Lakáscélú adókedvezmény vehető igénybe a lakáscélú felhasználásra 1993. december 31-e után pénzintézettel megkötött szerződés alapján felvett hitel tőke- és kamattörlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összeg után.

Lakáscélú felhasználásnak minősül:

1. Belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, illetve új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jogának megszerzése (új lakás az a lakás, melynek első megszerzésére a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával kerül sor),
2. belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
3. belföldön fekvő lakás legalább egy lakószobával való bővítésével járó alapterület növelése (ha a bővítés előtt az ingatlan legalább 50%-os tulajdonhányada a magánszemélyt illeti meg), esete.

Az adókedvezmény mértéke 40% maximum 240.000.-Ft.

Ha a szerződésben több adós van megjelölve, együttesen is csak a maximális kedvezményt vehetnek igénybe.

A kedvezmény az 1994. és 1995. években kötött szerződések esetén csak akkor jár, ha a hitelt kizárólag értékesítés céljából épített lakás vásárlására vagy lakás építésére vették fel.

Az 1996. január 1-jétől felvett hitelek után a kedvezmény akkor is érvényesíthető, ha a magánszemély használt lakás vásárlása miatt vette fel a pénzintézeti hitelt.

Nem vehető igénybe a kedvezmény a lakástakarék-pénztártól felvett hitel törlesztése után, kivéve, ha áthidaló kölcsön felvételére kerül sor, mivel az ilyen kölcsönök törlesztésére is kiterjed a levonás lehetősége.

Abban az esetben, ha a magánszemély a hitelre teljesített visszafizetése alapján elszámolható - a felső korlát figyelembe vételével megállapított - adókedvezményt nem tudja teljes egészében elszámolni (más kedvezményekkel csökkentett adófizetési kötelezettsége kisebb, mint az elszámolható kedvezmény), adóstársának az el nem számolt kedvezményrészt átadhatja, vele megoszthatja. Ebben az esetben az igénybe nem vett kedvezmény összegéről nyilatkoznia kell, amely nyilatkozatában fel kell tüntetnie adóstársa adóazonosító jelét, és a lakótelek, a lakás helyrajzi számát.

Ha az adóstárs ezt a nyilatkozatot adóbevallása benyújtását követően, illetve munkáltatói adó megállapítását követően veszi kézhez, akkor önellenőrzés keretében jogosult az adókedvezmény érvényesítésére.

A lakáscélú megtakarításokkal kapcsolatosan az összevontan adózó jövedelmet terhelő adót a 2001. december 31 előtti adóelszámolási időszakokban lakás vásárlása céljából gyakorolt megtakarítás (közismert nevén: Ifjúsági takarékbetét) 20 százalékával, de legfeljebb évi 12 ezer forinttal csökkentette az adózó, akkor a megtakarítás felvételét követően, ha annak felhasználása nem lakáscélra történik, a megtakarítás után levont adót húsz százalékkal növelt összegben kell visszafizetni, bármikor is valósul meg a betét felvétele.

Ezt a növelt összegű kedvezményt be kell vallani, és meg kell fizetni a felvétel adóévét követő év március 20-áig.

Ha a magánszemélynek a lakáscélú megtakarítás kedvezményét vissza kell fizetnie, akkor adóbevallást kell adnia akkor is, ha egyébként a munkáltatói elszámolás feltételei fennállnak.

Lakás vagy lakótelek vásárlása esetén az adásvételi szerződést és annak a földhivatalhoz való benyújtásáról szóló igazolást kell bemutatni.

Lakásépítés vagy lakásbővítés esetén az igazolás módja az építési engedély bemutatása, de ekkor azt is igazolni kell, hogy adókedvezmény alapjául szolgáló összeget valóban fel is használták lakáscélra. Ennek módja, hogy a magánszemély az építési engedély érvényességi időtartamán belül keltezett számlákat is csatolja az iratokhoz. Ha a megtakarítást hozzátartozó részére használták fel lakás céljára, akkor a rokonsági fokot is igazolni kell.

Fontos tudni, hogy az is lakáscélú felhasználásnak minősül, ha a megtakarítást pénzintézetnél fennálló olyan lakáscélú hitel törlesztésére fordítják, amely hitelt a magánszemély saját maga vagy hozzátartozója részére épített, vásárolt stb. lakáshoz vett fel, és az is, ha azt 30 napon belül lakástakarék-pénztárnál helyezik el. A kedvezmény nem érvényesíthető, ha a betét felhasználása a szerződéskötéstől számított egy éven belül történik.