Ezek az adókötelezettség elemek nem minden adózót egyformán terhelnek (pl. a magánszemély, ha nem vállalkozik, nem köteles adatszolgáltatásra és adólevonásra. De másak az egyéni vállalkozó és pl. egy részvénytársaság könyvvezetésének szabályai). Hogy kinek milyen terjedelmű a kötelezettsége, azt részletesen az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény III. fejezete, az anyagi adótörvények, és a számviteli törvény szabályozza.

Adóköteles tevékenységet csak adószám birtokában lehet folytatni, az adószám kiadásához pedig az állami adóhatóságnál be kell jelentkezni:

1. cégbejegyzéshez, vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytatók a cégbíróságnál, okmányirodánál történő bejelentkezéssel ennek eleget tesznek (egyablakos bejelentkezés). A cégbejegyzési kérelem benyújtásától, ill. vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül már csak adat-kiegészítési kötelezettségük van az állami adóhatósághoz,
2. a többi adózó tevékenysége megkezdését megelőzően közvetlenül az adóhatósághoz jelentkezik be (például: alapítvány, társadalmi szervezet, ÁFA köteles magánszemély, stb.)
3. a kifizető, munkáltató - ha más adókötelezettség nem terheli - e minőségét az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül köteles bejelenteni.

Valótlan, hiányos adatok esetén adószám nem adható ki (pl. nem létező székhely, stb.)

A bejelentkezést követően további bejelentési kötelezettségek vannak: bankszámlanyitás, kapcsolt vállalkozás, 5 millió Ft feletti készpénzes szolgáltatás nyújtás, stb.

A bankszámla nyitására kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül köteles az elsőként megnyitott bankszámla számát az adóhatósághoz bejelenteni. Ezt követően minden bankszámlanyitást - akkor is, ha ez külföldön történik - 15 napon belül bejelenti. A bankszámla nyitására kötelezett adózónak legalább egy belföldi bankszámlával kell rendelkezni.

Speciális bejelentési kötelezettsége van a társasági adó kedvezményre jogosító beruházást megkezdőnek a beruházás adataira, az ahhoz elszámolható költségek adóévi összegére, az igénybevett kedvezményekre vonatkozóan (96/A.§ (14)-(15) bekezdése).

Önkormányzati adóhatósághoz a bejelentkezést

1. az önadózás és adóbeszedés útján megállapított adó esetében a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, az iparűzést alkalmi, ideiglenes jelleggel folytatók a tevékenység megkezdésekor,
2. minden más helyi adó esetében az adóbevallás benyújtásával

kell teljesíteni. 2002-től minden önkormányzati adóhatóság adózójának azonosítására az APEH-nál használt adóazonosító jelet, illetve adószámot használja.

Magánszemély, ha nem vállalkozó és nem folytat ÁFA-köteles tevékenységet,

1. jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése,
2. költségvetési támogatás igénylése

előtt köteles a lakóhelye szerinti állami adóhatóságtól adóazonosító jelet kérni.

Illetékköteles vagyonszerzést hagyaték esetében a közjegyző teljesíti, ajándék és visszterhes vagyonszerzés illetékhivatali bejelentése a földhivatali bejegyzési kérelemmel teljesül, földhivatali bejegyzést nem igénylő ügyeket közvetlenül az illetékhivatalhoz kell bejelenteni.

Pontosításra került, hogy az ingatlan vevője, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzője a földhivatalhoz az eladó adóazonosító jelét köteles bejelenteni, és csak ennek hiányában kell a természetes azonosító adatait (külföldinek az útlevélszámát) megadni.

Az ÁFA törvény szerinti speciális bejelentést, választási lehetőségeket bejelentkezéskor, már működő vállalkozónak az adóévet megelőző év végéig, illetve évközben az értékhatár elérését követően kell megtenni. Közösségi adóalannyal üzleti kapcsolatban álló vállalkozó - ha 2003. augusztus 15-ig hivatalból közösségi adószámot nem kapott - a tevékenység megkezdése előtt köteles közösségi azonosító kódot kérni.

Az adókötelezettséget érintő minden további változásról az adózónak 15 napon belüli bejelentési kötelezettsége van. Nem kell bejelenteni az adóhatósághoz az egyablakos rendszerben a cégbíróságtól, okmányirodától továbbított változásokat, továbbá a magánszemély lakcímváltozásait (ez utóbbi a népesség-nyilvántartásból "átjön")

Az adóhatóság adózót nyilatkozattételre kötelezheti a vele szerződéses kapcsolatban állt, vagy álló adózók adómegállapítása, adóellenőrzése érdekében. A magánszemélyt ilyen esetben tanúvallomás tételi kötelezettség terheli. A nyilatkozattétel, tanúvallomás csak a törvényben elismert esetekben tagadható meg, jogosulatlan megtagadása bírsággal, ellenőrzésnél mulasztási bírság megállapításával, hamis tanúvallomás büntető feljelentéssel jár.

Az adómegállapítás történhet

1. önadózással (az adózó részéről),
2. adólevonással, adóbeszedéssel (a kifizető, munkáltató és adóbeszedésre kötelezett részéről),
3. kivetéssel, kiszabással, utólagos adómegállapítással, illetve azonnali ellenőrzéssel (az adóhatóság részéről).

Önadózás esetén az adót (támogatást) maga az adózó állapítja meg és vallja be. Így adózik a jogi személy, egyéb szervezet, és a magánszemélyek közül az egyéni vállalkozó, az ÁFA, a fogyasztási adó alanya és akinek összjövedelme utáni jövedelemadóját nem a munkáltató állapítja meg.

Az önadózáshoz kapcsolódik logikailag az önellenőrzési jog . Ha adózó az önadózás során tévesen, vagy nem állapította meg az adót, támogatást, akkor az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig lehetősége van azt önellenőrzéssel módosítani - ez az illetékre nem vonatkozik (csak a jogszabálysértő, vagy elírt, számítási hibás bevallást lehet önellenőrízni!). Ilyenkor a kötelezettség eredeti időpontjában előírt szabályok szerint kell az adót megállapítani, a hozzá kapcsolódó önellenőrzési pótlékot kiszámítani, a feltárás időpontjában nyilvántartásba venni, 15 napon belül önellenőrzési lapon bevallani és befizetni. 2003-tól új rendelkezés, hogy ha külön törvény nem zárja ki, önellenőrzésben is érvényesíthető az adókedvezmény.

A kifizető és munkáltató adólevonással állapítja meg az adót az szja törvényben előírt esetekben. Munkáltatói adóelszámolásnál a magánszemély az adóévet követő év január 15-ig nyilatkozik munkáltatójának, hogy az adóelszámolás feltételei fennállnak. Kedvezményre jogosító igazolásait február 20-ig kell átadnia munkáltatójának.

Adóbeszedés az idegenforgalmi adónál (vendégéjszakához kapcsolt adókötelezettségnél) működik, amelynél a beszedésre kötelezett az üzemeltető, szállásadó, ill. a közvetítő. Kivetéssel történik a helyi adók, a termékimportot terhelő ÁFA és fogyasztási adó megállapítása. Kiszabás útján kerül megállapításra a vagyonszerzési illeték és a vám.

Az adómegállapítási jog meghatározott idő után már nem érvényesíthető, állami kikényszerítése elévül. Az 5 éves elévülés kezdő napja

1. adónál annak a naptári évnek az utolsó napja, amikor az adóról bevallást, illetve bejelentést kellett volna tenni,
2. támogatásnál annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyben az igényléshez való jog megnyílt,
3. illetékeknél annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra bejelentették, illetve amelyben a bejelentés elmulasztása az illetékhivatal tudomására jutott.

Nyugszik az elévülés a bírósági felülvizsgálat ideje alatt (kereset benyújtásától a jogerős ítéletig). Ha adózó az elévülés lejárta előtti fél éven belül nyújt be bevallást (támogatásigénylést), az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Önellenőrzés az elévülést megszakítja, tehát az 5 éves időtartam újra kezdődik.

Adó-, társadalombiztosítási csalás, csalás esetén - ha azt adóra, járulékra, vagy költségvetési támogatásra követik el - az adó megállapítási jog elévülése 8 év.

Adóbevallást az önadózás útján megállapított adóról - eljárási illeték kivételével -, költségvetési támogatásról (támogatásigénylésről) adónként, támogatásonként az előírt nyomtatványon kell tenni. A bevallási kötelezettség általános, az adózónak akkor is meg kell tenni, ha adófizetési kötelezettsége nem keletkezett (pl. amikor az egyéni vállalkozó veszteséges). Az APEH bevallási nyomtatványai megtalálhatók a hivatal honlapján: http://www.apeh.hu/tervezet_2003.htm

bevallás-kitöltő, bevallás-ellenőrző programjai letölthetők a következő címről: http://www.apeh.hu/pr2003.htm

A levont adót, előleget, járulékot, a beszedett helyi adót a kifizető, munkáltató, beszedésre kötelezett a saját adóbevallásában vallja be. Magánszemélyek adóbevallását adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti, ez esetben bevallási hiba miatt az ellenjegyző szankcionálható.

A bevallás rendjét, határidőit az állami adóhatósághoz benyújtandó bevallások esetében törvény külön mellékletben szabályozza. Kiemelve közülük a magánszemélyeket, szja bevallásukra a következő határidők vonatkoznak:

1. ha nem vállalkozik és ÁFA fizetésére sem kötelezett az adóévet követő év március 20-ig,
2. ha nem vállalkozik, de ÁFA fizetésére kötelezett az adóévet követő év február 15-ig,
3. ha egyéni vállalkozónak minősül, az adóévet követő év február 15-ig.

Az APEH adónaptár a bevallási, adófizetési határidőkkel, számlaszámokkal megtalálható a címen.

A helyi adók közül a vállalkozók kommunális adóját, és iparűzési adóját az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, a naptári évtől eltérő üzleti évet választók bevallásukat az adóév utolsó napját követő év 150. napjáig nyújtják be. Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, bevallást csak az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell tenni. Az adóbeszedésre kötelezettnek a tárgyhónapot követő hó 15 napjáig kell a beszedett helyi adóról bevallást benyújtania.

Speciális határidők érvényesülnek az egyéni vállalkozók megszűnése, szervezetek bejegyzése, átalakulása, felszámolása, stb. eseteire, amikor is általában 30 napon belüli bevallási kötelezettség van előírva.

A bevallást számszaki hiba, elírás miatt az adóhatóság hivatalból kijavítja. Ha a kijavítás az adókötelezettséget, visszatérítés összegét érinti, adózót a kijavításról értesíteni kell. Ha adózó nem ért egyet a kijavítással, 15 napon belül észrevételt tehet. Ha az észrevétel alapján történt egyeztetés nem vezet eredményre, az adóhatóság határozattal állapítja meg a kijavításon alapuló különbözetet.

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény megteremtette az elektronikus adóbevallás és adatszolgáltatás lehetőségét. Ennek szabályait az Art 10. számú melléklete a következőképpen rendezi:

1. az adóigazgatásban kizárólag a minősített elektronikus aláírás alkalmazható, időbélyegzővel és valódi névvel ellátva,
2. az APEH hatáskörébe tartozó adókra és a jövedéki adókra alkalmazható,
3. az adózók számára ez többnyire egy lehetőség

- kötelezővé csak az APEH KAIG kiemelt adózói körére kiterjedően van téve,

- más adózók számára csak fokozatosan - az adóhatóság technikai feltételeinek megteremtése arányában - nyílik meg az alkalmazás lehetősége. Jogilag erről a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter együttes rendelete fog rendelkezni.

1. Elektronikus adóbevallást (Elab) még nem lehet benyújtani. Első alkalommal az első minősített hitelesítés-szolgáltató nyilvántartásba vételét (a Hírközlési Felügyelet ezt a Magyar Közlönyben jelenteti meg) követő 180 nap utáni hónap adókötelezettségéről adható be elab. Ha 2002. március 1-ig nem kerül sor minősített hitelesítés-szolgáltató kihirdetésére, az APEH - kizárólag adóügyekben és átmenetileg - ellátja a hitelesítés-szolgáltatást és a 2002. szeptember 1. utáni adókötelezettségekre alkalmazandók a 10. számú melléklet szabályai.

Az adózás információs rendszerébe valamennyi érintett fél bekapcsolódik:

1. az elabot benyújtani szándékozó/köteles adózó előző hónap 15 napjáig bejelenti az állami adóhatósághoz és vámhatósághoz hitelesítés-szolgáltatójának adatait. Hitelesítés-szolgáltatójának pedig a szerződés megkötésekor bejelenti, hogy a minősített e-aláírást adókötelezettsége teljesítéséhez is fel kívánja használni,
2. a Hírközlési Felügyelet a minősített hitelesítés-szolgáltatóról a nyilvántartásba vételt vagy törlést követő 15 napon belül adatot szolgáltat mindkét adóhatósághoz,
3. a minősített hitelesítés-szolgáltató megkeresésre közöl adatot a tanúsítvány kiállításáról, felfüggesztéséről, vagy visszavonásáról.

Az adó megfizetésének, támogatás igénylésének határidőit törvény külön mellékletben szabályozza. Magánszemélyek szja és ÁFA befizetési határidői azonosak a bevallási határidőkkel, de a kifizetők, munkáltatók jövedelemadójának (-adóelőlegének), járulékalanyok, társasági adó, helyi adók esetében eltérés lehet.

Egyes adónemeknél (jövedelemadó, társasági adó, fogyasztási adó, rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás) adóelőleg fizetési kötelezettség is elő van írva. Ha az előleg a bázisév adatai alapján kerül megállapításra és a számítások szerinti (ténylegesen várható) adó ennél kevesebb, lehetőség van az előleg csökkentését kérni (például társasági adóban). Egyenlő részletekben előírt adóelőleg átütemezésére is lehetőség van. Mindkét esetekben egyedi elbírálás alapján, határozattal kerülhet az előleg módosítása engedélyezésre. Fontos, hogy az előleg módosítását csak az esedékesség időpontját megelőzően lehet kérni, a már lejárt esedékességű előlegtartozásra nem.

Az adót adónemenként, bírságot, pótlékot külön-külön megnyitott számlára kell befizetni (átutalni). Az APEH-nál megnyitott számlaszámok a következők:

Az adózással kapcsolatos valamennyi pénzforgalom és támogatás kiutalás csak belföldi bankszámlák között és Ft-ban teljesíthető.

Határozattal megállapított adót a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül kell megfizetni. Az eljárási illetéket - ha az illetéktörvény másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásakor kell fizetni.

Az adó megfizetése az a nap, amikor az összeget az adózó belföldi bankszámlájáról leemelték, a postán, vagy az adóhatóság pénztárában befizették. Minden más esetben az adóhatóság számláján történő jóváírás napja. Devizában kötött ügylet adóalapját a fizetési kötelezettség napján (ÁFA halasztás lejárta napján, folyamatos teljesítésnél a számla kibocsátás napján) érvényes MNB árfolyamon, nem jegyzett valutákat az előző negyedév USA dollár árfolyamán kell meghatározni.

Ha a befizetés csak részben egyenlíti ki a tartozást, a befizetés adónemen belüli elszámolása az esedékesség sorrendjében történik.

Kiutalni kért összeget (támogatás, visszatérítés, visszaigénylés) a benyújtás napjától, ill. esedékességtől számított 30 napon belül, az 500 ezer Ft-ot meghaladó ÁFA visszaigénylést 45 napon belül kell kiutalni. Késedelmes kiutalás esetén az adóhatóság a késedelem napjaira a késedelmi pótlékkal azonos mértékű késedelmi kamatot fizet. A kiutalási határidő kezdetét

1. hibás bevallás esetén a hiba kijavításától,
2. ellenőrzésnek az adózó érdekkörében felmerült ok miatti akadálya esetén az akadály megszűnésétől,
3. ha az ellenőrzést 30 napon belül megkezdték, s az ellenőrzés akadályoztatása miatt mulasztási bírság kiszabására, vagy elővezetésre került sor, a kiutalási határidőt az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani.

A kiutaláshoz nyilatkozni kell adózó köztartozásáról, s az adóhatóság a kiutalási igény jogosságának felülvizsgálatát követően a nála nyilvántartott, és hozzá más szervek által kimutatott tartozásokra visszatartást gyakorol.

Ha a jogszabály alapján fizetésre kötelezett az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető:

1. örökös az örökrész erejéig, megajándékozott az ajándék erejéig, ha az ajándékot az adókötelezettség keletkezése után kapta,
2. jogutód, átalakult szervezet,
3. az adó megfizetéséért kezességet vállaló, vagy az adótartozást átvállaló, a jóváhagyott szerződésben vállalt összeg erejéig,
4. az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adót tekintetében,
5. gazdasági társaság, közös név alatt működő pjt. adótartozásáért a külön jogszabály alapján helytállni köteles személyek,
6. vagyontárgy közös tulajdonosai a közös tulajdont terhelő adókért,
7. kiskorú gyermek adótartozásáért - munkajövedelemből eredő adótartozás kivételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig,

Külföldi vállalkozás fióktelepe a külföldi vállalkozást terhelő adók megfizetésére szintén kötelezhető.