Mezőgazdasági tevékenységet végzők jogállása
2004.06.29. 11:55
Mezőgazdasági őstermelőnek számít: az a 16. életévét
betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki őstermelői
tevékenységet végez, és őstermelői - közös őstermelői -
igazolvánnyal rendelkezik, továbbá a családi gazdálkodóként
nyilvántartásba vett magánszemély, valamint a családi
gazdaságban foglalkoztatottnak nem minősülő közreműködő családtag.
Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek
minősül saját gazdaságban történő növénytermesztés,
ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás
- ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával
történik -, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek
jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen
végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az
előállított termék vagy a tevékenység, amely a személyi jövedelemadó
törvényben ekként került minősítésre.
A saját gazdaságban előállított virágok és
dísznövények értékesítéséből
származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni,
ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel
meghaladja ezt a határt, akkor a virágok és dísznövények
értékesítéséből származó bevétel nem számít őstermelői tevékenység
bevételének. Ezen bevételhatár felett a bevétel önálló tevékenységből -
nem őstermelésből - elért bevételnek minősül. A saját gazdaságban
termelt szőlőből, saját gazdaságban készített szőlőbor
értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a
magánszemély ezeket a termékeket az adott évben kizárólagosan
kifizetőnek értékesíti, továbbá termelői borkimérésben végső fogyasztó
részére értékesíti, és az értékesítésből származó bevétel együttvéve
nem haladja meg az évi 4 millió forintot.
Saját gazdaságban a termelést ténylegesen végző
magánszemélynek rendelkezési jogosultsága van az eszközei (ideértve a
bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének
felhasználása felett.
A magánszemély választhatja, hogy - a vele közös
háztartásban élő családtagjaival - meghatározott módon és feltételekkel
közös őstermelői igazolvány birtokában folytatja az őstermelői
tevékenységét. Közös őstermelői tevékenységet lehet folytatni a
házastárssal, illetőleg az egyeneságbeli rokonnal (ideértve örökbe
fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha és
nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az
őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot (tételes
költségelszámolást vagy átalányadózást) kell választania, továbbá a
közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak. Nem
alkalmazhatják egymásra vonatkozóan a segítő családtagra vonatkozó
rendelkezéseket sem.
A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok
közös igazolványát annak a családtagnak a nevére állítják ki, akit
az együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek.
Ha az őstermelő a tevékenységét közös igazolvány
alapján folytatja, akkor a jövedelmet a közösen elért összes bevételből
és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségből
kiindulva oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt is és az
összes költséget is el kell osztani a közös őstermelői tevékenységet
folytató családtagok számával, függetlenül attól, hogy a bevételek és
költségek igazolására kiállított bizonylat mely családtag nevére szól.
A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok külön-külön
minősülnek őstermelőnek, így minden kedvezmény egyénenként illeti meg
őket, és külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek is.
Az őstermelői tevékenység speciális formája 2002
évtől a
családi gazdálkodás
. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása szerint az
a tevékenység minősül családi gazdaságnak, amely
- legfeljebb 300 hektár nagyságú termőfölddel, valamint ahhoz
tartozóan ingatlan és ingó vagyontárgyakkal rendelkezik;
- legalább egy családtagot teljes foglalkoztatottként alkalmaz;
- a többi családtag közreműködőként vesz részt a tevékenységben;
- a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (fővárosi)
földművelésügyi hivatal nyilvántartásába ekként bejegyzi.
Családi gazdálkodó az a személy, aki a családi
gazdaság vezetőjeként a családi gazdaság tevékenységi körében jogokat
szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. A családi gazdálkodó
élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő
tevékenységet folytat. A családi gazdálkodóvá válás további feltétele,
hogy a családi gazdálkodó személy mezőgazdasági vagy erdészeti
szakirányú képzettséggel rendelkezzen, vagy ennek hiányában igazolja,
hogy legalább öt éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági
kiegészítő tevékenységet, és ebből árbevétele származott. Továbbá
legalább három éve bejelentett állandó lakóhelye, a családi gazdaság
központjaként megjelölt településen van.
A személyi jövedelemadó szempontjából a családi
gazdaságban tevékenykedők közül a családi gazdálkodó, valamint a családi
gazdaságban foglalkoztatottnak nem minősülő közreműködő családtagja
minősül őstermelőnek.
Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből elért
bevétele az adóévben a 4 millió forintot -
az a mezőgazdasági őstermelő, aki családi mezőgazdasági vállalkozónak,
vagy vele a törvényben előírt szerződéses kapcsolatban álló
családtagjának minősül, a 6 millió forintot - nem haladja meg,
akkor ő mezőgazdasági kistermelőnek minősül.
A mezőgazdasági kistermelő ugyanolyan szabályok szerint állapíthatja
meg jövedelmét, mint az őstermelő, azonban az őstermelőt megillető
kedvezményeken túl (adókedvezmény, veszteségelhatárolás,
bevételcsökkentő tételek stb.) további kedvezményekre is jogosult.
Ha a magánszemély mezőgazdasági tevékenységét
vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány nélkül, vagy családi
gazdaságon kívül folytatja, akkor önálló tevékenységet folytatónak
minősül. Ebben az esetben nem illeti meg az őstermelőket, illetve
egyéni vállalkozókat megillető kedvezőbb bevétel, költség elszámolási
lehetőség, illetve az ezekben a tevékenységekben érvényesíthető
adókedvezményekkel sem élhet.
|