Az adókötelezettségek megtartását a jogszabály szankció kilátásba helyezésével is igyekszik kikényszeríteni, ezért a kötelezettségek megsértéséhez jogkövetkezmények kapcsolódnak. A jogkövetkezményekről az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art) VII. fejezete rendelkezik (67-74/B.§)

Az adó késedelmes megfizetése, támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat (http://www.mnb.hu/module.asp?id=78&did=99 ) kétszerese. Naptári naponként kell felszámítani, a felszámítás időpontjában esedékes mindenkori mértéknek megfelelően, a következők szerint: jegybanki alapkamat kétszeresét osztani kell 365-tel, az eredményt 3 tizedes jegyig kiszámítani és szorozni a késedelem napjainak számával. Ha időközben változott a jegybanki alapkamat, akkor ennek megfelelően kell szakaszolni a pótlékszámítási időszakot.

A késedelmi pótlék számításakor ugyanazon adóhatóság más adószámláján nyilvántartott túlfizetéssel a pótlékalapot csökkenteni kell (pl. ha az SZJA számlán 25 ezer forintos tartozás, az ÁFA számlán 20 ezer forintos túlfizetés van, akkor a pótlékalap 5 ezer forint)

Miután az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az adóelőlegre, bírságra és pótlékra is, így ezek késedelmes fizetése is pótlékkötelezettséggel jár, de késedelmi pótlék késedelmes fizetése esetén újabb pótlékot nem kell megállapítani.

Az adóhiány megállapítása is pótlékkötelezettséggel jár (mert ilyenkor nemcsak az adó bevallása maradt el - annak szankciója az adóbírság -, hanem a megfizetése is - amelynek szankciója a pótlék). Ilyenkor legfeljebb 3 évre számolható fel késedelmi pótlék, melyet méltányolható körülmények esetén az adóhatóság vezetője rövidebb időszakra is csökkenthet. Nincs helye csökkentésnek bevétel eltitkolás, bizonylatok meghamisítása, megsemmisítése esetén. Adóhiányhoz kapcsolódó késedelmi pótléknál nincs helye a pótlékalap adónemenkénti kompenzálásának.

Ha adózó adót vagy támogatást önellenőrzéssel helyesbít, önellenőrzési pótlékot fizet. Ennek mértéke a késedelmi pótlék fele, ismételt önellenőrzés esetén 75%-a. Az adózó állapítja meg (adó- és támogatás nemenként, kompenzálás nélkül), vallja és fizeti be.

Kedvezőbb pótlékfizetés kapcsolódik ahhoz az önellenőrzéshez, amelyhez pótlólagos fizetési kötelezettség nem kapcsolódik, mert

1. a helyesbített adót eredeti esedékességig megfizették és az jelenleg is túlfizetésként mutatkozik. Ilyenkor az általános szabályok szerint kell megállapítani az önellenőrzési pótlék összegét, de magánszemélynél az 1 ezer forintot, más adózónál az 5 ezer forintot meghaladó részét nem kell bevallani és befizetni,
2. a következő bevallási időszakban a be nem vallott adó levonhatónak minősül. Ilyenkor az önellenőrzési pótlék mértéke nem haladhatja meg a két bevallási időszak közötti késedelmi pótlék összegét.

Kérelemre mérsékelhető az önellenőrzési pótlék, ha az ÁFA göngyölítési szabálya miatt több bevallási időszakot kell önellenőrizni, de az nem érinti a visszaigényelhető adó összegét. Ez esetben az önellenőrzési pótlék alapja az első téves bevallásban feltárt különbözet, melyről az adóhatóság - ha a feltételek fennállnak - mérlegelés nélkül, határozatban dönt. A határozat csak a pótlék megállapításra vonatkozik, és nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Ha a magánszemély bevallását a munkáltató, kifizető hibás, vagy késedelmes igazolása miatt helyesbíti, emiatt nem kell önellenőrzési pótlékot fizetnie.

Adóhiány esetén 50%-os adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét (bevallását) és a jogosultság hiánya kiutalás előtt megállapításra kerül.

Az adóbírság mértéke kivételes méltányosság keretében mérsékelhető vagy kiszabása mellőzhető, ha adózó (képviselője, meghatalmazottja, stb.) az adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel járt el. A mérséklésnél mérlegelni kell az eset összes körülményeit, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogellenes magatartás súlyát, gyakoriságát. Nincs helye az adóbírság mérséklésének bevétel eltitkolás, bizonylatok meghamisítása, megsemmisítése esetén.

Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önellenőrzés esetén akkor, ha azt az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adó-megállapítással történő módosítása, ha a vagyontárgy hiánytalanul bejelentésre került.

Ha a magánszemély jogszerű nyilatkozatot tett, és adóját a munkáltatója állapította meg, az adóhiányhoz kapcsolódó adóbírságot és késedelmi pótlékot a munkáltató terhére kell megállapítani.

Mulasztási bírság az adókötelezettség valamely elemének a megsértéséhez kapcsolódik. 2003. január 1-től új, hogy a bírságnak alsó határa nincs meghatározva. Felső határa magánszemélynél 100 ezer Ft, más adózónál 200 ezer Ft. Esetei:

1. bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése,
2. bevallási kötelezettség (beleértve a vagyonszerzési illetékkötelezettség bejelentését is) késedelmes, hibás, hiányos, valótlan adattartalmú teljesítése,
3. bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási kötelezettség nem teljesítése. A bírságot megállapító határozatban a teljesítésre újabb határidőt kell kitűzni, melynek elmulasztása a bírság kétszeresével jár,
4. vállalkozói igazolványhoz, cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
5. számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztása, vagy nem a tényleges ellenértékről történő kiállítása,
6. jogszabályokban (számviteli törvény, ÁFA törvény, SZJA törvény) előírt bizonylatok kiállítását, könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy hiányosan, illetve az előírásoktól eltérően teljesíti,
7. iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
8. nyilatkozattételt elmulasztja, tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,
9. költségvetési támogatás, adóvisszaigénylés, -visszatérítés igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
10. járulék fizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
11. ellenőrzést, vagy végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével (pl. kért adatokat, felvilágosítást nem adja, belépést nem engedélyezi, stb.) vagy más módon akadályozza. Az akadályoztatásért adózónak nem minősülő magánszemély is bírságolható!

Az első két pontban említett késedelem az adott helyzetben általában elvárható magatartás esetén kimenthető.

A hibás bevallás magánszemélynél 10 ezer, más adózónál 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.

Ha az eljárási illetéket a kötelezett felhívás ellenére sem teljesíti, vagy nem teljes mértékben rója le, a hiányzó összeg 100%-áig, maximum 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Társasági adó előlegfeltöltési kötelezettség elmulasztása a befizetett előleg és az adókötelezettség 90%-a közötti különbözet alapulvételével 20%-os mulasztási bírsággal jár.

Ugyancsak 20%-os bírságot fizet, akinek előző évi adatok alapján megállapított előlegét kérelme alapján mérsékelték, de tényleges eredménye alapján fizetendő adója keletkezett.

Adólevonási, adóbeszedési vagy a levont, beszedett adó befizetési kötelezettségének elmulasztása a késedelmi pótlék mellett 50%-os mulasztási bírsággal jár (késedelmes teljesítésre az 50% nem vonatkozik).

Az adótörvényekben, vagy azok felhatalmazása alapján más jogszabályban elírt kötelezettségek eddig nem nevesített megsértése esetén magánszemély 50 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Valamennyi bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, különösen annak súlyát, gyakoriságát, az adott helyzetben tőle elvárható körültekintést.

A fekete gazdaság elleni küzdelem szükségessé teszi, hogy a bírságok mellett "intézkedések" is történjenek. Egyrészt azért, mert a bírság emelése nem lehet határtalan, be is kell szedni, másrészt azért, mert a jogsértő magatartás "hozama" olykor messze felülmúlja a bírság kockázatát.

Vállalkozói igazolvány, cégbejegyzés, vagy adószám hiányában végzett tevékenység esetén a kiszabott mulasztási bírság mellett, annak összegéig lehetőség van a tevékenység eszközének, ill. az árukészletnek biztosítékként történő lefoglalására. Az erről hozott határozat azonnal végrehajtható. Ha a bírság 15 napon belül nem kerül befizetésre, a lefoglalt ingóság értékesítésre kerül.

Ha ugyanabban az üzletben, ugyanazon a telephelyen ismételten mulasztják el a nyugta (számla) adási kötelezettség teljesítését, az üzlet, helyiség éven belüli második mulasztásnál 6 napra, harmadiknál 10 napra, negyedik és minden további alkalommal 20 nyitvatartási napra lezárhatja, tevékenységét felfüggesztheti. A harmadik és további mulasztásnál az időnek már nincs szerepe, az intézkedés éven túli elkövetésnél is alkalmazható.

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű árú forgalmazása esetén a helyiség 12 nyitvatartási napra lezárható, a tevékenység felfüggeszthető. Ismételt elkövetésnél a felfüggesztés időtartama 60 nap.