Az EU támogatáspolitikája

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk közeledtével egyre több szó esik azokról az uniós támogatási forrásokról, melyek a kelet-közép-európai országoknak az EU csatlakozáshoz történő felkészülését támogatják.

Az Európai Unió strukturális politikájának célja támogatással segíteni a fejlődésben elmaradott, illetve kevésbé fejlett térségek gazdasági, társadalmi problémáinak megoldását a felzárkóztatás érdekében.

A Strukturális Alapokból nyújtható források három fő célkitűzést szolgálnak. Az összes forrás mintegy 70%-a az első Célkitűzés szerint az elmaradott régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére kerül felhasználásra. A második Célkitűzés a komoly szerkezeti problémákkal terhelt szűkebb területekre terjed ki (pl. hanyatló vidéki területek). A harmadik Célkitűzés területi kötöttség nélkül a modernizációt, gazdasági és szociális fejlődést kívánja elősegíteni az oktatás, a szakképzés és a foglalkoztatás fejlesztésével.

A Strukturális Alapokhoz tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része, az Európai Szociális Alap és a Halászati Orientációs Pénzügyi Keret. A Strukturális Alapok hétéves költségvetés alapján működnek.

Az 1999 március 24-25-i berlini csúcson a 2000-2006-os időszak előirányzott költségvetés és a Bizottság által megjelentetett Agenda 2000 című dokumentum elfogadásával az Európai Unió a 2000. évtől kezdődően három előcsatlakozási alappal támogatja a társult, közép-kelet európai országok felkészülését az Unióhoz való csatlakozásra, illetve a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap fogadására.

Az 1990-ben indult Phare program továbbra is az intézményfejlesztés fő eszköze, kibővült azonban a gazdasági és szociális kohézió megteremtését célzó területfejlesztési projektek támogatásával. Új eszközként jelent meg a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogató ISPA (Magyarország csak a csatlakozás időpontjáig veheti igénybe, utána szerepét a Kohéziós Alap veszi át) és a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést szolgáló SAPARD. A SAPARD az a speciális csatlakozási program, ami a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára ad segítséget.

A Phare program az 1989-es Párizsi Csúcsértekezletet követően került bevezetésre. A Phare által nyújtott segélyek nem kölcsön formát, hanem támogatás jelleget öltenek. A program indulását követő első néhány évben minden ágazat külön-külön jutott támogatáshoz. Az első évben összesen 100 millió ECU éves kerettel rendelkezett Magyarország. A támogatás nagy része, a kezdeti szakaszban, technikai segítségnyújtásban valósult meg, mely tanácsadást és szakértők biztosítását jelentette. Ezek mellett a gazdaságfejlesztés és a privatizációhoz kapcsolódó szerkezetátalakítás kapott még nagy szerepet. Támogatásban részesült a piacgazdaságra való áttéréshez szükséges intézményfejlesztés, a szabályozás korszerűsítése és bővültek a mezőgazdasági termelők hitelforrásainak keretei.

A 2000-es Phare program keretében 65 millió euró került elosztásra, amely még kiegészült 9,8 millió euróval a 2000-es tartalékból. Ebben az évben a politikai, mezőgazdasági, környezeti, szociális ügyek és határ menti együttműködések kerültek a program prioritásai közé. A 2001-es Phare program keretében nemzeti szinten 89,9 millió euró került kiosztásra. A közösségi joganyag bevezetése, a törvények alkalmazása, a határok felügyelete, foglalkoztatottság és szociális biztonság valamint a strukturális alapok fogadására való felkészítés mind a program elsődleges céljai között szerepeltek.

2002-ben az ország a Phare nemzeti programja keretében 87 millió euró támogatásban részesült, a kiegészítő intézményfejlesztési támogatások összege pedig 24,7 millió euró volt. Ezeken kívül még a határ menti együttműködések megvalósítását támogatta a program 19 millió euróval.

Az ezredforduló változást hozott a PHARE programok jellegében. A Phare céljai között fontos szerepet tölt be a strukturális alapok fogadására, és azok hatékony felhasználására való felkészítés.

Négy szerződéstípus létezik:

1. Szolgáltatási (pl. technikai támogatás, know-how-ra vonatkozó),
2. Beszállítói szerződés: berendezések és anyagok,
3. Munkaszerződés: infrastruktúra és egyéb mérnöki munkák,
4. Vissza nem térítendő támogatások: közvetlen, nem kereskedelmi jellegű kifizetés.

A Phare program szereplői a Nemzeti Segélykoordinátor, a Nemzeti Engedélyező Megbízott, a Nemzeti Alap, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és a végső kedvezményezettek. A Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység az adminisztratív és pénzügyi bonyolítás speciális szerve.

Az ISPA keretén belül megvalósuló környezetvédelmi programoknál azok a projektek kapnak prioritást, amelyek a legtöbb ember számára biztosítanak előnyöket, pl. városi, a víz- levegő- szennyvíz- és vízgazdálkodással összefüggő programok.

Az ISPA keretében a Közösség által nyújtott segítség vissza nem térítendő közvetlen segítségnyújtás, visszatérítendő segítségnyújtás vagy egyéb formájú segítségnyújtás formájában történhet. A támogatás mértéke az állami vagy azzal egyenértékű kiadások 75%-áig terjedhet. A társfinanszírozás központi költségvetésből, önkormányzati forrásból, önkormányzatok által elérhető támogatásokból és hitelből biztosítható. Az önkormányzati hozzájárulás kötelező mértéke Magyarországon a támogatható költségek 10%-a.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az Európai Bizottság elsősorban a nagy létszámú, gazdaságos ISPA pályázatokat preferálja, ami a hulladékgazdálkodási projektek esetén nagy regionális beruházásokat jelent, ezzel ellentétben a szennyvizes projekteknél a nagyvárosok beruházásai élveznek elsőbbséget.

A projektek előkészítéséért és végrehajtásáért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Támogatások Főosztálya , mint ISPA Végrehajtó Szervezet a felelős. A projektjavaslatokat, koncepciókat a főosztály részére kell eljuttatni.

Az ISPA program indulása óta Magyarország részére az Európai Bizottság eddig 16 projekt (7 hulladékgazdálkodási és 4 szennyvízkezelési projekt, továbbá 5 technikai segítségnyújtás) támogatását hagyta jóvá. Ennek hatásaként a 16 projekt a 2000. és a 2001. évi 44 millió/év teljes lekötését, és a 2002 - 2006 közötti időszak évi 44 millió euró/év részleges lekötését eredményezte.

Magyarország EU csatlakozását követően lehetőség nyílik arra, hogy a korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Támogatások Főosztályára benyújtott infrastrukturális pályázatok a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok forrásaiból kerüljenek finanszírozásra. A Kohéziós Alap esetében a támogatható projektek minimális összköltségének el kell érniük a 10 millió eurót, a strukturális alapokból azonban a kisebb, regionális szemléletű projektek is finanszírozhatóak.

Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala felelőssége koordinálni, hogy az EU-támogatások a magyar fejlesztési igényeknek megfelelően kerüljenek felhasználásra. Hatás- és feladatköre kapcsolódik egyrészt az Európai Unió előcsatlakozási eszközeihez, másrészt az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap fogadásához.

A mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgáló SAPARD program célja, hogy támogatást nyújtson a régiókban megvalósuló mezőgazdasági, élelmiszeripari és élelmiszerminőségi, továbbá turisztikai projektekhez, elsősorban magánvállalkozók és kistermelők részére.

A program célja kettős. Az egyik a közösségi jogszabályok átvételének segítése, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott agrárstruktúra- és vidékfejlesztési intézkedésekre. A másik cél egy fenntartható, versenyképes agrárgazdaság kialakításához, és a vidék életképességének növeléséhez szükséges támogatások biztosítása.

A magyar SAPARD terv általános stratégiája három nagy prioritásra épül. Az agrárgazdaság versenyképességének növelése, a környezetvédelem szempontjainak előtérbe helyezése és a vidéki térségek adaptációs képességének elősegítése. Ezeken kívül fontos cél a tagjelölt országok felkészítése a Strukturális Alapok fogadására, melyek támogatásait a taggá válást követően lehet igénybe venni.

Az Európai Unió 520 millió euró keretet határozott meg a SAPARD programra, a csatlakozni kívánó 10 ország részére, éves szinten. Ebből Magyarország évi 10 milliárd forintnak (38 054 ezer eurónak) megfelelő összeggel rendelkezhet. A forrás elosztásakor a következő szempontokat vették figyelembe: az egy főre eső bruttó hazai összterméket vásárlóerőben kifejezve, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát, a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagyságát, és a területi sajátosságokat.

A SAPARD esetében a társfinanszírozás maximálisan az országos/regionális, vagy helyi költségvetés 75 %-a lehet. Ha valaki megkapja a SAPARD támogatást, az a megvalósítani kívánt tevékenységre egyéb vissza nem térítendő állami támogatást nem vehet igénybe. A Közösségi támogatások hátránya az, hogy a támogatásokat csak utólag folyósítják. Nemzeti forrásból kell kifizetni a teljes támogatást, és csak kb. 2 hónap elteltével kerül sor a visszatérítésre.

A SAPARD végrehajtási utasítása csak 1999. december 22-én született meg. A végrehajtási módszerek többnyire a tagországok számára az EU vidékfejlesztési rendeletében foglaltakat követik.

A csatlakozást előkészítő intézkedések közösségi támogatásával kapcsolatos Illetékes Hatóság feladatait a Nemzeti Alap látja el. Az Irányító Hatóság a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Ez a minisztérium a felelős az intézkedések tartalmáért is, valamint a pályázatok kiírásáért és a pályázatok elbírálásának eredményeként meghozott döntésekért. A teljes SAPARD program menedzselését a minisztérium Európai Integrációs Főosztályán belül létrehozott SAPARD Titkárság végzi. A SAPARD Ügynökség is a minisztérium felügyelete alatt áll. A Földművelésügyi Hivatalok Főosztály alá tartoznak a megyei hivatalok, a Vidékfejlesztési Programok Főosztálya alá pedig a Regionális Irodák, amelyek elvégzik a pályázatok döntésre való előkészítését, elbírálását, és a helyszíni ellenőrzést. Ezeknek a területi szerveknek a felügyeletét az FVM látja el. A főosztályokkal együtt ezek a szervezetek alkotják a SAPARD Ügynökség végrehajtó részlegét.

A SAPARD Ügynökséget az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hitelesítette, melyről a Bizottságot értesíteni kellett. A Nemzeti Alap fogadja Brüsszelből a SAPARD segélyt - hasonlóan a többi előcsatlakozási támogatáshoz, a Phare-hoz és az ISPA-hoz. A Nemzeti Engedélyező (National Authorizing Officer, NAO) látja el a Nemzeti Alap felügyeletét, amely a pénzügyminisztériumhoz tartozó Magyar Államkincstárnál van elhelyezve.