A tőkeszámla vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság közreműködésével tőzsdei ügylet során, vagy nyilvános forgalomba hozatal során vásárol, vagy ilyen társaságnál jegyez részvényt, befektetési jegyet, jelzálog-hitelintézet jelzáloglevelét, kockázati tőkerészvényt vagy kockázati tőkealap-jegyet, akkor kérheti annak tőkeszámlára helyezését.

A befektetés állomány meghatározásakor a magánszemély által fizetett azon összeget (jegyzési ár, tőzsdei ár) kell alapul venni, amely a járulékos költségeket nem tartalmazza.

Fontos szabály, hogy az 1998. december 31-ét követően vásárolt befektetési jegyek esetében a befektetés állomány meghatározásánál a befektetés napi összegét csökkenteni kell, ha a befektetési alap portfoliójában az állampapírok aránya egy meghatározott mértéket meghalad. Ezt a tőkeszámla vezetőjének kell figyelemmel kísérnie oly módon, hogy naponta meg kell határoznia a befektetési alap nettó eszközértékében az állampapírok részarányát.

Ha ez az arány több, mint 20 százalékponttal meghaladja a befektetési alapokról szóló törvényben az azonnali fizetőképesség biztosításához kötelezően előírt részarányt (ilyen előírás a nyíltvégű alapoknál 15 százalék), vagy - ha ilyen előírás nincs - több, mint 20 százalék, akkor a húsz százalékot meghaladó százalékos mértékkel az adott napra jutó befektetés összegét csökkenteni kell. Nyíltvégű alapnál ez azt jelenti, hogy akkor kell korrigálni a befektetés napi értékét, ha a napi nettó eszközértéken belül az állampapírok aránya több, mint 35 százalék. Ha például az állampapírok aránya az adott napon 40 százalék, akkor a befektetés napi értékét 5 százalékkal kell csökkenteni.

Ezeket a műveleteket a tőkeszámlát vezetőnek kell elvégeznie, az év végén tehát már a korrigált befektetés-állományról kell kiadnia a magánszemélynek az igazolást.

Az adóévben fennálló befektetés állományt a magánszemély tőkeszámláján vagy tőkeszámláin nyilvántartott igazolt befektetésnek az adóév (365 nap) egy napjára jutó összege, és a befektetés időtartama szorzataként a tőkeszámla vezetője határozza meg, a kedvezményt ennek igazolása alapján lehet igénybe venni.

A tőkeszámlára nem kerülhet az a befektetés állomány, amelyet

1. a magánszemély kárpótlási jegy beszámításával, vagy előzetes értékesítésével szerezte,
2. ha megvásárlása vagy értékesítése automatikusan a magánszemély valamely követelés-állományának (pl. folyószámla-egyenlegének) növekményéhez vagy csökkenéséhez kapcsolódik, vagy ha annak későbbi értékesítésére kötelezettséget vállal a magánszemély, és ezzel összefüggésben már a tulajdonjog megváltozása előtt jut az ellenértékhez,
3. ha az értékpapír vásárlásához hitel kapcsolódik, akkor az értékpapír csak azután helyezhető a tőkeszámlára, miután a hitelt visszafizették.

Abban az esetben, ha az értékpapírt a magánszemély hitelhez jutás feltételeként letétbe helyezi, vagy az valamilyen jogügylet biztosítékául vagy fedezetéül szolgál, akkor le kell venni a tőkeszámláról, és mindaddig nem helyezhető vissza, amíg a magánszemély rendelkezési joga korlátozott az értékpapír felett.

A befektetés időtartama azon napok számával egyezik meg, amelyek a nyilvántartásba vétel kezdő napjának beszámításával a nyilvántartás záró napjának figyelembevétele nélkül az adóévben elteltek.

A nyilvántartásba vétel kezdete az a nap, amikor a magánszemély a befektetés tárgyát a tőkeszámla vezetőjénél letétbe helyezi, és a tőkeszámla-nyilvántartásba felveteti, vagy 1995. december 31-ét követően az előző adóévben már nyilvántartott befektetés esetén az adóév első napja.

A nyilvántartás vége az a nap;

1. amikor a befektetés tárgya a tőkeszámla vezetőjének letéti őrzéséből, vagy a nyilvántartásból bármely ok miatt kikerül, vagy az adóévet követően is a nyilvántartásban hagyott befektetés esetén az adóévet követő év első napja.
2. A befektetés tőkeszámlák közötti átirányítása esetén a nyilvántartás utolsó napja a befektetést átadó tőkeszámla-vezetőnél az a nap, amelyre a magánszemély az átirányítást kéri, míg a befektetést átvevő tőkeszámla-vezetőnél a kezdő nap az ezt követő nap. Ilyen esetben a befektetési időtartamot folyamatosnak kell tekinteni. (ez a szabály érvényesül
3. Ha a magánszemély a befektetés tárgyát a tőkeszámla vezetőjétől kikéri, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a kiadás ténylegesen megtörténik.
4. Ha a magánszemély megbízást ad a befektetés tárgyának eladására, akkor a nyilvántartás vége az a nap, amikor az eladás ténylegesen megtörténik.
5. Ha a befektetés tárgyának kibocsátója jogutód nélkül megszűnik, a nyilvántartás vége az a nap, amikor a megszűnés ténye hivatalosan közzétételre kerül.
6. Ha a tőkeszámlát vezető társaság működési engedélyét az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete visszavonja, akkor a nyilvántartás vége az a nap, amelyen a befektetés tárgya a tőkeszámla vezetőjének letéti őrzéséből vagy a nyilvántartásából bármely ok miatt kikerül. A nyilvántartás végének napján a számlavezető köteles az adóév elejétől a nyilvántartás végének napjáig terjedő időszakra a befektetés állományról a magánszemélyt igazolással ellátni.
7. Ha a magánszemély a megszűnt társaságtól a befektetéseinek más tőkeszámlát vezető társasághoz történő átirányítását kéri, akkor a nyilvántartás utolsó napja az átirányítónál az a nap, amelyre a magánszemély az átirányítást kérte, az új számlavezetőnél a kezdő nap az átirányítást követő első nap.