO megállapodás függvényében. A támogatás célja a magasabb belpiaci és
alacsonyabb világpiaci ár különbözetének megtérítése. Amennyiben a
világpiaci ár jóval magasabb, mint a belpiaci ár, úgy a kiszállításkor
export lefölözést alkalmazhatnak.
Az importvédelem magas vámszintekkel működik, ezen
kívül a piaci zavarok elkerülése érdekében pótvámokat is igen gyakran
alkalmaznak. Ezért a beszállítás gyakorlatilag csak a két- és
többoldalú megállapodásokban meghatározott kedvezményekkel valósulhat
meg.
Az exporttámogatás és az importvédelem a feldolgozott
gabonatermékekre is vonatkozik a gabonatartalom arányában.
1.1.4.
Keményítőgyártás
A gabonafélékből és a burgonyából előállított keményítő
gyártása is részesül támogatásban, mert e nélkül a világpiacon
versenyképtelen lenne. A támogatást kérelmezni kell, és a kérelem mellé
csatolni a letéti díjról szóló igazolást. A támogatás összegét
Brüsszelben határozzák meg, a kukorica belföldi piaci ára és a
világpiaci ár különbségéből számítva.
1.1.5. Integrált
igazgatási és ellenőrzési rendszer
A gabonarendtartás lebonyolításához az EU integrált
igazgatási és ellenőrzési rendszert működtet. Ennek része a
támogatásokat igénybe vevők kötelező adat- és információ-szolgáltatása
(pl. igénylőlap), de a hatóság által végrehajtott területi ellenőrzések
is. A tagállamok is kötelesek adatokat, információkat szolgáltatni.
A Magyar Agrárkamara honlapján (www.agrarkamara.hu)
"Gabonafélék szabályozása az Európai Unióban" címszó alatt részletes
ismertető található az uniós gabonaszabályozásról, biztosítva a
kapcsolódó jogszabályszöveg közvetlen elérhetőségét.
1.2. Olaj-,
fehérje- és ipari növények
A gabonaféléknél felsorolt piacszabályozó eszközök
közül e növénycsoportokra csak a területalapú támogatás,
területpihentetés, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer
vonatkozik. Az olajnövények és a rostnövények területalapú támogatására
és területpihentetésére vonatkozó előírások, mértékek azonosak a
gabonafélékével, vagyis hektáronkénti összege 63 euró, szorozva a
gabona bázishozammal. Fehérjenövényeknél az alapösszeg magasabb, 72,5
euró.
1.3. Hüvelyesek
A hüvelyes növények közül a lencse, a csicseriborsó és
egyes bükkönyfélék szintén élveznek területalapú támogatást. Ennek
mértéke hektáronként 181 euró. Tekintettel arra, hogy e növénycsoportra
nem vonatkozik a területpihentetés, EU-szinten csak 400 ezer hektár
mértékéig adható a támogatás. Területtúllépés esetén a kifizetést
arányosan csökkentik. Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert
e termékköre is alkalmazzák.
1.4. A cukorpiaci
rendtartás
A rendtartás a következő termékekre terjed ki:
répacukor, nádcukor, izoglükóz és ezek szirupjai, mesterséges méz,
inulin szirup, cukorrépa, cukornád, répapép, melasz, egyéb
cukorgyártási hulladék.
A cukorpiac igen szigorú szabályozásán keresztül mind a
cukoralapanyag-termelők, mind a cukorgyárak jelentős nyereségre tesznek
szert, és ezáltal biztosítható a cukorpiac egyensúlya. A szabályozás
eszközei: termelési kvóták, intézményes árak és árgaranciák, termelési
illetékek, szakmaközi megállapodás, intervenció, exporttámogatás,
importvédelem, integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer.
1.4.1. Termelési
kvóták, intézményes árak, termelési illetékek
A termelési kvóták megállapításának alapját közösen
elfogadott referenciaidőszak átlagos belföldi cukorfogyasztásának és
kereskedelmének adatai képezik. A termelési kvóta a tagállam tulajdona,
az át nem ruházható. Két részből, az "A" és "B" kvótából áll. Az "A"
kvóta a belföldi cukorfogyasztás alapján meghatározott mennyiség, a "B"
kvóta a támogatással exportálható mennyiség. Az ezen felül termelt
cukrot "C" cukormennyiségnek nevezik, amelyet belföldön nem lehet
forgalomba hozni, támogatás nélkül exportálni kell, illetve egy adott
része a következő évi kvóta terhére átvihető.
Az intézményes árak és árgaranciák rendszerén belül
kerül meghatározásra a cukor intervenciós ára, az intervenciós árból
származtatott répa alapár és a minimális répaár. Az intervenciós ár
fehér cukorra tonnánként 2006. június 30-ig 631,9 euró. Az ebből
származtatott répa alapár 47,67 euró, a minimális ár az "A" répára
46,72 euró, a "B" répára 32,42 euró tonnánként. A cukorgyárak és a
termelők közötti együttműködést megállapodásban rögzítik, amely többek
között tartalmazza a kvótákat, árakat, illetékeket, szállítási és
pénzügyi feltételeket.
A termelési illetékeket a cukorra vetik ki, az "A"
kvótára az intervenciós ár 2%-át, a "B" kvótára további 30%-ot. Ha ezek
nem fedezik az exporttámogatásra kiadott összeget, úgy a "B" kvótát
további 7,5% illeték terheli. Az illetékek 58%-a a répatermelőket,
42%-a a cukorgyárakat terheli.
1.4.2. Export-import
Az unió magas alapvámmal védi piacát, sőt az alapvámon
kívül a világpiaci ártól függő pótvám kivetését is alkalmazza. Emiatt
területére a cukor bevitele gyakorlatilag lehetetlen. Nemzetközi
szerződésekben vállalta azonban, hogy egyes fejlődő országokból
kedvezményes vámok alkalmazásával cukrot importál, így felesleg
keletkezik.
A cukorpiaci egyensúly fenntartása érdekében a
cukorfelesleget a hazai piacról exportálni kell. Tekintve, hogy a
belföldi ár az intervenciós árnak köszönhetően a világpiaci árnak
majdnem háromszorosa, az exportot támogatás nélkül csak veszteséggel
lehetne lebonyolítani. A veszteséges ügyletek elkerülése érdekében a
támogatás a költségvetésnek tetemes kiadást jelent. E kiadás jelentős
részét azonban a költségvetés a különböző termelési illetékeken
keresztül beszedi, ezért a cukorpiaci rendtartás gyakorlatilag
önfinanszírozó.
Az export- és az importügyletek is engedélykötelesek,
amelyeket letét elhelyezésének igazolása mellett adnak ki. A letét
felszabadítására legalább 95%-os, időben történő teljesítés után
kerülhet sor.
1.4.3. Intervenció
Az intervenció intézménye jogszabályban biztosított,
azonban a szigorú és jól működő rendszernek köszönhetően évek óta nincs
szükség alkalmazására. Az izoglükózra és az inulinra szintén kvótát
határoztak meg, de mivel a termékek felhasználása, tárolhatósága,
exportja is korlátozott, így a cukorrendtartás számos eleme nem kerül
alkalmazásra. A cukorpiaci rendtartás sem képzelhető el az integrált
igazgatási és ellenőrzési rendszer működtetése nélkül, ami mind a
termelőre, mind a hatóságra nézve bizonyos kötelezettségeket jelent.
1.5. Zöldség- és
gyümölcspiaci szabályozás
A rendtartás hatálya alá tartozó termékek: az összes
élelmezési célra termelt zöldség- és gyümölcsféle, kivéve a burgonya és
a csemegekukorica. A kertészeti ágazat termékeinek egységes
piacszabályozását nagyon megnehezíti, hogy zömében kis- és közepes
méretű gazdaságban igen sokféle, egymástól teljesen eltérő klimatikus,
termeléstechnológiai és piaci igényű árut kell viszonylag egységes
szellemben kezelni. Ezért a rendtartás eszközei széles körűek, de nem
minden termékre vonatkozik mindegyik.
"... a rendtartás eszközei széles körűek, de nem
minden termékre vonatkozik mindegyik."
A rendtartás eszközei: importvédelem, exporttámogatás,
intervenció (piacról történő kivonás támogatása), termelői, feldolgozói
támogatások, egységes minőségi előírások, termelői-értékesítői
szervezetek alakításának, működésének ösztönzése. Ezeket az eszközöket
a Termelői Értékesítő Szervezetek működtetik.
1.5.1. Termelői
Értékesítő Szervezetek (TÉSz)
A Termelői Értékesítő Szervezetek a termelők
önszerveződésével létrejövő olyan önálló jogi személyek, amelyek végzik
a termelés szervezését, az áru kikészítést, tárolást és értékesítést.
Megalakulásukhoz támogatás adható, ha a közösség előírásainak
megfelelnek, létrejöttüket a hatóság elismeri, és engedélyt ad arra,
hogy a TÉSz tagjait érintő rendtartási elemeket működtessék.
A hatósági elismeréshez szükséges:
szervezeti követelmények: a társasági forma
megválasztása, a tagországban előírt minimális taglétszám és árbevétel
teljesítése, alapszabály, amelyben meghatározzák a tagok jogait,
kötelességeit, az ellenőrzés rendszerét, a szankciókat és a
demokratikus működés garanciáit.
tagi kötelezettségek: legalább egyéves tagság, a
termelő csak egy TÉSz-nek lehet tagja, teljes termésmennyiségének
legfeljebb 25%-át értékesítheti másnak (magán végfogyasztónak). Más
TÉSz-nek csak akkor értékesíthet, ha a sajátja nem foglalkozik az
általa termelt termékkel. Be kell tartania a TÉSz által előírt
termelési, forgalmazási és környezetvédelmi előírásokat, statisztikai
adatokat kell szolgáltatnia a kívánalomnak megfelelően. A TÉSz
működéséhez a pénzügyi hozzájárulásokat meg kell fizetnie.
működési program készítése, amelyben biztosítják: a
piaci igényekhez igazodó mennyiségű és minőségű áru termelését, egy-egy
termék termelésének koncentrálását, a termelési költségek csökkentését,
a növény-egészségügyi szabályok és szabványok betartását, olyan
termelési, árukikészítési, tárolási és hulladékkezelési módszer
alkalmazását, terjesztését, amely a környezetterhelést csökkenti.
A TÉSz megalakulását követő öt éven át támogatást kap,
az első két évben az árbevétele 5, a továbbiakban 4, - 3, - 2%-ának
megfelelő összegben. Ez a támogatás az adminisztratív feladatok
megoldására fordítható. A termékértékesítés és a feldolgozás
fejlesztésére szolgáló programon belüli beruházások is támogatásra
kerülhetnek a költségek 75%-os mértékéig. A működési program
végrehajtásához is lehet támogatást igényelni az árbevétel 4,1%-ig, ha
a tagok e célra ugyanakkora összegű befizetést teljesítettek.
1.5.2. Intervenció
A TÉSz-ek működtetik az intervenciót, ami a piacról
történő árukivonást jelenti. A piacról kivont áru :
ingyenesen kiosztható (jótékonysági szervezeteknek,
iskoláknak, büntetés-végrehajtó intézményeknek, kórházaknak),
értékesíthető alkoholfeldolgozásra (legalább 80
térfogat %-nál magasabb alkoholtartalmú termékké), egyéb
feldolgozóipari célra,
megsemmisíthető.
Az árukivonás azonban nem korlátlan, az első évek
kivételével legfeljebb az áru 10%-ára terjedhet ki. A kivont árunak is
meg kell felelnie a minőségi előírásoknak.
1.5.3. Egységes
követelményrendszer
A közösségen belüli piac egységes működése megköveteli,
hogy a zöldségek, gyümölcsök minősége azonos legyen. Ezért minőségi
követelményeket írtak elő, amelyeket a kereskedelmi forgalomba kerülő
árukra alkalmazni kell. Az áru csomagolására és a csomagolóanyagon
feltüntetett jelölésre is az egységes követelményrendszert dolgoztak
ki.
1.5.4. Feldolgozott
termékek támogatása
A feldolgozott zöldség és gyümölcs támogatásának célja,
hogy a termékek a világpiacon versenyképesek legyenek. A támogatást a
feldolgozó veheti igénybe, amennyiben elismert szervezettel kötött
szerződést a termelésére, és a meghatározott minimumárat a termelőnek
az áru átvételekor megfizette. Kivételt képez az ipari paradicsom,
körte, őszibarack, mert ezt közvetlenül a termelő kapja a beszállított
nyersanyag tömege alapján. Termelési támogatásra jogosult termékek:
paradicsom (hámozott, hámozatlan, pehely, lé, sűrítmény, pizzaszósz,)
aszalt füge és szilva, őszibarackbefőtt, körte (Vilmos, Rocha). Ezek
közül néhányra feldolgozói küszöbérték kerül megállapításra.
1.5.5.
Export-import
Az exporttámogatás is a TÉSz-en keresztül bonyolítható.
Támogatás csak néhány termékre van (alma, csemegeszőlő, őszibarack,
nektarin, paradicsom, egyes diófélék).
Exportálni engedély alapján lehet, amelyre a támogatás
mértékét is rávezetik. Az export-engedély kiadását kérelmezni kell, és
egyúttal nyilatkozni a feldolgozott áru származásáról és a
feldolgozáshoz felhasznált cukor, illetve édesítő anyagok mennyiségéről.
Az importvédelem igen jól működik a vámoknál
hatékonyabb belépési árak rendszerével. A vámok általában 5-20%
közöttiek. Belépési árat határoznak meg bizonyos időszakokban
karfiolra, uborkára, paradicsomra, cukkinire, uborkára, őszibarackra,
szilvára, almára, körtére, meggyre, cseresznyére, déligyümölcsökre és
bogyósokra. Amennyiben az importtermék ára alacsonyabb a belépési
árnál, büntető vámot kell fizetni.
1.5.6.
Ültetvénykivágás támogatása
Az EU-nak nem célja, hogy egyes gyümölcsfélékből
további területnövekedés legyen, ezért az ültetvények kivágását
támogatják. Kivágási támogatásra jogosult az alma, őszibarack, nektarin.
1.6. A bor piaci
rendtartása
A rendtartás feladata kettős:
Biztosítani az áruk szabad mozgását, a fogyasztók
könnyű eligazodását és a termelők azonos versenyesélyét. Ide azok a
jogszabályok sorolhatók, amelyek a borászati eljárásokkal, az
analízisekkel, a jelölésekkel, a kiszerelésekkel, a külkereskedelemmel,
az adatszolgáltatással és ellenőrzéssel kapcsolatosak. Ezek az ágazat
minden termékére vonatkoznak.
Biztosítani a borpiaci egyensúly megőrzését. Ide
tartoznak azok a jogszabályok, amelyek a kivágást, telepítést, az
ültetvény szerkezetjavítását, a magánraktározást, a lepárlást, az
exporttámogatást szabályozzák. Ezek az intézkedések - a kivágás
támogatásán kívül - az asztali borok piacszabályozásával kapcsolatosak.
A rendtartás hatálya alá vont termékek: borszőlő,
asztali és minőségi bor, pezsgő, ízesített borok, bor alapú egyéb
szeszes italok.
1.6.1. A rendtartás
elemei
Szőlőkivágás és -telepítés támogatása, szerkezetjavító
támogatás, fajtajegyzék-készítés, szőlőkataszter, készlet- és
termésnyilvántartás, borászati eljárásokra, a minőségi borokra
vonatkozó előírások, tárolási támogatás, borlepárlás (a szeszesitalpiac
ellátását szolgáló lepárlás és krízislepárlás támogatása, a borászati
melléktermékek kötelező lepárlása és a kettős hasznosítású fajták
borfeleslegeinek lepárlása), mustsűrítménnyel való mustjavítás és
szőlőlégyártás támogatása, borok forgalmazásának előírásai,
exporttámogatás, importvédelem, termelői nyilvántartás, borkísérő
okmány használatának előírása, az ellenőrzés és a közösségi
döntéshozatal szabályozásának meghatározása, termelői és szakmai
szervezetek meghatározása.
A termelők kötelesek pincekönyvet vezetni, amely
tartalmazza a szőlő-, a must-, a bortermést, továbbá a készleteket.
Közösségi szinten szabályozzák a borászati eljárásokat, a bor
készítéséhez felhasználható segéd- és adalékanyagokat, illetve azok
határértékeit, a must javításának technológiáját, a bor minőségének
ellenőrzéséhez használható analitikai módszereket.
"Közösségi szinten szabályozzák a borászati
eljárásokat, a bor készítéséhez felhasználható segéd- és
adalékanyagokat, illetve azok határértékeit ..."
A közösségben termelt borokat három kategóriába
sorolják. Ezek a minőségi borok, meghatározott termőhelyről származó
minőségi borok és az asztali borok. Minőségi borokból és a
meghatározott termőhelyről származó minőségi borokból a közösségnek
nincsenek feleslegei, ezért ezekre a speciális piacszabályozási,
korlátozó intézkedések nem vonatkoznak.
A borpiaci szabályozás elsősorban az asztali borokat
érinti. Ennek eszközei: a kivágás, a magántárolás, a borlepárlás, a
mustjavítás, a mustsűrítménnyel tartós szőlőlé előállítás támogatása,
exporttámogatás.
1.6.2.
Szőlőkataszter, kivágási és szerkezetjavítási támogatás
Mivel a szőlőterület szigorú szabályozás alá tartozik,
a tagállamoknak naprakész szőlőkatasztert kell vezetni, amely az
ültetvény használójára, a területre és a termelésre vonatkozó adatokat
tartalmazza. Tízévenként alapfelmérést kell készíteni, amely kiterjed
az ültetvények méretére, korára, fajtaösszetételére.
A szőlőültetvény kivágásának támogatása a borfeleslegek
felszámolására szolgáló intézkedés. Aki a támogatást igénybe veszi,
lemond újratelepítési jogáról. A támogatás hektáronkénti összegét a
tagállam dönti el, de nem lehet több mint 12300 euró/ha. A piaci
igényekhez igazodó fajták telepítéséhez közösségi forrásokból 50%-os
mértékben igényelhető támogatás, legfeljebb a kivágással azonos
nagyságú terület után. A támogatás elnyeréséhez átállási tervet kell
készíteni.
1.6.3.
Magántárolás, lepárlás támogatása
A magántárolás támogatása lehetővé teszi a piac
ideiglenes tehermentesítését. Ez a támogatás a borra, a tartósított
szőlőmustra, a szőlőmust-sűrítményre vehető igénybe pályázatos
rendszerben. A támogatás a tárolási és kamatköltségeket fedezi.
Amennyiben a magántárolás támogatása nem oldja meg a
piaci problémákat, úgy a borlepárlást alkalmazzák. A termelők
felesleges boraikat önkéntes alapon lepároltathatják. Amennyiben
azonban további piaci beavatkozásra van szükség, úgy elrendelhetik a
bor kötelező lepárlását. Krízislepárlási intézkedést vezethetnek be
jelentős borfelesleg vagy minőségi gondok miatt kialakult piaci zavar
esetén tagországi kezdeményezésre, közösségi döntés alapján. A
krízislepárlás korlátozódhat egy borfajtára, vagy egy termőterületre.
A gyenge minőségű borok előállításának
megakadályozására a borászati melléktermékeket (törköly, seprő)
kötelező lepárolni. Amennyiben a lepárlásból származó alkohol piacán
zavar alakul ki, intervenciós felvásárlást alkalmaznak. Ebben az
esetben a krízislepárlásból származó alkoholt kötelező az Intervenciós
Hivatalnak beszállítani.
A mustsűrítménnyel történő mustjavítás támogatásának
célja egyrészt a borfelesleg kialakulásának elkerülése, másrészt azon
termelők versenyhátrányának csökkentése, akik nem használhatnak cukrot
a mustjavításhoz. Különféle üdítőitalok gyártása is támogatott,
amennyiben azokhoz szőlőmustot vagy szőlőlét használnak.
1.6.4.
Export-import
A borpiaci egyensúly érdekében az exporttámogatást és
az importvédelmet is alkalmazzák. Exporttámogatásban kizárólag az
asztali borok részesülnek. A támogatás mértéke a belpiaci és a
világpiaci ár különbözete. Az exporttámogatásra pályázni kell és ahhoz
biztosítékot kell letétbe helyezni. Amennyiben a pályázó elnyerte a
szállítás jogát, úgy az engedélyre a támogatás összegét rávezetik.
1.6.5.
Borforgalmazás
A bor forgalmazásával kapcsolatos szabályzások is igen
szigorúak. Ezek az intézkedések részint a minőség garantálását, részint
a fogyasztók egyértelmű tájékoztatását szolgálják. Ezért közösségi
rendeletek írják elő a forgalmazható palackok méreteit, a címkézést, a
palackon feltüntetendő információkat, a szállítmányokat kísérő
dokumentumokat.
Közösségi rendeletek szabályozzák a pezsgő, a
likőrborok, az ízesített borok, az ízesített bortartalmú italok és
koktélok gyártását is.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
