Bizonylat kiállítástól az adatszolgáltatásig
2004.06.29. 10:37
Az eljárási szabályok a bizonylat kiállítás,
könyvvezetés elveit határozzák meg, annak tartalmát a számviteli
törvény és az anyagi szabályok tartalmazzák. A bizonylatot, könyvet,
nyilvántartást úgy kell kiállítani, vezetni, hogy az tegye lehetővé az
adó, a költségvetési támogatás megállapítását és ellenőrzésre alkalmas
legyen.
Az ÁFA törvény meghatározza a nyugta, számla,
egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány tartalmát,
kiállítási körét. Az SZJA törvény pedig az egyéni vállalkozók -
meghatározott esetekben a magánszemélyek - által vezetendő
nyilvántartásokat, azok tartalmát határozza meg.
A könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni,
hogy feljegyzései bizonylatokon alapuljanak, adónként, támogatásonként
folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adatokat és
hivatkozásokat, azokból kitűnjék az adó, támogatás alapja bevallási
időszakonként, s teljes körűen biztosítsa az ellenőrzést.
Az ÁFA törvényben előírt számla, egyszerűsített
számla, számlát helyettesítő okmány és nyugta szigorú számadás alá
tartozó bizonylatnak minősül. Készletéről, felhasználásáról olyan
nyilvántartást kell vezetni, melyből a felhasználó, a felhasználás
időpontja és a felhasználás mennyisége megállapítható. A bizonylattal,
még a rontottal is, köteles az adózó elszámolni.
A kifizető kifizetéskor a magánszemélynek olyan
bizonylatot köteles átadni, mely tartalmazza a kifizetés jogcímét, a
bevételt, adóalapot és a levont adóelőleget (vagy adót).
A munkáltató ezeken kívül feltünteti az adóelőleg
megállapításakor figyelembe vett családi kedvezmény összegét, s az
adóévet követő január 31-ig összesített igazolást ad. A munkaviszony
megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott mértékű, továbbá az
állami végkielégítés esetén - ha a magánszemély adóévek közötti
megosztást kér - az igazolásnak tartalmazni kell a végkielégítés teljes
összege és a levont adóelőleg mellett azt is, hogy a végkielégítést
mely évekre és milyen összegben kell jövedelemnek tekinteni, és a
levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes években figyelembe
venni.
A társadalombiztosítási kifizetőhely,
társadalombiztosítási szerv a TB ellátás kifizetéséről kifizetéskor ad
igazolást a magánszemélynek.
Az adózót bevétel-, adóalap-, vagy adó csökkentésére
jogosító igazolást a kedvezményre jogosultság keletkezésének
időpontjában, de legkésőbb az adóévet követő év január 31-ig kell
kiadni (például: biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári
befizetésről, meghatározott lakáshitel törlesztésről, közcélú
adományozásról, befektetésekről, stb.). Az együtt élő házastárs által
igénybe nem vehető családi kedvezmény a bevallásban, munkáltatói
elszámolásban vagy önellenőrzésben egyaránt érvényesíthető - 2002-ben
erről megszűnt a munkáltató igazolási kötelezettsége.
A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet,
nyilvántartást adózó köteles székhelyén, vagy lakóhelyén, vagy az
adóhatósághoz bejelentett helyen őrizni. A könyvelés, feldolgozás
időtartamára más helyre lehet szállítani, de az adóhatóság felhívására
3 munkanapon belül be kell mutatni.
Az iratokat az adózó az adó-megállapításhoz való jog
elévüléséig, halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége évének
utolsó napját követő 5 évig köteles megőrizni.
Magánszemély iratait maga köteles őrizni. Halálával
adókötelezettsége megszűnik, iratait a vele együtt élő
hozzátartozóknak, ezek hiányában az örökösöknek kell az adóhatósághoz
eljuttatniuk.
A papíralapú adathordozón kiállított irat a jövőben
elektronikusan is archiválható, amennyiben azt minősített elektronikus
aláírással és időbélyegzővel látják el (meg kell azonban jegyezni, hogy
a környező jog ehhez még nem igazodott)
A magánszemélyek jövedelméről egy sor szervezet
számára adatszolgáltatási kötelezettség
van előírva. Részletes adattartalmát, határidőit külön melléklet
sorolja fel. Ezek un. "kontroll" adatok, és az adókötelezettségek
teljesítésének ellenőrzését szolgálják. Az állami adóhatósághoz
teljesítendő adatszolgáltatások:
- az adóköteles összegek kifizetéséről a kifizető, a munkáltató, a
biztosító intézet, a társadalombiztosítási szerv,
- az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásáról a pénzintézet,
kifizető,
- ingatlanértékesítésről a földhivatal és illetékhivatal,
- bankszámla megnyitásáról a pénzintézet,
- meghatározott engedélyek kiadásáról a vámhatóság és az
önkormányzat jegyzője,
- munkanélküli ellátás jogosultságot kizáró kereső tevékenység
folytatása miatt megszüntetéséről,
- nyomtatvány forgalmazó az értékesített szigorú számadási
kötelezettségű nyomtatványok vevőiről.
Az APEH-hoz benyújtandó adatszolgáltatások
legtöbbjének ellenőrző programja letölthető a címről.
Az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő
adatszolgáltatások:
- a kiadott használatbavételi engedélyekről az építésügyi hatóság,
- gépjárművekről a BM Adatfeldolgozó Hivatala.
Adólevonási (adóelőleg levonási) kötelezettséget a személyi
jövedelemadó törvény kifizető számára állapít meg, ha magánszemély
részére kifizetést teljesít. Adólevonás esetén a magánszemélynek
további fizetési/bevallási kötelezettsége nincs (pl. kisösszegű
kifizetés, tőkeérték növekmény adója, stb.). Adóelőleg levonás esetén
az adóelőleg alapját év végén összevonandó jövedelmei között vallja be,
s adófizetési kötelezettségét csökkenti a levont adóelőleggel.
Adóbeszedési kötelezettség a helyi adók közül az idegenforgalmi
adónál van előírva. Ilyenkor az adóbeszedésre kötelezett a magánszemély
adóját megállapítja, beszedi, az önkormányzati adóhatósághoz a
tárgyhónapot követő hó 15-ig bevallja és egyidejűleg befizeti.
Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat,
igazolás, vagy más irat. Minden személyt, aki valamely tevékenysége
során adótitok birtokába jut, titoktartási kötelezettség terheli. Ez
vonatkozik pl. az adóhatóság dolgozójára, volt dolgozójára, szakértőre,
külső adatrögzítőre, kifizető-munkáltató adóügyi dolgozójára, stb.).
Az adótitok alapos okkal csak a következő célokra
használható fel:
- adó-, vagy költségvetési támogatás ellenőrzéséhez, adóigazgatási
eljárás lefolytatásához adóhatóság, meghatározott körben a
társadalombiztosítási szervek, munkaügyi központok részére,
- törvény előírja vagy megengedi (pl. megkeresésre tájékoztatható a
bíróság, ügyészi jóváhagyással a nyomozó hatóság büntető eljáráshoz,
stb.)
- az érintett hozzájárul,
- a vállalkozó neve, székhelye, telephelye, adószáma adatok más
adózónak, állami szervnek, köztestületnek kiadható. Feltéve, hogy a más
adózónak az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez
szükséges az adat (pl. ÁFA levonás érvényesítéséhez kéri a
számlakibocsátóra), az állami szerv és köztestület pedig törvényben
meghatározott feladata ellátásához kéri.
A jogszabály egy külön fejezetet szentel az Európai
Közösségek adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására. A fejezet
valamennyi rendelkezése a kihirdetéstől hatályba lépett, rendelkezéseit
viszont csak a csatlakozás időpontjától kell alkalmazni. Ezért csak a
változás lényegét ismertetjük:
Az EK tagállamai közötti adóügyi információs kapcsolat
közvetlenebb, a Kapcsolattartó Irodákon keresztül zajlik. Nálunk a
Központi Kapcsolattartó Iroda az APEH szerveként fog majd megalakulni.
Az adatátadás nemcsak a nyereség- és jövedelemadóra, hanem az ÁFÁ-ra és
vagyonadóra is fog vonatkozni. A jelenlegi megkeresés alapján történő
információcsere megmarad, de az információcsere fő formájává a
hivatalból, intézményesen küldött adatátadás válik. Ez a magyar
adózókat úgy érinti, hogy az Unió területén kifejtett gazdasági
tevékenységükről az APEH hivatalból értesül. Az együttműködés a
behajtás területére is kiterjed. A 2004-től hatályba lépő behajtási
jogsegélyt a törvény - az EU Irányelvvel összhangban - kiterjeszti a
tőke és jövedelemadókra is. Tehát ha adózónak az EU egyik tagállamában
ÁFA, tőke-, jövedelemadó, vagy végrehajtási költség tartozása van, azt
a másik EU tagállamban lévő vagyonából behajtják. A tagállam
megkeresésére az APEH Központi Kapcsolattartó Iroda intézkedik a más
tagállamot megillető említett hátralékok behajtására az elsőfokú szerv
felé.
|