Az egyéb jövedelmek fő jellemzője, hogy a bevétel megszerzéséhez a magánszemélynek költsége nem kapcsolódik, így e jövedelmi körben jellemzően kizárt a költségelszámolás lehetősége. Ugyanakkor bizonyos esetekben - külföldi kiküldetés (külszolgálat), "praxis-jog" értékesítése - jogszabályban előírt bevétel csökkentésére, illetve költség elszámolására is van lehetőség.

A személyi jövedelemadó törvény számos, az egyéb jövedelmek körébe tartozó jogcímről nevesítetten rendelkezik, de általános elvként igaz, hogyha bármilyen jövedelem keletkezik, amelyet a személyi jövedelemadó törvény valamely jövedelem kategóriába nem sorol be, akkor e jövedelmek egyéb jövedelemnek minősülnek.

Az egyéb jövedelmek közt nevesítetten ismertetett jövedelmek:

1. az adóterhet nem viselő járandóságok: például a GYES, az ösztöndíj, stb.;
2. adóköteles biztosítás kifizető által átvállalt díját, ha azt nem a munkáltató kötötte a dolgozójának biztosítására;
3. a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel nem rendelkező országból származó ingatlan értékesítéssel, vagyoni értékű jogok értékesítésével összefüggésben elért jövedelem, a kapott kamat. Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy által - olyan államban székhellyel rendelkező társaság, amely államban nem létezik a társasági adónak megfelelő adó; vagy az adóévre előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, de csak akkor, ha az adott állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén -, vagy az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy vagyonából megszerzett bevételnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ebben a körben a magánszemélynek kell hitelt érdemlően igazolnia a keletkezett bevételével szemben felmerült költséget, az adóhatóságnak nincs költség feltárási kötelezettsége;
4. kifizetőtől a külföldi kiküldetésből származó jövedelem (ha e kiküldetést nem a munkáltató rendelte el);
5. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány és minden más jóváírás, ha az nem a tag saját befizetéséből, nem munkáltatói hozzájárulásból, valamint nem a fedezeti alapból történő befektetések hozamából történő jóváírás;
6. a nem munkáltató kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;
7. a kifizető által átvállalt kötelezettség;
8. a kifizető által elengedett tartozás;
9. a vásárolt (engedményezett) követelésből származó, a követelés vételével (engedményezésével) kapcsolatos ellenértékét meghaladó bevétel egésze, továbbá a szokásos piaci érték alapulvételével az a vagyoni érték, amelyet olyan nem magánszemély (társaság, cég, szervezet stb.) juttat természetben, amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, kivéve, ha szerzési jogcíme a törvény alapján megállapítható;
10. ha magánszemély értékpapír jegyzési vagy vételi jogának gyakorlása által az értékpapírt annak szokásos piaci értékénél alacsonyabb áron szerzi meg;
11. az értékpapírra vonatkozó eladási jog gyakorlása által megszerzett jövedelem is, ha a jog megszerzése nem bárki által azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt. Az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelmet azon a napon szerzi meg a magánszemély, amikor a bevételt megszerzi;
12. a zárt rendszerben szervezett pénz- és tőkepiaci származtatott, összetett ügylet nyereségére szóló jogosultság érvényesítése által, valamint a zárt körben átváltható átváltoztatható kötvényben megtestesülő jogosultság gyakorlása által szerzett jövedelem is, kivéve a kifizető által előzetes eladási kötelezettség nélkül értékpapír formájában adott vagyoni érték, amely természetbeni juttatásnak minősül;
13. a maradékjog alapján kifizetett összeg, ha azt olyan biztosítási szerződés alapján kapja a magánszemély, amelynek szerződője korábban kifizető volt, és a kifizető által fizetett biztosítási díj adómentes jövedelemnek számított a magánszemélynél, kivéve, ha a magánszemély a kifizető szerződő fél helyébe lép;
14. a külföldi kiküldetés címén kapott bevétel;
15. a "praxis-jog" nem eredeti jogosult által történő értékesítéséből származó jövedelem;
16. a kárpótlásról szóló törvény szerint vételi jog gyakorlása során vásárolt termőföld vagy erdőművelési ágú földnek a szerzéstől számított három éven belül elidegenítése esetében a bevétel - az illetékkiszabás alapjául származó forgalmi értékben megállapítva -, illetve annak az értéknövelő beruházásokra fordított kiadásokkal csökkentett része. Ha ezt a jövedelmet az értékesítéstől számított egy éven belül termőföld vagy erdőművelési ágú földnek a vételére fordítja az adózó, akkor az e jövedelmet terhelő adót nem kell megfizetnie, azzal az összevontan adózó jövedelmek adóját csökkentheti.