Munkaviszonyból származó bevétel az, amelyet a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel fizet ki a magánszemélynek.

A munkaviszonyból származó bevétel megállapításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a munkáltató számla ellenében térít meg, vagy a kiadás megelőlegezésére ad, kivéve, ha a munkáltató ily módon olyan kiadást vállal át a magánszemélytől, amelyet a személyi jövedelemadó törvény az utóbbinál nem ismer el költségként, vagy azt adóköteles jövedelemnek minősíti.

A munkaviszonnyal kapcsolatosan keletkező kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazások költségeinek megtérítésére tekintettel kifizetett tétel nem számít bevételnek, ha a térítés értéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél. Ez a mérték a gépkocsi futásteljesítményére alapozottan, a gépkocsira meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján mutatkozó, a gépkocsi használat idején érvényes, az APEH által közzétett üzemanyagárat követő üzemanyagköltség, a futott kilométerenként 3 Ft-os általános normaköltség, valamint jogszabály szerint adott élelmezési költségtérítés. A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként más tevékenységhez vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni.

Ha a munkáltató a jogszabályban meghatározott mérték feletti térítést fizet, akkor a teljes térítési összeg minősül adóköteles bevételnek (bérjövedelemnek), amellyel szemben a munkáltató igazolás nélkül elszámolható költségként veszi figyelembe a jogszabályban meghatározottak szerinti térítési összeget, és az év végi igazoláson is így tünteti fel. Ez esetben - ha a munkáltatói adó-megállapítás feltételei egyébként fennállnak - emiatt nem kell adóbevallást adnia a magánszemélynek.

A magánszemély választhatja, hogy a kapott költségtérítéssel szemben az adóbevallásában útnyilvántartás alapján tételesen számolja el költségeit, de ez esetben adóbevallás adására lesz kötelezett.

A munkaviszonnyal kapcsolatosan bevételnek nem számító tétel a munkába járási költségek megtérítése. Az esetben számít elismert költség megtérítésének ez a tétel, ha közigazgatási határon kívülről történő munkába járással kapcsolatos kiadás megtérítését vállalja a munkáltató. Ez történhet úgy, hogy a munkáltató pénzben fizeti ki az erről szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű térítést a magánszemélynek, vagy a munkáltató a közigazgatási határon kívülről bejáró dolgozóinak megvásárolja a bérletet, illetőleg a menetjegyet.

Nem keletkezik a magánszemélynek adóköteles jövedelme, ha a munkáltató, a bér kifizetője a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára juttat - több munkáltató, illetve bér kifizetője esetén is - évi 10 ezer forint értéket meg nem haladóan a szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján a tanév első napját megelőző két hónapon belül iskolakezdési támogatás címén tankönyvet, taneszközt, ruházatot.

Ha a munkáltató, a bér kifizetője a szülővel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek, a tanuló számára

1. a fenti feltétel megszegésével juttat iskolakezdési támogatást, vagy
2. a 10 ezer forint feletti értékű juttatást, vagy
3. pénzbeli támogatást

fizet, akkor az a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

A munkaviszonyból származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a gépjármű vezetőjének üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeget. A kifizetés a gépjármű vezetőjének útnyilvántartása (vagy menetlevél, fuvarlevél) alapján történhet, mert csak a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) alapulvételével számított összeg fizethető ki. Az üzemanyag-megtakarítást az üzemanyagnorma alapján számított üzemanyag mennyiség és a számla szerint elszámolt üzemanyag mennyiség különbözetéből az APEH által közzétett áron kell kiszámítani. A megtakarítás számításához a gépjármű lökettérfogata szerinti alapnorma átalány nem alkalmazható, hanem csak az adott gépjárműre a meghatározott alapnormát lehet figyelembe venni, módosítva a használat jellegétől függő korrekciós tételekkel. Az általánostól eltérő üzemeltetési mód esetén korrekciós tényezőket figyelembe lehet venni.

Nem számít bevételnek az olyan kifizetés, amelyet a munkáltató, a munkában töltött napok alapján a saját gépkocsival történő munkába járás címén fizet a magánszemélynek a munkahely és a lakás közötti - oda-vissza - távolságra, kilométerenként legfeljebb 3 Ft értékben, valamint a gépkocsira meghatározott üzemanyag-fogyasztási normáján alapuló, a gépkocsi használat idején érvényes, az APEH által közzétett üzemanyagárat követő üzemanyagköltség összegében. Ez a szabály akkor alkalmazható, ha a magánszemély lakása a munkahelye településének közigazgatási határán kívül van és a dolgozó munkarendje olyan, hogy tömegközlekedési járművet nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg nincs tömegközlekedés. A mozgáskorlátozott munkavállalónak akkor is elszámolható e címen költségtérítés, ha a lakás és a munkahely azonos közigazgatási határon belül van.

A munkaviszonyból származó bevételt csökkentheti a munkavállalói érdekképviseleti és a kamarai tagdíj összege, valamint a költségtérítés címén kapott bevételnek az igazolt költségekkel csökkentett része.

Ha a munkaviszony keretében külszolgálatra tekintettel történik kifizetés, annak 30 százaléka, de maximum a külszolgálat időtartamára számítva napi 10 USA dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le.

2003-tól nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt elismert (Pénzügyminisztérium által elismert, nyilvántartott) program keretében szerezte, úgy, hogy a program szervezője, vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte.