Mezőgazdasági tevékenység adózása
2004.06.29. 11:42
Az egyes működési formákhoz tartozó elszámolások a
következők:
- Tevékenység folytatása egyéni vállalkozói engedély alapján
az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adó-megállapítás,
vagy
- átalányadózás között választhat a magánszemély.
- Tevékenység folytatása őstermelői igazolvánnyal - ha nem
minősül az őstermelő az alábbiak szerinti mezőgazdasági kistermelőnek -
választhat
- a tételes költségelszámoláson alapuló, vagy
- a bevételének 10 százalékát átalányköltségnek
tekintő jövedelem megállapítási formák közt.
- Tevékenység folytatása családi gazdálkodásra szóló engedély
alapján - ha nem minősül az őstermelő az alábbiak szerinti
mezőgazdasági kistermelőnek - választhat
- a tételes költségelszámoláson alapuló, vagy
- a bevételének 10 százalékát átalányköltségnek
tekintő jövedelem megállapítási formák közt.
- 2002-ben őstermelői igazolvánnyal folytatott
tevékenység esetében 4 millió forint, családi gazdálkodás
esetén 6 millió forint, 2003-ban mindkét esetben 6
millió forint bevétel alatt a tevékenység
mezőgazdasági kistermelői tevékenységnek
minősül.
- A mezőgazdasági kistermelő, ha éves bevétele
2002-ben a 250 ezer forintot, 2003-ban a 400 ezer forintot nem haladja
meg, akkor az adómentes bevételnek minősül. De dönthet úgy,
hogy bevételéből származó jövedelmét bevallásában kimutatja.
- A mezőgazdasági kistermelő, ha éves bevétele
2002-ben: a 250 ezer forintot meghaladja, de a 2 millió forintot nem,
2003-ban: a 400 ezer forintot meghaladja, de a 3 millió forintot nem,
dönthet úgy, hogy jövedelmét nem mutatja ki, és ekkor egyszerűsített
bevallási nyilatkozattal teljesíti adókötelezettségét.
- A tételes költségelszámoláson alapuló jövedelem
megállapítás mellett a mezőgazdasági kistermelő bevételének 40%-os
mértékében, igazolás nélkül költséget érvényesíthet bizonylat nélkül.
- A mezőgazdasági kistermelő átalányadózási formát
választhat.
- A bevételének 10 százalékát átalányköltségnek
tekintő jövedelem megállapítási formát választhat.
- Mezőgazdasági tevékenység közös őstermelői igazolvánnyal történő
folytatása esetében az előző pontokban ismertetett adózási formák
alkalmazhatóak azzal, hogy a tevékenység bevételei, és költségei
a közös őstermelői igazolvánnyal tevékenykedők közt egyenlő arányban
oszlanak meg. Ugyanezt az eljárást kell folytatni a családi gazdaságban
nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja tekintetében is.
- Mezőgazdasági tevékenység folytatása a fenti engedélyek nélkül,
mint önálló tevékenység esetében választhat a tételes
költségelszámoláson alapuló, vagy bevételének 10 százalékát
átalányköltségnek tekintő jövedelem megállapítási formák közt.
Költségelszámolásában azonban nem alkalmazhatja az őstermelőt megillető
kedvezőbb eljárásokat, nem veheti figyelembe a tevékenysége során
keletkezett veszteségeket korábbi, vagy későbbi adóévek vonatkozásában,
illetve tevékenységi adókedvezményt sem érvényesíthet.
A saját gazdaságban előállított virágok és
dísznövények értékesítéséből származó bevételt
akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az évi összes
bevétele a 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a
250 ezer forintot, akkor a virág és dísznövény értékesítéséből származó
bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, hanem önálló
tevékenységből elért bevételnek minősül.
A családi gazdálkodóra vonatkozó egyedi kedvezmény,
hogy nem terheli adófizetési kötelezettség a termőföld értékesítésből
származó jövedelmet az értékesítő magánszemélynél, ha a termőföldet - a
szerződés megkötésének napján - családi gazdálkodónak minősülő személy
veszi meg, aki nyilatkozatában kötelezettséget vállal arra, hogy a
termőföldet családi gazdálkodásában fogja hasznosítani.
Ha a családi gazdálkodó e mentesítés mellett vásárolt
termőföldet a szerzést követő öt éven belül értékesíti, vagy családi
gazdálkodásának köréből kivonja - például tevékenységét megszünteti -,
az elért bevétel - ha az kisebb az eredeti vételárnál, akkor az eredeti
vételár - a családi gazdálkodó ingatlan értékesítésből származó
jövedelmének minősül.
Ezt az adókötelezettséget nem kell megfizetni, vagy az
visszaigényelhető, a jövedelemből 12 hónapon belül újból termőföldet
vásárol a családi gazdálkodó, amelyet családi gazdálkodásában
hasznosít.
|