A közcélú adomány kedvezménye címén a kiemelkedően közhasznú szervezet és a közhasznú szervezet, az egyház, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, illetve a költségvetési szervnek alapkutatásra, kísérleti fejlesztésre, alkalmazott kutatásra nyújtott támogatást is ideértve) esetében a befizetett összeg 30 százaléka vonható le az összevont adóalap adójából.

Az adólevonás korlátjai:

1. a kiemelkedően közhasznú szervezetnek (vagy szervezeteknek) nyújtott közcélú adomány esetében legfeljebb évi 100 ezer forinttal,
2. közhasznú szervezet és/vagy egyház és/vagy közérdekű kötelezettségvállalás (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, illetve a költségvetési szervnek alapkutatásra, kísérleti fejlesztésre, alkalmazott kutatásra nyújtott támogatást is ideértve) esetében (több ilyen cél együttes előfordulása mellett is) legfeljebb évi 50 ezer forinttal

lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni.

Ha a magánszemély tartós adományozási szerződés alapján támogatja a közhasznú (kiemelten közhasznú) szervezetet, akkor a második évtől kezdődően a közhasznú, kiemelten közhasznú szervezetnek adott adomány további 5 százalékát érvényesítheti a tartós adományozás külön kedvezménye címén, az adomány után járó 30 százalékos kedvezmény mellett.

A közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint tartós adományozásnak minősül az olyan pénzbeli adományozás, amelyet az adományozó a közhasznú szervezettel kötött írásbeli szerződésben vállalt kötelezettség alapján legalább négy évig, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül ad a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek.

Fontos szabály, hogy ha az adományozó a közhasznú szervezet megszűnése, közhasznú minősítésének törlése miatt nem teljesíti a szerződésben vállalt bármely kötelezettségét, akkor a tartós adományozás külön kedvezménye címén igénybe vett adókedvezményt (az évenkénti adomány legfeljebb 5 százalékát) vissza kell fizetnie. Ha azonban a szerződés nem teljesítése az adományozónál felmerülő ok - az adományozó halálát kivéve - miatt következik be, akkor a külön kedvezmény kétszeresét kell az adóhatóságnak visszafizetnie. A visszafizetés az adott évi adóbevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes.

Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan befizetés, amellyel összefüggő jogügylet vonatkozó dokumentumai (így pl. az alapító okirat, tájékoztató, reklám) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat. Akkor sem közcélú az adomány, ha - az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett - az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben a szervezet nem adhatja ki a kedvezményre jogosító igazolást, ha azonban mégis kiadja, akkor az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésének minősül. Nem számít vagyoni előnynek, ha a közhasznú szervezet utal az adományozó nevére, tevékenységére.

Az igazolásnak tartalmaznia kell a magánszemély és a közhasznú (kiemelkedően közhasznú) szervezet megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét telephelyét adóazonosító számát, az adomány összegét, a támogatott célt, valamint közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. Az egyháznak történő támogatás esetén kedvezmény az egyház által kiadott igazolás alapján vehető igénybe. Az igazolást kiállítójának az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adókedvezményre jogosító igazolásokról - az adóévet követő január 31-éig - adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

A kedvezmény kiterjed továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag magánszemély támogató által támogatói adományként befizetett összeg 30 százalékára is.