Az adókötelezettségek közül a SZJA rendszerében meghatározó szerepe van a nyilvántartási kötelezettségnek. A könyvvezetés azért kerül külön szabályozásra, mivel az, aki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik, nem kötelezett a számviteli törvény alkalmazására.

A személyi jövedelemadóban az adónyilvántartásoknak két csoportja van:

1. az alapnyilvántartások pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, bevételi és költség nyilvántartás, bevételi nyilvántartás és a
2. részletező nyilvántartások (tárgyieszköz-nyilvántartás, útnyilvántartás stb.).

A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatosak. A nyilvántartásokat a magánszemélynek a bizonylatokkal együtt az elévülési idő végéig meg kell őriznie.

Az önálló tevékenységét végző magánszemély tevékenysége függvényében kötelezett a jogszabályban előírt pénztárkönyv vagy naplófőkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, valamint bevételi nyilvántartás közül valamelyiket vezetnie.

1. Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély jövedelmét a bevételéből költséghányad alkalmazásával számolja el - bevétel 90 százaléka a jövedelem -, akkor elégséges csak bevételi nyilvántartást vezetnie. A bevételi nyilvántartásban sorszámmal, dátummal és a kifizető megnevezésével kell feltüntetni a bevételek teljes (adóelőleggel nem csökkentett) összegét és a levont (befizetett) adóelőleget. Bevételi nyilvántartást kell vezetnie a mezőgazdasági őstermelőnek a nem kifizetőtől származó bevételeiről, ugyanakkor a kifizetőtől származó bevételeinek feltüntetésére szolgáló őstermelői igazolvány is bevételi nyilvántartásnak minősül. A mezőgazdasági őstermelőnek a negyedév utolsó napján a nem kifizetőtől származó bevételeket egy összegben kell beírnia az őstermelői igazolványba. Ekkor kell megállapítania az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmét is. Az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnek a bevételi nyilvántartásban fel kell tüntetnie, hogy a bevétel élő állatok és állati termékek értékesítéséből vagy más mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származik. Erre azért van szükség, hogy alkalmazni tudja a kétféle tevékenységre vonatkozóan meghatározott eltérő mértékű költséghányadot.
2. Bevételi és költségnyilvántartást annak az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek kell vezetnie, aki a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, de ÁFA-levonási jogot nem érvényesít, illetőleg nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, és alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat. A bevételi és költségnyilvántartásban sorszámmal, dátummal, a kifizető megnevezésével és a tevékenység megjelölésével kell feltüntetni az egyes tevékenységek bevételének teljes, adóelőleggel nem csökkentett összegét és az egyes tevékenységekhez tartozó, költségként elszámolható kiadásokat, továbbá a levont adóelőleget. Év végén a jövedelmet tevékenységenként kell meghatározni.
3. Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély ÁFA-levonási jogot érvényesít, illetőleg kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, vagy alkalmazottat, segítő családtagot foglalkoztat pénztárkönyv vezetésére kötelezett. A pénztárkönyvbe a bevételeket és kiadásokat időrendben kell bejegyezni, naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján. A bejegyezéseket és összesítéseket úgy kell elvégezni, hogy az adózó a rá vonatkozó adókötelezettségeket az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidők szerint teljesíteni tudja. A pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhető. A számítógéppel végzett pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás esetén nem kell az adatokat a kézi vezetésű hagyományos pénztárkönyvbe átírni. A géppel feldolgozott adatokat negyedévenként összesített formában, az év végi zárást követően pedig tételes bontásban is ki kell nyomtatni.

A személyi jövedelemadó törvényben előírt részletező nyilvántartások az egyéni vállalkozói tevékenység körébe nem sorolt jövedelemszerző formákban:

1. A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása, amely az áruszállításból, az anyagszállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követelések, illetőleg az e követelésekre befolyt összegek nyilvántartására. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt.
2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartásában az áru, anyag stb. vásárlásáról, szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásairól, továbbá e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekről is nyilvántartást kell vezetnie.
3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartását a tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközeiről, nem anyagi javairól vezeti az egyéni vállalkozó. A nyilvántartást tárgyi eszközönként, nem anyagi javanként külön-külön kell vezetni.
4. A beruházási és felújítási költségnyilvántartást az egyéni vállalkozónak kell vezetnie. A nyilvántartásban a tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásokat kell feltüntetni a következők szerint:
5. Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartásában az alkalmazott, a segítő családtag, más magánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni vállalkozónak az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell nyilvántartania a vállalkozói kivét összegével kapcsolatos adatokat.
6. Az útnyilvántartásban a jövedelemszerző tevékenységhez használt gépjárműhasználatát kell nyilvántartani. Ha valaki több gépjárművet használ a tevékenységéhez, akkor minden gépjárműre külön-külön szükséges az útnyilvántartás. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha az tartalmazza az útnyilvántartástól elvárt adatokat.
7. Hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartásában, a hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott árukról mind az átadónak, mind az átvevőnek nyilvántartást kell vezetnie.
8. 2003-tól selejtezési nyilvántartást kell vezetni (az 50 ezer forint feletti készlet selejtezését kell ebben a nyilvántartásban rögzíteni). A selejtezés során felvett jegyzőkönyv alapján kell nyilvántartásba venni, amelyben a készletek azonosításán túl a selejtezés okát is fel kell tüntetni. A selejtezett tárgyi eszközök, nem anyagi javak, készletet ugyanakkor meg kell semmisíteni, vagy eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.
9. adatokat az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni.
10. Leltárnyilvántartásban a december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell.
11. Aki tevékenységét fővállalkozóként végzi - az alvállalkozókról, a részükre kifizetett összegekről - alvállalkozói nyilvántartást kell, hogy vezessen. A nyilvántartásban minden készpénzzel vagy más módon kiegyenlített alvállalkozói számla adatát szerepeltetni kell.
12. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában a szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokat (azokról, amelyeket a számvitelről szóló törvény annak minősít) kell nyilvántartásba venni.