A mezőgazdasági őstermelői tevékenység - ide értve a családi gazdálkodói tevékenységet is - bevételének számbavételénél, az önálló tevékenység bevételére vonatkozó általános szabályokon túl, a következőket is figyelembe kell venni:

1. Ha az őstermelő egyben egyéni vállalkozóként saját őstermelői termékét (is) értékesíti (pl. a zöldséges-boltjában), akkor ezeknek a termékeknek a szokásos piaci értékét őstermelői bevételként kell figyelembe vennie - azaz az őstermelői igazolvány értékesítési betétlapjában fel kell tüntetnie -, és ezeknek a termékeknek az értékesítéséből származó bevételt az egyéni vállalkozói bevételei között is szerepeltetnie kell.
2. Bevételként kell figyelembe venni a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítést, illetőleg a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget, valamint azon biztosítási szolgáltatásnak az értékét, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a mezőgazdasági őstermelő költségként elszámolta.
3. A vetőmag-bértermelés, az állat-bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetén az őstermelői tevékenységből származó bevétel megállapításakor a teljesítéskor átadott állat vagy termék értékét - bruttó árát - kell az őstermelő bevételeként figyelembe venni.
4. A kapott támogatásokat is bevételnek kell kezelni az őstermelői körben, kivéve, ha a személyi jövedelemadó törvény másként nem rendelkezik.
5. Az 50 ezer - 2001. január 1-je előtti beszerzés esetén 30 ezer - forintnál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben elszámolta, ellenszolgáltatás nélküli átruházáskor - kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja - a beszerzés időpontjából számított

- egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka;

- egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka;

- két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33 százaléka;

- három éven túl nulla.

Ha a mezőgazdasági őstermelő megszünteti a tevékenységét, akkor a tevékenység megszüntetésének évében bevételként kell figyelembe vennie:

1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész- és késztermék) leltári értékét;
2. az 50 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer - forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értékét;
3. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan-használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket (akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg). (Ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségként bármely évben elszámolta, de ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan-használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni.);
4. az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megszüntetésről beadott adóbevallást követően befolyt összeget december 31.-ei időponttal.

A mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti,

1. szakmunkástanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatja személyenként és havonta 6000 forint,
2. legalább 50 százalékban csökkent munkaképességűt foglalkoztat alkalmazottként az alkalmazottnak fizetett bér fele, de legfeljebb az érvényes minimálbér fele,
3. ha a mezőgazdasági őstermelőnél folytatott gyakorlat után a szakmunkástanuló sikeres szakmunkásvizsgát tesz, és a mezőgazdasági őstermelő alkalmazottként tovább foglalkoztatja, vagy korábban munkanélkülit foglalkoztat - a feltételek teljesítése esetén - alkalmazottként, akkor a fizetett társadalombiztosítási járulék összegével is csökkenthető a bevétel legfeljebb a foglalkoztatás első évében.

A mezőgazdasági őstermelő az önálló tevékenység körébe tartozik, ezért az önálló tevékenység költségelszámolása vonatkozik az őstermelőre is. Az őstermelői tevékenység az általános szabályokhoz képest ugyanakkor tágabb költség elszámolási lehetőségekkel is rendelkezik.

A mezőgazdasági őstermelő;

1. az 50 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer - forintot meghaladó értékű tárgyi eszközök esetében az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alkalmazásával elszámolhatja a kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását az egyéni vállalkozókra irányadó szabályok szerint - családi gazdálkodó esetében a beszerzési ártól függetlenül a beszerzés évében egy összegben költségként elszámolhatóak ezek az eszközök -;
2. az őstermelői tevékenységének első ízben történő megkezdése előtt - legfeljebb három évvel korábban - beszerzett, és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a tevékenységének kezdése évében költségként elszámolhatja, kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti;
3. Bekerülési értéküktől függetlenül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás.
4. A 16. életévét betöltött segítő családtag részére kifizetett - de legfeljebb a mindenkori minimálbért meg nem haladó - összeg és annak közterhei.
5. A bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet- és balesetbiztosítás díja, ha e címen nem vett igénybe adó- csökkentő kedvezményt.
6. A mezőgazdasági őstermelői tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat.
7. A telefon, a rádió-telefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja. Abban az esetben, ha a lakás és telephely műszakilag nem elkülönített, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként. 2003-tól, ha az internet használat csak részben szolgálja a tevékenységet, akkor -tételes elkülönítés nélkül - használati díj 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint számolható el költségként.
8. A törvény által "elismert" munkaruházati termék, a védőruha, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége.
9. Az alkalmazottat foglalkoztató őstermelőnél az alkalmazott hivatali, üzleti utazásának költsége.
10. A mezőgazdasági őstermelő saját tulajdonú személygépkocsija üzleti célú használata esetén útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 kilométer út feltételezésével számolhat el költséget. E módszer alkalmazása során fenntartási, javítási költség címén kilométerenként 3 Ft (általános személygépkocsi-normaköltség) vehető figyelembe, az üzemanyagköltség pedig az általános szabályok szerint számolható el.
11. A vetőmag-bértermelés, az állat-bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetén a termelésre átvett - kihelyezett - termék vagy állat kihelyezéskori értéke költségként figyelembe vehető.
12. Költségként számolható el minden önként fizetett köztestületi tagdíj (például az Agrárkamarának fizetett tagdíj) vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg

Az adott évi őstermelői bevételét meghaladó költséget elhatárolt veszteségként veheti figyelembe, és ezt majd a következő évek bevételével szemben számolhatja el, illetőleg visszamenőlegesen két évre önellenőrzéssel érvényesítheti.

A tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági kistermelő a bevétel csökkentő kedvezmények elszámolása után kimutatott bevételének 40 százalékával bizonylatnélküli költségátalányt vehet figyelembe, amelyre tekintettel ugyanakkor vesztesége nem keletkezhet.