Átalányadózás feltételei
2004.06.29. 12:07
A mezőgazdasági kistermelőnek átalányadózás
választásakor azt kell mérlegelni, hogy az átalányadózás
szabályai alapján megállapított jövedelem nem része az összevont
adóalapnak -
e jövedelem után nem az adótábla növekvő kulcsai szerint kell adózni -,
így a felmerült költségekkel sem kell az adóévben elszámolni, csak
bevétel nyilvántartás vezetésére lesz kötelezett. Ugyanakkor ebben
az esetben az őstermelői adókedvezményt nem veheti igénybe,
illetve a kötött jövedelem megállapítás miatt adófizetési
kötelezettsége mindenképpen keletkezni fog. Így ebben a választási
lehetőségben a kisebb adminisztráció, és egyszerűbb adóalap
megállapítást kell szembeállítani a keletkező adófizetési
kötelezettséggel.
A döntés során figyelembe kell azt is venni, hogy az
átalányadózás rendszerében az átalányadó alapját, mint adóköteles
jövedelmet ki kell mutatni.
Az átalányadózás választását az előző évre vonatkozó éves
adóbevallásához fűzött - az adóbevallás mellékletét képező - nyilatkozatban
jelentheti be a kistermelő. A mezőgazdasági kistermelőnek e
döntését nem kell évente megismételnie
mindaddig, amíg átalányadózás rendszerében kíván adózni. Ha az
átalányadózói jogállását a kistermelő meg kívánja megszüntetni, akkor e
tárgyában - ez előzőek szerinti módon - nyilatkoznia kell.
Az átalányadózást a mezőgazdasági kistermelő akkor választhatja,
ha
- 2002 évre nézve az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző
adóévben a mezőgazdasági kistermelői bevétele a 4 millió forintot -
családi gazdálkodás esetében a 6 millió forintot - nem haladta meg,
2003- évnél az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben
a mezőgazdasági kistermelői (családi gazdálkodás esetében is) bevétele
a 6 millió forintot nem haladta meg,
- az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint
alanyi adómentes
- vagy termékértékesítését kompenzációs felár alkalmazása mellett
folytatja.
Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és
mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására,
külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre
elkülönülten az átalányadózást.
Az átalányadózási forma alkalmazásakor a
mezőgazdasági kistermelőnek, a végleges juttatásként kapott
mezőgazdasági támogatást annak a tevékenységének - növénytermesztés,
állattenyésztés - a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a
támogatást igénybe vette. Közös őstermelői igazolvánnyal folytatott
tevékenység, valamint a családi gazdálkodó esetében - valamennyi
személy átalányadózása mellett - a bevételt annyi személyre megosztva
kell kezelni, ahányan a közös őstermelői igazolványon szerepelnek,
illetve ahányan a családi gazdaságban nem munkavállalói státuszban a
családtagok közül közreműködnek.
Az átalányadózást alkalmazó kistermelő jövedelme
- állat vagy állati termék értékesítése esetén a bevétel 6
százaléka,
- minden egyéb őstermelői termék esetében a bevétel 15 százaléka.
Az átalányadó mértéke azonos az egyéni
vállalkozói átalányadó mértékével, azaz
- 200 ezer forintig 12,5 százalék,
- 200 ezer forint és 600 ezer forint között 25 százalék,
- 600 ezer forint és 800 ezer forint között 30 százalék,
- 800 ezer forint felett 35 százalék.
A kistermelői átalányadózás esetében, ha a
kistermelőnek állat értékesítéséből és egyéb őstermelői termék
értékesítéséből is van bevétele, akkor a kétféle bevételre megbontva
kell a jövedelmet a törvény által meghatározott elismert
költséghányadok figyelembevételével megállapítani.
|