Szarvasmarha : A húsmarha támogatási rendszer és várható hatásai |
A húsmarha támogatási rendszer és várható hatásai
agronaplo.hu 2004.06.20. 18:26
Az
elmúlt években sok szó esett a húsmarhatartás fejlesztésének
szükségességéről és a fejlesztés indokairól. Az érvek között a
legnyomósabb, hogy az Európai Unióban a húsmarhatartás jelentős
támogatásban részesül, és e támogatásból a belépést követően – ha csak
fokozatosan is - a magyar termelők is részesülnek. Érdemes tehát néhány
gondolatot szánni arra, hogy ezek a
támogatások milyen mértékűek, mikor, és milyen ütemezésben juthatnak
hozzá a magyar tenyésztők.
A kérdés korántsem egyszerű, mert bár a támogatások keretösszegét a
koppenhágai megállapodás rögzítette, a kifizetés módja és jogcíme
tekintetében csak hosszas egyeztetések és viták után született
megállapodás.
A támogatások kifizetésének alapelvei
A keretmegállapodás értelmében Magyarország az Európai Unióban
érvényes támogatásokhoz csak fokozatosan jut hozzá. 2004-ben az Uniós
támogatások 25 %-a illeti meg a magyar termelőket, melyet nemzeti
forrásból a magyar költségvetés 30 %-kal kiegészíthet. Így a támogatás
mértéke 2004-ben összesen 55 % lehet, ami fokozatosan növekedve
2007-ben éri el a 100 %-ot (70 % EU + 30 % nemzeti támogatás). A
húsmarha támogatás felső határa 117.000 tehén. Az anyatehén támogatás
mértéke 200 Euró, melyhez 50 Euró nemzeti támogatás adható. További az
anyatehén tartókat érintő támogatás az extenzifikálási prémium, melynek
mértéke 100 Euró, ha az állatsűrűség adott gazdaságban nem haladja meg
a hektáronkénti 1,4 nagyállat egységet.
A támogatások kifizetése szigorú feltételekhez kötött. A regisztrált
termelők tulajdonában ill. tartós bérletében szereplő parcellák
méretét, az állatok egyedi azonosítását, továbbá a tulajdonban tartás
idejét, az állatsűrűséget, a tejszállítás korlátozását (max. 120.000 kg
szállítási tejkvóta) szigorúan ellenőrzik és ennek az információs
rendszerét parcella azonosító rendszer, ENAR, Integrált Információs
Rendszer, kvótanyilvántartás stb.) is működtetni kell.
Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek ill. amennyiben a
prémiumjogosultságot nem tudjuk kihasználni („kvótakihasználtság”), úgy
a támogatásokhoz nem jutunk hozzá. Sajnos a nyilvántartási és
információs rendszerek csak részben működőképesek, ill. működésük
meglehetősen sok hibával terhelt. Emiatt az ún. STANDARD* kifizetési
rendszer súlyos kockázattal járna. Ennek elkerülésére – hosszú
egyeztetés és vita után – az úgynevezett „kombinált” kifizetési
rendszert választottuk. Ebben a rendszerben az Uniós támogatásokat
egyszerűsítetten – terület alapon – adják, a nemzeti forrásból fizetett
támogatásokat pedig állatlétszám alapján fizetjük ki. Ez a megoldás
azzal az előnnyel jár, hogy Magyarország már 2004-től képes lesz
lehívni az EU teljes támogatását, hiszen ehhez „csupán” a területtel
kell elszámolni. Az állatalapú nemzeti „boríték” viszont a termelési
korlátokhoz (kvóták, prémiumjogok) való alkalmazkodásra ösztönöz. A
lehetőségek kihasználatlanságából származó „megtakarítás” pedig a
magyar költségvetésben marad.
A támogatás mértéke
Az előzőekben vázlatosan bemutatott alapelvek azt jelentik, hogy a
magyar húsmarhatartók kétféle támogatáshoz juthatnak hozzá. A
tulajdonukban ill. bérletükben szereplő (regisztrált,
parcellarendszerben igazolt) területek után ill. az állatlétszám (ENAR
nyilvántartás) alapján. Miután a két támogatási forma együttes összege
– országos szinten – nem haladhatja meg a csatlakozási szerződésben
foglalt maximális összeget, továbbá egy-egy gazdálkodó sem juthat hozzá
a STANDARD támogatási rendszer szerint számolt összeg 55 %-ánál
többhöz, az egyes jogcímekre jutó kifizetési összegeket előzetesen csak
becsülni lehet (1 ha gyepre 15-18 ezer Ft, 1 húsmarhára 40-50 ezer Ft).
A pontos „egységárak” csak a regisztrációt és az ellenőrzéseket
követően utólag, 2005. év elején lesznek ismeretesek. Tudni kell azt
is, hogy az EU is utólag finanszíroz, tehát a 2004. évi támogatási
összegekhez az ország is csak 2005. elején jut hozzá.
* STANDARD rendszernek az EU tagállamaiban működő, a terület- és
létszámnyilvántartáson ill. ellenőrzésen alapuló támogatási rendszert
értjük.
A gazdálkodók helyzetének könnyítése céljából a
kormányzat úgy döntött, hogy a támogatásokból előleget folyósít,
melyhez a regisztrált termelők, a területre (Parcellaregiszter) és
állatlétszámra vonatkozó (ENAR nyilvántartás) igazolásai alapján 2004.
év folyamán hozzájuthatnak.
Az előleg mértéke 1 ha legelő esetében 8.000 Ft – a végleges összeg
kb. 17.000 Ft lesz. Egy húsmarha esetén az előleg40.000 Ft. A végleges
összeg várhatóan itt is némileg több lesz.
A húsmarhatartás jövedelmezőségének várható változása
A jelenleg belátható támogatási szint a húsmarhatartás
jövedelmezőségét gyökeresen megváltoztatja. A húsmarhatartás eddigi
költség- és jövedelemviszonyáról inkább becslésekkel, mint pontos
információkkal rendelkezünk. A tesztüzemi rendszerben (AKII)
húsmarhatartásra vonatkozó adatgyűjtés nem szerepel, a gazdaságoktól
beszerezhető adatok ellentmondásosak. A tartást általában
veszteségesnek mondják. Kalkulációnk készítésekor a tartási és
takarmányozási naturális mutatókból indultunk ki, és kalkuláltuk a
várható jövedelmet az elmúlt évek ill. a 2004-ben várható támogatások
figyelembe vételével. A húsmarhatartás hazai lehetőségeit és
adottságait mérlegelve egy 50 tehenes modellel dolgoztunk. Ekkora
állományt egy család el tud látni úgy, hogy szükség esetén külső
segítséget vagy szolgáltatást vesz igénybe. A területigény – mintegy
45-50 ha gyep. Feltételezésünk szerint a szánföldi melléktermékek
(kukoricatarló, gabonatarló, szalma, ocsú stb.) saját területről
rendelkezésre állnak, ill. beszerezhetők (területbérletet a
kalkulációban nem szerepeltettünk). A technológiában a legextenzívebb
megoldásokkal számoltunk, évi egyszeri elletés, téli takarmányozás
időtartama minimális, a tarlók legeltetése rendszeres stb.
(1. táblázat).
A költségelemzésből (2. táblázat) kiderül, hogy a
húsmarhatartás az elmúlt évekre érvényes árak és költségszintek mellett
nem biztosított jövedelmet a gazdálkodóknak, még a viszonylag magas
borjúértékesítési árak (500 Ft/élősúly kg) és szigorú
költséggazdálkodás mellett sem.
A bevezetésre kerülő támogatások a helyzetet gyökeresen
megváltoztatják. A 17.000 Ft-os gyep ill. 40.000 Ft-os tehéntámogatás
révén a húsmarhatartás jövedelmezősége egy család tisztességes
megélhetésének esélyét kínálja, és forrásokat teremt a fejlesztésekhez
is.
Ezzel együtt a jövőkép idealizálására nem gondolhatunk és szólni
kell azokról a nehézségekről, amelyek az esélyeket beárnyékolják.
- A húsmarhatartók többségének jelentős létszámfejlesztést kell
végrehajtani ahhoz, hogy a kívánt méret – egy család megélhetését
biztosító 50 tehén – elérhető legyen. Ennek tőkeigénye több millió Ft.
- Nehézséggel járhat a szükséges terült biztosítása. Egy tehén
biztonságos nyári-téli takarmányellátásának gyepszükséglete – a gyepek
minőségétől függően – 1-2 ha. A gyep bérleti díjak a gyeptámogatás
következményeként jelentősen drágulni fognak.
- Az erő- és munkagép-szükséglet (minimálisan 1 traktor, fűkasza,
rendkezelő, esetleg bálázó) a tárolótér-igény (fedett szénatároló) a
nagy szállítókapacitás-igény (szalmabetakarítás) nem utolsó sorban a
legelőberendezések (kerítés, víz, állatválogató stb.) komoly beruházási
forrásokat kötnek le. Ehhez tőkére, elviselhető kamatokkal terhelt
hitelre van szükség.
- Szigorodnak a környezetvédelmi és állatvédelmi előírások. 50
tehén
felett az ún. telepszerű működés feltételeit is teljesíteni kell (zárt,
bekerített téli szállás, szociális épület, csurgásmentes trágyatároló,
hullatároló stb.).
Minden nehézség ellenére a húsmarhatartás új lehetőségek és új
kihívások előtt áll. A súlyos problémákkal küszködő kistermelők
(tejtermelő tehéntartók), de a nagyobb gyepterülettel rendelkező
gazdaságok számára is itt a pillanat, hogy lehetőségeiket és
adottságaikat mérlegelve hosszú távra is kiható döntést hozzanak!
1. táblázat
Húsmarhatenyésztési technológia 50 tehénre
|
|
Induló tehénlétszám,
db
|
50
|
Induló létszámból selejtezés, %
|
20
|
Termékenyítés módja
|
természetes fedeztetés
|
Elletés
|
egy időszakban
|
Elletési időszak
|
február, március, április
|
Induló tehenek ellési aránya, %
|
80
|
Választási súly, kg üszőborjak
bikaborjak
|
200
220
|
Tehenek takarmányozása
január,
február, március
április, május
június, július
augusztus,
szeptember
október
november-december
Gyepterület , ha
ebből: szénakészítés, ha-on
Szántóterület, ha
ebből: kukorica-legelő
kalászos tarló-legelő
kalászos szalma
kukorica-tarló
gazdasági abrak (ocsú)
|
fő-, vagy másodvetésű kukoricalegelő
természetes legelő, takarmány szalma
természetes legelő
kalászos tarló legelő
természetes legelő
kukoricatarló legelő
46
9
123
7
96
15
14
1
|
Forrás: Szabó F., 2004
2. táblázat
A termelési költségek, a bevételek és a jövedelem 50
tehenes modellben a
2004. évben várható támogatással, ezer Ft
(Szabó F. és mtsai, 2004 nyomán)
Takarmány (36,1 E Ft/tehén/év)
|
1.805
|
Egyéb anyag, energia
|
120
|
Közvetlen munkadíj és közterhei (munkadíj 150 E Ft/hó)
|
2.430
|
Értékcsökkenés (új létesítmények esetében)
|
217
|
Állatorvosi szolgáltatás
|
250
|
Egyéb közvetlen költség
|
130
|
Általános költség (5 %)
|
197
|
Termelési költség összesen
1 tehénre és szaporulatára
|
5.149
|
103
|
Bevételek:
|
|
választott borjú – bika (23 db x 220 kg x 550 Ft=)
|
2.783
|
üsző (9 db x 200 kg x 500 Ft=)
|
900
|
Selejt üsző (2 db x 500 kg x 300 Ft=)
|
300
|
Selejt tehén (9 db x 600 kg x 200 Ft=)
|
1.080
|
Árbevétel összesen
1 tehénre és szaporulatára
|
5.063
101
|
Jövedelem (támogatás nélkül)
1 tehénre és szaporulatára
|
- 100
- 2
|
Húsmarha támogatás (50 db x 40 E Ft=)
Gyeptámogatás (46 ha x 17 E Ft=)
|
2.000
782
|
Költségvetési támogatás összesen
1 tehénre és szaporulatára
|
2.782
56
|
Bevétel összesen
1 tehénre és szaporulatára
|
7.845
157
|
Jövedelem összesen (támogatással)
1 tehénre és szaporulatára
|
2.696
54
|
|