Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait és kötelezettségeit állapítja meg, és azt határozatban közli. Ez lehet ellenőrzést követő adómegállapítás, bejelentés/bevallás alapján történő kivetés-kiszabás, fizetési kedvezmény, adómérséklés, igazolás kiadása, adóív, stb.

Az adóigazgatási eljárásban az adózó képviselője útján is eljárhat. Jogszabály azonban különbséget tesz adóigazgatási eljárásban, vagy adótechnikai ügyekben történő képviselet között. Adóigazgatási eljárásban magánszemély, egyéni vállalkozó képviseletére jogosultak:

1. törvényes képviselő (pl. kiskorúnál)
2. ügyvéd, ügyvédi iroda,
3. adószakértő, adótanácsadó,
4. egyéni vállalkozót ezen kívül alkalmazottja, vagy jogtanácsos is képviselheti.

Adóigazgatási eljárásban jogi személy, egyéb szervezet képviseletére jogosultak:

1. a szervezetre vonatkozó jogszabály szerint képviseleti joggal rendelkező személy, továbbá megbízás alapján:
2. ügyvéd, ügyvédi iroda,
3. jogtanácsos.
4. adószakértő, adótanácsadó.

Adótechnikai ügyekben (pl. bevallás, bejelentés benyújtása) az előbb felsoroltakon kívül magánszemélyt közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy is képviselhet, jogi személy, egyéb szervezet képviseletét könyvelőiroda, vagy annak alkalmazottja is elláthatja meghatalmazással.

A képviseleti jogosultságot az adóhatóság eljárása minden szakaszában köteles vizsgálni, mert az adótitok sérelmét okozhatná az illetéktelen képviselet. A meghatalmazás, megbízás lehet állandó is, de ennek visszavonását haladéktalanul be kell jelenteni.

Az adóigazgatási eljárás iratait az adózó vagy képviselője részére kézbesíteni kell. Ha az adózó ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokot kell kijelölni, s az iratot részére kézbesíteni. Ha az adózó ismert helyen tartózkodik, de a küldeményt nem veszi át ("nem kereste", átvételt megtagadja) kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha a postai kézbesítés második megkísérlését követő öt munkanapon belül sem veszi át a küldeményt, s a posta az iratot visszaküldte az adóhatóságnak. Ezzel átvettnek minősül az irat, jogerőre emelkedik és végrehajtása kikényszeríthető.

Bejelentés, bevallás alapján történő hatósági adó-megállapításra helyi adóknál - a vállalkozók kommunális adója, iparűzési adója és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével - gépjárműadónál, vagyonszerzési és a kiszabás útján fizetendő illetékeknél kerül sor. Az így meghozott határozat a bevallás adataira épül, később feltárt eltérő tényállás esetén ellenőrzés keretében adókülönbözet állapítható meg.

Bevallás azonnali ellenőrzése kerül elrendelésre, ha adózó az adóévben több ízben mulasztotta el nyugtaadási kötelezettsége teljesítését, vagy igazolatlan eredetű árút, be nem jelentett foglalkoztatottat találtak nála. Bevallást kiegészítő nyilatkozat elmulasztása, vagy valótlan, hiányos teljesítése is megalapoz azonnali ellenőrzést.

Utólagos adó-megállapításnak minősül az ellenőrzés során feltárt adókülönbözet, kiutalás előtti ellenőrzéssel feltárt jogosulatlan igénylésből (visszatérítésből) eredő adókülönbözet előírása.

Soron kívüli adó-megállapításra kerül sor

1. adózó halála esetén. Ilyenkor az eljárás a tárgyévi, bevallással még le nem zárhatott időszak adó-megállapítására irányul. Az iratokat, igazolásokat a közös háztartásban élt hozzátartozó, ennek hiányában az örökös köteles az állami, illetve az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani. Az örökség megállapítása hivatalból, az önkormányzat és a közjegyző megkeresésével történik. A beszerzett adatok alapján lezárásra kerül az utolsó adóév, s rendezésre kerül a folyószámla - az esetleges kötelezettség az örökösök között örökrészük arányában, maximum annak összegéig kerül előírásra. A túlfizetés az örökösök számlájára kerül átkönyvelésre,
2. az ország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kérelme alapján. A kérelméhez adózó bemutatja a bevándorlási vízumát, s csatolja az adó-megállapításhoz szükséges iratokat,
3. a hazánkban adóköteles tevékenységet folytató külföldi, ha év közben végleges szándékkal hagyja el az országot, tevékenységének megszüntetését bejelenti és adóját a hatóság határozattal állapítja meg,
4. a magánszemély és a kifizető, munkáltató között keletkezett - SZJA adólevonást, vagy adóelőleg levonást érintő - jogvitában az adóhatóság határozattal dönt. Erre a kifizető, munkáltató székhelye szerinti adóhatóság az illetékes.

Az adó feltételes megállapítása a nagy adózókat érintő jogintézmény: az adózó kérelmére a Pénzügyminisztérium előzetes állásfoglalást ad arról, hogy a bejelentett jövőbeni szerződés vagy más jogügylet kapcsán az adózónak milyen adókövetkezményekkel kell számolnia. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra az adott ügyben változatlan tényállás mellett kötelező.

Fizetéshalasztás, részletfizetés az adózó és a mögöttes felelős kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

1. a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható (például megpróbálta rendezni, beruházás, költekezés helyett).
2. Magánszemélynél ennek a szempontnak a mérlegelése mellőzhető, ha igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,
3. átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető. (Akkor van meg a későbbi fizetés lehetősége, ha adózó gazdasági, anyagi helyzete - jövedelme, gazdasági eredményei, eszközei, tartozásai, követelései, stb. - mellett belátható időn belül fedezet látszik a megfizetésre).

Nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés:

1. szja előlegre és levont jövedelemadóra,
2. beszedett helyi adóra,
3. kifizető által magánszemélytől levont járulékokra.

A kérelem benyújtásának időpontjára speciális szabályozás van a munkáltató által megállapított jövedelemadó mellett kialakult tartozás esetében.

Fizetéskönnyítés megadása esetén a felszámított pótlékot az adóhatóság a határozatban közli. A pótlékszámításra a következő előírások érvényesek:

1. az engedélyezett részletfizetés, fizetéshalasztás időtartama alatt - az elsőfokú határozat keltének napjától számítva - a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot kell felszámítani (ez gyakorlatilag az általános késedelmi pótlék fele),
2. magánszemély esedékesség előtt benyújtott kérelme esetén az elsőfokú határozat keltének napjáig a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot kell felszámítani
3. jogi személy, egyéb szervezet kérelme, valamint magánszemély esedékesség után benyújtott kérelme esetén a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő általános mértékű késedelmi pótlékot kell fizetni az elutasítás jogerőre emelkedéséig, ha pedig engedélyezik a kedvezményt, akkor az elsőfokú határozat keltéig.

Kivételes méltánylást érdemlő esetben a pótlék kiszabása mellőzhető, tehát a fizetési kedvezmény pótlékmentesen is adható.

A fizetési kedvezmény felfüggesztő, vagy bontó feltételhez is köthető. Előbbire példa az egyösszegű "előtörlesztés" vagy a tőke befizetésének előírása, utóbbira példa a fizetési kedvezmény időtartama alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségek teljesítése, felszámolás, végelszámolás indításának kizárása.

A határozat rendelkező részében fel kell hívni adózó figyelmét, arra, hogy ha nem teljesíti a kedvezmény feltételeit és az esedékes összegek befizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a járulék kivételével -, bírság- és pótléktartozást mérsékelheti, vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A méltányosság követelménye az adóhatósági eljárás egészén végig vonul, alapelvként került meghatározásra, hogy ahol a törvényi feltételek fennállnak, köteles az adóhatóság méltányosan eljárni. Így pl. már a bírság kiszabása, megállapítása során is.

Az adómérséklés legalább két elemét ki kell emelni: adótartozásra vonatkozik, tehát a már befizetett adót nem lehet mérsékelni ezen a címen. Másrészt az "elengedheti", "mérsékelheti" szövegrész széleskörű mérlegelésre jogosítja az adóhatóságot, mely nem lehet tértől és időtől független. Tehát egy nagyarányú vagyonfelhalmozás, beruházás mellett kialakult hátralék esetén utólag nem lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetésére hivatkozni.

A helyi adót, adótartozást az önkormányzati adóhatóság mérsékelheti, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján. Ezek a feltételek önkormányzatonként eltérőek lehetnek.

Illetéktartozás mérséklésénél az illetékhivatal a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire is köteles tekintettel lenni, a hátralékos jövedelmi, vagyoni, szociális körülményeinek mérlegelésén túlmenően. Ebből a szempontból másként minősül egy lakásszerzés, mint egy üdülőtulajdon szerzés, másként minősül egy adásvétel, mint egy öröklés, stb.

A pénzügyminiszter az illeték megállapítását is mellőzheti, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.

Az adóigazgatási eljárásban az Ae. szabályai háttérjogszabályként alkalmazandók, tehát eltérő rendelkezés hiányában itt is megilletik az adózót az általánosan igénybe vehető jogorvoslatok.

Az első fokú határozat ellen az adózót is megilleti a fellebbezés joga, az ügy érdemében hozott döntés ellen. A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a megtámadott határozatot hozó szervnél. Fontos, hogy határidőn belül, a megfelelő szervhez kerüljön benyújtásra, késedelem ugyanis jogvesztő (igazolási kérelemnek természetesen itt is helye van).

A másodfokú felülbírálat teljes körű, a határozatot és az egész eljárást vizsgálja, nem szorítkozik a fellebbezésben felhozott indokokra.

Felügyeleti intézkedést a felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter köteles tenni, ha jogszabálysértést észlel (ilyenkor határozatot hoz, vagy eljárás lefolytatására utasít). Adózó is kérhet felügyeleti intézkedést anyagi, vagy eljárási jogszabálysértésre hivatkozással. Kérelme azonban érdemi vizsgálat nélkül elutasítható akkor, ha bírósági jogorvoslatot figyelemfelhívás ellenére elmulasztotta, vagy annak lehetősége még fennáll, vagy folyamatban van, illetve a határozat jogsértő volta nem valószínűsíthető.

Bíróság előtt csak a másodfokon jogerőre emelkedett érdemi határozatok vizsgálhatók felül, adózó kérelmére. A bírósági keresetet a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtani a Megyei Bíróságnál, vagy az első fokú adóhatóságnál. Érdemi határozat - a fizetési kedvezmény határozatok kivételével - minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó és az egyetemleges felelős jogát, kötelezettségét megállapító határozat. A bíróság a határozatot jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

A bírósági felülvizsgálatnak a végrehajtásra halasztó hatálya nincs, de ha a bíróság az eljárás során bármikor indokoltnak tartja, dönthet a végrehajtás felfüggesztéséről. Ha adózó a keresetlevelében kéri a végrehajtás felfüggesztését, a bíróságnak erről 8 napon belül döntést kell hoznia.

A felettes szerv, vagy bíróság által még el nem bírált jogszabálysértő határozat módosítására az adózó terhére a határozat közlésétől számított egy éven belül, az adózó javára elévülési időn belül mindvégig lehetőség van. Ez az 1 éves korlátozás az adózó terhére hozott módosításoknál a jogbiztonságot, határozatok stabilitását szolgálja. A korlátozás, ha adózó rosszhiszemű volt, és bizonyos bűncselekményekkel összefüggő tényállásokban nem érvényesül.

Ha az adóhatóság jogszabályt sértett, s ebből eredően adózónak visszatérítési igénye keletkezett (mert pl. már befizette az előírt összeget), a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

Végrehajtási kifogás nyújtható be a végrehajtás során hozott adóhatósági határozatok, illetve az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése, intézkedésének elmulasztása ellen, a tudomásra jutástól számított 8 napon belül. A kifogást benyújthatja a fizetésre kötelezett, a behajtást kérő, illetőleg mindaz, akinek az adott végrehajtás a jogát, vagy jogos érdekét sérti (pl. a jelzálogjog jogosultja). Ennek során a kötelezettséget azonban már nem lehet vitatni (csak a végrehajtási intézkedések jogszerűségét, pl. az eljárás elrendelése, foganatosítása során végzett eljárási cselekmények, stb.). A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van (tehát jogvita esetén az addig elvégzett cselekmények nem oldódnak fel, de a végrehajtás nem megy tovább, nem kerül sor a következő végrehajtási cselekményre - például a lefoglalt dolog a kifogás elbírálásáig nem kerül értékesítésre).

A végrehajtási kifogást a felettes szerv (állami adóhatóság esetén az APEH) határozattal bírálja el.

Az ellenőrzés során végzett helyszínellenőrzés (helyszín, helyiség, gépjármű rakomány átvizsgálása) és eszköz, anyag- és árukészlet lefoglalása ellen jogszabálysértés miatt 8 napon belül panasszal lehet élni, melyet a felettes szerv bírál el.