SZJA tv. hatálya
2004.06.29. 11:02
A személyi jövedelemadó törvény bizonyos
rendelkezései azonban nemcsak közvetlenül a magánszemély számára
jelentenek jogokat és kötelezettségeket, hanem a jövedelmet
kifizetőknek is adnak feladatokat vagy jogosítványokat. Egyes
jövedelmek esetében, bár a jövedelmet, a magánszemély, illetve
magánszemélyek közössége szerzi meg végső soron, a jövedelmet
juttató személyt terheli adófizetési kötelezettség.
A személyi jövedelemadó alanya a bevételt elérő
magánszemély - akkor is, ha tevékenységét egyéni vállalkozóként vagy
egyéni cégként végzi -, életkorától, cselekvőképességétől,
állampolgárságától függetlenül. Sajátos adóalany a társasház-közösség
és a társasüdülő-közösség is, a közös név alatt megszerzett jövedelem
után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli függetlenül
attól, hogy magánszemély tagokból áll-e vagy sem, így akkor is, ha
kizárólag jogi személy tagokból áll.
A személyi jövedelemadó törvény a saját
rendelkezéseinek hatályát alárendeli a nemzetközi szerződéseknek,
ilyenek hiányában az érintett államok közötti viszonossági
gyakorlatnak.
Amennyiben a nemzetközi szerződésektől
függően, vagy ilyen szerződés hiányában a magyar törvények szerint kell
eljárni, a belföldi illetőségű magánszemélyt az összes jövedelme után,
a külföldi illetőségű magánszemélyt a belföldről származó jövedelme
után terheli adókötelezettség.
Belföldi illetőségű a magánszemély, ha az
állandó lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye Magyarországon
van. Állandó lakóhelynek
a törvény azt a lakóhelyet tekinti, ahol a magánszemély tartós ott
lakásra rendezkedett be. Külföldi illetőségű magánszemély, a belföldi
illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy.
Ha nem dönthető el egyértelműen, hogy az adózás
szempontjából melyik országban van a magánszemélynek állandó lakóhelye,
illetve ha több országban is van állandó lakóhelye, a nemzetközi
egyezményekben és más országok gyakorlatában is általában a 183 napos
tartózkodási időszak alapján minősítik a magánszemély
adókötelezettségének a helyét. Ha sehol nem tartózkodik ilyen
időtartamig a magánszemély, és ha állandó lakóhelye helye több államban
is van, akkor a "létérdekek központjának" fogalma lép elő, amely azt az
államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi,
gazdasági kapcsolatok fűzik. Ha egyik eddig ismertetett szabály szerint
sem lehet az illetőséget eldönteni, akkor a szokásos tartózkodási hely
alapján kell adóztatni a magánszemélyt.
Az adószabályok területi hatálya nemcsak a
magánszemély illetőségétől függően különböző, hanem attól is, hogy a jövedelem
belföldről vagy külföldről származik-e. Belföldnek számít - a
vámszabad területet is beleértve - a Magyar Köztársaság területe.
A jövedelemszerzés helye az egyes a törvényben
definiált jövedelemtípusok esetében:
- önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a
magánszemély
illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló
tevékenységet telephelye útján folytatja, akkor a telephely fekvése
szerinti állam;
- hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi
forgalomban
történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az előző pontban
foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a
hajó, a jármű nyilvántartását (lajstromot) vezető állam;
- ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből,
valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így
különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe
adásából) származó jövedelem esetében az ingatlan fekvése szerinti
állam;
- nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a
tevékenység végzésének szokásos helye (az állandó munkavégzési hely)
fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett
tevékenységnél a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam, ha
azonban a magánszemély a munkáltatóval (a munkaadóval) annak belföldi
telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján
áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
- közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi
alkalmazotti
vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek
hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az
említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti
jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében a munkáltató (a
munkaadó) illetősége szerinti állam;
- jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként (például
az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető),
felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében a
jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam;
- előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra
(kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében a tevékenység
végzésének helye szerinti állam;
- a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog
(pl.: szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog)
révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében a jogdíj fizetésére
kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a jogdíj
fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe,
kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban
a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult
magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor
belföld;
- kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
esetében a
kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti
állam - amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye
(állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján
kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj fizetésének
alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult
magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor
belföld;
- osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi
személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az
osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a
jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához)
tartozik, akkor belföld;
- vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas
vállalkozás
székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének
alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély
belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;
- nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték
szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték
szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely
(állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik,
akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a
kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;
A fent le nem írt esetben a magánszemély illetősége
szerinti állam.
|