Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó hatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik. A végrehajtási eljárás során az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art), háttérjogszabályként a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) III.-VII. fejezetei, ha pedig ezek egyike sem tartalmaz rendelkezést, háttérjogszabályként az Ae. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Végrehajtható okirat a fizetési kötelezést megállapító jogerős hatósági határozat, önadózás esetén adózó bevallása (önellenőrzése), adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő szerv megkeresése. Adótartozás utáni késedelmi pótlék az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

A végrehajtás az említett okiratok alapján akkor indítható meg, ha adózónak adótartozása áll fenn. Adótartozás az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

Eljáró hatóság az első fokon eljáró adóhatóság, adók módjára behajtandó köztartozás esetén magánszemélynél a lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, jogi személynél és egyéb szervezetnél általában az illetékes állami adóhatóság. Az illetékhivatalok mellett az önkormányzatok is igénybe vehetik a bírósági végrehajtót.

Ha a végrehajtási cselekmény foganatosítását követően szerez tudomást az adóhatóság adózó illetékességének változásáról, az a már elvégzett cselekmény hatályát nem érinti.

A biztosítási intézkedés szabályozása 2003-tól átkerült az Art-be, de főbb szabályai nem változtak: ha fennáll a még nem jogerős követelés későbbi meg nem fizetésének veszélye, már az elsőfokú határozat alapján, vagy a fizetési határidő letelte előtt elrendelhető a pénzkövetelés biztosítása, vagy meghatározott dolog zárlata. A határozattal közölt intézkedés ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

A végrehajtási eljárás megindítása előtt fizetési felhívás kiküldhető, de ez kötelezően nincs előírva (az önadózás rendszeréből, a bizonylat megőrzési kötelezettségből eredően ugyanis adózónak tudnia kell, hogy mikor esedékes a fizetési kötelezettsége, s arra mit fizetett. Tehát tudnia kell, ha lejárt esedékességű, végrehajtható hátraléka van).

Az adóhatóság visszatartási jogot gyakorol, ha adózó költségvetési támogatást - beleértve az adó visszaigénylést és adó-visszatérítést is - igényel. A jogosan kijáró összegből visszatartja a nála nyilvántartott adó- és köztartozást, más adóhatóság által közölt tartozást és az adózó nyilatkozatában közölt tartozást. Erről határozatot, illetve a nyilatkozatra visszatartásról értesítést küld ki. Ezzel a tartozás megfizetetté válik.

Ha adózó bankszámlával rendelkezik, bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható azonnali beszedési megbízás (inkasszó), melyet a pénzintézet végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Garanciális szabály ugyanakkor az adózók érdekében, hogy ha utólag megállapításra kerül, hogy az adóhatóság mégis végrehajtható okirat hiányában - jogosulatlanul - nyújtotta be az inkasszót, és az teljesítésre is került, a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet a leemelés napjától a visszatérítés napjáig terjedő időre.

Munkabér letiltás esetén a munkáltató köteles a letiltásban megjelölt összeget levonni és átutalni az adóhatóság végrehajtói letéti számlájára, az adóst a letiltásról értesíteni, akadály esetén a letiltást kibocsátó szervet értesíteni.

A munkabérből a nettó járandóság (szja előleggel, nyugdíj- és egészségbiztosítási, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, munkavállalói járulékkal csökkentett munkabér) 33%-a, bizonyos esetekben 50%-a vonható le a letiltás alapján. Mentes a végrehajtás alól a munkabérnek az a része, mely nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét - ez nem érvényesül a gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek beszedése során. Korlátozás nélkül végrehajtható a munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Ha a munkabér letiltására több jogcímen kimutatott követelések alapján kerül sor, a kielégítési sorrendet jogszabály határozza meg. Ilyenkor a sorrendben előbb álló követelés és járulékai teljes kielégítése után lehet csak a sorrendben hátrébb álló követelést kielégíteni.

Nyugellátásból is legfeljebb 33%-ot lehet levonni, de a gyermektartásdíj és a jogalap nélkül felvett nyugellátás, illetve több letiltási jogcím esetén terjedhet a levonás a nyugdíj 50%-ig. (Természetesen nyugdíjból történő levonásnál is érvényesül az öregségi nyugdíj legkisebb összegének mentesen hagyása). Árvaellátásból csak a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni, 50% erejéig.

Más juttatásból és járandóságból történő levonás szabályait, a végrehajtás alól mentes járandóságokat a Vht szabályozza.

Ha a hitelintézet, munkáltató, egyéb kifizető úgy teljesít kifizetést, hogy a letiltást nem érvényesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni elmulasztott összeg megfizetésére és azt tőle hajtja be.

Ingó végrehajtás során az adós birtokában, őrizetében lévő mindazon ingóságok lefoglalhatók, melyekről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Vita esetén az adósnak kell bizonyítani, hogy az nem az ő tulajdona. Kétség esetén a vagyontárgy lefoglalható, a tulajdonosként megjelölt érdekeltet pedig a foglalási jegyzőkönyvben kell tájékoztatni az igényper lehetőségéről.

A foglalást addig kell folytatni, amíg a követelés és járulékai erejéig teljes fedezet teremtődik. A vagyontárgyak foglalásának sorrendjét a végrehajtó szabadon állapítja meg, gyakorlatban leginkább az értékesíthetőség szempontja alapján. A lefoglalt vagyontárgyakat, és a foglalás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat foglalási jegyzőkönyvben kell felsorolni. Értéküket becsléssel kell megállapítani, melyet a végrehajtó, szükség esetén szakértő becsüs végez, a piaci érték alapulvételével.

Nem lehet lefoglalni a törvényben végrehajtás alól mentesített vagyontárgyakat. Itt kell megjegyezni, hogy a pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét 2001. évtől már végrehajtás alá vonható, némi korlátozással.

Egyes ingóságok lefoglalására (nemesfémek, ékszerek, készpénz, üzletrész, gépjármű, muzeális értékek) speciális szabályok vonatkoznak.

Az adóvégrehajtásban speciális szabállyal bír az üzemi gépjármű foglalás. Ha a foglalás az üzleti tevékenységhez szükséges gépjárműre irányul, a végrehajtást az adóvégrehajtó a törzskönyv lefoglalásával foganatosítja, s ha ezt követő 6 hónap múlva sem rendeződik a tartozás, kerülhet sor a gépjármű lefoglalására.

A lefoglalt ingóságot az adós őrizetében kell hagyni, aki azt az állag sérelme nélkül rendeltetésszerűen használhatja, de el nem idegenítheti és nem terhelheti. Ha az adós a lefoglalt vagyontárgyat mégis elhasználja, elzálogosítja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy a végrehajtás alól más módon elvonja, bűncselekményt követ el!

Ha valószínű, hogy a lefoglalt ingóságot az adós nem fogja megőrizni, rendelkezési jogától meg kell fosztani, az ingóságot zár alá kell venni. Ennek két formája lehet: egy külön helyiségben, tárolóban lezárni és lepecsételni, vagy a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot kell kijelölni.

Az adós tulajdonában lévő ingóság harmadik személynél is lefoglalható (kölcsönadott, bérbe adott, letétbe helyezett, stb. dolgok).

Ha az adósnak harmadik személlyel szemben követelése van, vagy olyan szerződést kötött, amelyből később követelése keletkezik, a követelést a harmadik személynél le lehet foglalni. Ilyen esetben a harmadik személyt az adóhatóság nyilatkoztatja a követelés elismeréséről, esedékességéről, jogi helyzetéről - és a követelés elismerésétől kezdve a követelést sem az adós, sem más személy javára nem teljesítheti, csak a végrehajtói letéti számlára utalhatja. Ha ezt elmulasztja, a követelés mértékéig felelős a tartozásért. Ennek érvényesítése az adóhatóság határozatával történik.

A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalástól számított 30 nap elteltével haladéktalanul intézkedik (a 30 nap egy türelmi idő az esetleges önkéntes fizetésre). Határidőben benyújtott igényper esetén annak jogerős befejezése után lehet az értékesítésről intézkedni. Romlandó dolgot haladéktalanul értékesíteni kell.

Az ingóértékesítés fő formája az ingóárverés. Ehhez a végrehajtó árverési hirdetményt állít ki, kézbesíti a feleknek és az árverés helye szerinti önkormányzat jegyzőjének, s a hirdetmény kifüggesztéséről az adóhatóság hirdető tábláján is gondoskodik (árverést megelőző 5. napig, de legalább 15 napon át).

Árverezéskor az adós meghatározhatja az ingóságok árverezésének sorrendjét. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságok a foglalási jegyzőkönyv sorrendjében kerülnek árverezésre. Kikiáltási ár a becsérték. Ha ezen az áron az ingóságra vevő jelentkezik, a kikiáltási árat feljebb, ha vevő nem jelentkezik, a kikiáltási árat fokozatosan lejjebb kell szállítani. Ez utóbbi azonban a becsérték egynegyedéig történhet. A vevő a teljes vételárat készpénzben, azonnal köteles kifizetni.

Ingatlan végrehajtás elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az adótartozás az 500 ezer forintot meghaladja, vagy a tartozás a lefoglalt ingatlan értékével arányban áll (pl. kisebb értékű zártkert esetén).

A lakásigény mértékének felső határát meg nem haladó nagyságú lakás - amennyiben az az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását szolgálja - csak akkor vonható végrehajtás alá, ha a végrehajtás más formái eredménytelenek.

Az ingatlan végrehajtást elrendelő határozat a kézbesítéssel jogerőssé válik, ellene azonban végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás jogerős elbírálásig nincs helye az ingatlan értékesítésének, de a földhivatal a határozat alapján széljegyzi a végrehajtási jogot.

Az ingatlan végrehajtást elrendelő jogerős határozatot az adóhatóság megküldi a földhivatalnak, amely a megjelölt ingatlanra a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi. A bejegyzés a földhivatal határozatával történik, melynek végrehajtói kézhezvételét követő 45 nap után, de még 3 hónapon belül tűzhető ki az árverés időpontja. Nem lehet értékesíteni az ingatlant, ha arra a végrehajtási jog bejegyzését követően (a végrehajtói kézhezvételt követő 8 napon belül) igénypert indítottak.

A becsértéket a végrehajtó állapítja meg, az önkormányzattól bekért adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve. A becsértéket a végrehajtó közli az adóssal és mindazokkal, akiknek az ingatlanon valamilyen bejegyzett joguk van. A közlés ellen az adós és a behajtást kérő (behajtásra kimutatott tartozás esetén) 8 napon belül végrehajtási kifogást terjeszthetnek elő.

Az ingatlant főszabályként árverésen kell értékesíteni. Az árveréshez készített hirdetményt az adóhatóság hirdető tábláján legalább 15 napon át, az árverést megelőző 5. napig kifüggesztve kell tartani.

Ingatlanra az árverezhet, aki a becsérték 10%-át a végrehajtónál letétbe helyezte, ha ingatlanszerzéséhez külön engedély szükséges (például külföldiek), akkor azzal rendelkezik. Nem árverezhet az adós, a végrehajtó és a végrehajtó közeli hozzátartozója.

Kikiáltási ár a becsérték. Ha ezen az áron az ingóságra vevő jelentkezik, a kikiáltási árat feljebb, ha vevő nem jelentkezik, a kikiáltási árat fokozatosan lejjebb kell szállítani. Ez utóbbi azonban a becsérték feléig történhet (lakóingatlannál 70%-áig, ha az adós legalább 6 hónapja lakja és más lakással nem rendelkezik). A vevő a teljes vételárat készpénzben, az árveréstől számított 15 napon belül köteles kifizetni, ha elmulasztja, előlegét elveszíti. Indokolt esetben a vételár megfizetésére 2 hónapig terjedő halasztás adható.

Az adóhatóság az adóssal kikiáltási áron egyezséget köthet olyan ingatlanok tulajdon- vagy kezelői jogára, amely valamely állami vagy önkormányzati feladat természetbeni ellátását szolgálja. Ehhez a Pénzügyminisztérium, illetve az önkormányzati képviselő testület jóváhagyására is szükség van.

Ingó- és ingatlan árverés sikertelensége esetén, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között végrehajtás szüneteltetése, felfüggesztése, igényper miatt 3 hónapnál több idő telt el, az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja.

Ha ingatlan végrehajtására a tartozás összege, vagy ingatlan értékéhez viszonyított aránytalansága miatt nincs lehetőség, az adóhatóság az adós ingatlanán határozattal jelzálogjog bejegyzését rendelheti el. A határozat a kézbesítéssel jogerőssé válik, ellene azonban végrehajtási kifogásnak van helye. A végrehajtási kifogás jogerős elbírálásáig a földhivatal széljegyzi a végrehajtási jogot, majd a jogerőre emelkedésről szóló értesítés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogjogot.

A végrehajtási eljárás során érvényesíthető jogorvoslatokat az Adóigazgatási eljárás ügyleírása tartalmazza.

Az adóhatóság kérelemre, vagy hivatalból felfüggesztheti a határozat végrehajtását, ha annak megváltoztatása, vagy megsemmisítése várható.

Szünetel a végrehajtás a fizetéshalasztás, részletfizetés időtartama alatt (amíg azt teljesítik), vagy ha a mérséklési, fizetési kedvezmény iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el (ez csak az első ilyen kérelmére érvényes, az ismétlésekre már nem), illetve ha adózó meghalt, megszűnt - az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig.

Az adótartozás végrehajtásához, költségvetési támogatás (beleértve az adó visszaigénylést, adó visszatérítést is) kiutalásához való jog elévül az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével (végrehajtási jog elévülése). Ezt követően önkéntesen teljesíthető befizetés, de a végrehajtással már nem kényszeríthető ki.

Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az elévülést meghosszabbítja a végrehajtás felfüggesztésének, fizetési halasztásnak, részletfizetésnek, törvényben biztosított fizetési kedvezménynek, és a feltételhez kötött adómentességnek az időtartama. Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével egy tekintet alá esik.

A törvény záró rendelkezések között jeleníti meg a diákhitel törlesztéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat. Ez 2003. január 1-től lényegesen leegyszerűsödött. A törvény nem hárít adózatási feladatokat a kifizetőkre, munkáltatókra. A hiteltörlesztő közvetlenül a Diákhitel Központ Rt-nek fizeti a törlesztést. Az adóhatóság adatot szolgáltat az Rt-nek a törlesztés alapjába számító jövedelmekről, a nem fizetőktől pedig a tartozást adók módjára behajtja.