Az őszi káposztarepce kísérletek télállósági eredményei
agronaplo.hu 2004.07.02. 18:32
2002.
évben az FVM kimutatása szerint 155.024 ha-n vetettek őszi
káposztarepcét az országban. A szokatlanul hideg téli időjárási
körülmények hatására országosan rendkívül nagymértékű volt a kifagyás.
Más növényfajok esetén (pl.: őszi búza, őszi árpa) és komoly károsodás
érte a termelőket.
A
téli hónapok középhőmérsékletének alakulását az 1., 2., 3. ábra jól
szemlélteti. Az őszi káposztarepce áttelelését a változékony és a sok
évi átlagnál hidegebb téli hónapok rendkívüli módon nehezítették.
A
statisztikai adatok alapján 04. 08-án az áttelelt terület 89.800 ha
volt. Különösen nagy károkat lehetett tapasztalni az Alföldön és az
ország észak-keleti részein. Kedvezőbb eredmények csak a dunántúli
tradicionáliss repcetermesztő vidékeket jellemzik (Zala, Somogy,
Baranya megye).
A repce pusztulás tovább folytatódott a forró
májusi napokban, ezért több termelő kénytelen volt az áttelelt repcét
is kiszántani az elszáradás miatt (4. ábra).
Májusban átlagosan 5-7 nyári és 1-3 hőségnapra lehet
számítani.
Az 1. sz. táblázatban kívántam összefoglalni a repce területek
alakulását a vetéstől a betakarításig.
Az őszi káposztarepce vetett és betakarított
területének alakulása
2002 - 2003
Megye
|
Vetett
|
Áttelelt
|
Betakarított
|
Betakarítási
|
t e
r ü l e t
|
ha
|
ha (04.08-án)
|
ha
|
%
|
Bács-Kiskun
|
11.600
|
7.500
|
6.800
|
58,6
|
Baranya
|
5.503
|
5.400
|
5.256
|
95,5
|
Békés
|
11.780
|
4.100
|
3.870
|
32,9
|
Borsod-Abaúj-Zemplén
|
19.853
|
5.560
|
2.060
|
10,4
|
Csongrád
|
4.040
|
3.200
|
2.584
|
64,0
|
Fejér
|
7.970
|
4.940
|
2.691
|
33,8
|
Győr-Moson-Sopron
|
7.824
|
5.400
|
4.560
|
58,3
|
Hajdú-Bihar
|
2.529
|
1.600
|
1.009
|
39,9
|
Heves
|
10.297
|
3.000
|
1.821
|
17,7
|
Jász-Nagykun-Szolnok
|
14.959
|
2.800
|
1.825
|
12,2
|
Komárom-Esztergom
|
2.850
|
2.200
|
2.240
|
78,6
|
Nógrád
|
1.901
|
1.000
|
813
|
42,8
|
Pest
|
13.180
|
7.400
|
6.463
|
49,0
|
Somogy
|
10.649
|
10.000
|
9.136
|
85,8
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg
|
2.331
|
1.300
|
506
|
21,7
|
Tolna
|
5.129
|
3.800
|
2.769
|
54,0
|
Vas
|
6.085
|
4.300
|
4.302
|
70,7
|
Veszprém
|
8.752
|
8.700
|
5.251
|
60,0
|
Zala
|
7.792
|
7.600
|
7.539
|
96,8
|
|
|
|
|
|
Összesen:
|
155.024
|
89.800
|
71.535
|
46,1
|
Az eredmények sajnos nagyon kedvezőtlenek. Az elvetett terület
csak 46,1 %-át tudták országosan betakarítani.
A
legnagyobb károkat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehetett tapasztalni,
az elvetett 19.853 ha-ból csak 2.060 ha-t takarítottak be a termelők.
Hasonlóan
kedvezőtlenül alakult a Jász-Nagykun-Szolnok megye repcetermesztése,
14.959 ha-on indult a repce vetés, a betakarításra már csak 1.825 ha
maradt a statisztikai adatok alapján.
Az országos repce
termésátlag 1,4 t/ha volt, természetesen termőhelyenként rendkívül nagy
szórást lehetett tapasztalni az eredményekben. Így a betakarítás után
nem minden termőhelyen zárták jövedelmezően a repcetermesztést.
Európában
és különösen a szomszédos országokban eltérő mértékben ugyan, de az
őszi káposztarepce területeken nagymértékű kipusztulásokat
tapasztaltunk. 2002. évben az OMMI 15 helyen állította be az államilag
elismert fajták kísérletét 1 korai és 10 özépérésű hibriddel, valamint
5 korai és 26 középérésű fajtával.
Az
országos helyzethez hasonlóan a kísérleteinket sem kímélte a tél és a
hideg, változékony időjárás, több kísérleti állomáson a repce teljsen
kipusztult tavaszra (Abaújszántó (BAZ megye), Kompolt (Heves megye),
Szombathely (Vas megye), Gyulatanya (Szabolcs-Szatmár- Bereg megye),
Kecskemét (Bács-Kiskun megye) és ezért ezen kísérletek azonnali
megszüntetéséről döntöttünk. A többi helyen részleges kifagyás volt,
ott az állományt megtartottuk ugyan, de kísérletenként a
terméseredményt nem értékeljük.
Április hónap elején a
nemesítőházak bevonásával közösen kísérleti szemlét tartottunk, melyen
9 kísérleti állomást látogattunk meg.
A szemlén tapasztaltak is
megerősítették, hogy a kísérleteket teljesítmény vizsgálati szempontból
nem lehet matematikailag megbízhatóan értékelni, így ebben az évben az
OMMI nem fog közreadni termés- és beltartalmi vizsgálati eredményeket.
Ez a döntés érinti az államilag elismert fajták, illetve a
regisztrációhoz végzett kísérleteket is.
Hasonló sorsra jutott a
csehorzsági DUS (megkülönböztethetőség, egyneműség, állandóság)
vizsgálat is, a társhatóság 2003-ban nem tudott DUS vzsgálati
eredményeket közölni, mivel az időjárási körülmények miatt meghiúsult a
kíséret.
Véleményünk szerint azonban fontos, hogy a 200-2003. évi
télállósági eredményeket a fajtaválasztásnál, illetve a fajták
döntésénél figyelembe vegyük.
A kísérleti szemlék tapasztalatai
jól bizonyítják, hogy a fajták télállóságában jelentős különbségeket
lehetett megfigyelni (2. sz. táblázat).
Őszi káposztarepce télállóság
bonitálása 2003
Államilag elismert hibridek
Korai érésű csoport
Sor-
szám
|
F a j t a
|
Tordas
|
Röjtök-
muzsaj
|
Debrecen
|
Táplán-
szt.kereszt
|
Ireg-
szemcse
|
Eszterág-
puszta
|
Átlag
|
1.
|
Elvis
|
1
|
3
|
1
|
3
|
4
|
2
|
2,3
|
Államilag elismert fajták
Korai érésű csoport
1.
|
Mécses
|
8
|
8
|
3
|
9
|
8
|
5
|
6,8
|
2.
|
Lenzo
|
5
|
7
|
2
|
6
|
7
|
6
|
5,5
|
3.
|
Bristol
|
1
|
4
|
1
|
3
|
6
|
3
|
3,0
|
4.
|
Adder
|
5
|
7
|
3-2
|
3
|
7
|
4
|
4,7
|
5.
|
Dexter
|
5
|
5
|
2
|
4
|
8
|
5
|
4,8
|
Államilag elismert hibridek
Középérésű csoport
Sor-
szám
|
F a j t a
|
Tordas
|
Röjtök-
muzsaj
|
Debrecen
|
Táplán-
szt.kereszt
|
Ireg-
szemcse
|
Eszterág-
puszta
|
Átlag
|
1.
|
Codix
|
7
|
8
|
6
|
6
|
7
|
5
|
6,5
|
2.
|
Explus/CHW 019
|
7
|
8
|
5
|
8
|
5
|
6
|
6,3
|
3.
|
Colombo/CHW 008
|
3
|
8
|
5-4
|
7
|
7
|
5
|
5,7
|
4.
|
Externo/CHW 018
|
2
|
6
|
3-2
|
7
|
7
|
5
|
4,9
|
5.
|
Tissot
|
7
|
8
|
7-6
|
8
|
9
|
5
|
7,2
|
6.
|
Triangle
|
9
|
9
|
7
|
9
|
9
|
7
|
8,3
|
7.
|
Baldur
|
5
|
9
|
6
|
8
|
9
|
6
|
7,2
|
8.
|
Artus
|
7
|
9
|
6
|
8
|
9
|
7
|
7,7
|
9.
|
Astra
|
5
|
8
|
5
|
8
|
7
|
5
|
6,3
|
10.
|
Elouta/RPC 904
|
5
|
6
|
3
|
6
|
6
|
6
|
5,3
|
= Bonitált érték: a nagyobb szám a kedvezőbb (1-9-ig)
2. sz. táblázat folytatása
Államilag elismert fajták
Középérésű csoport
Sor-
szám
|
F a j t a
|
Tordas
|
Röjtök-
muzsaj
|
Debrecen
|
Táplán-
szt.kereszt
|
Ireg-
szemcse
|
Eszterág-
puszta
|
Átlag
|
1.
|
Parola
|
4
|
7
|
4-3
|
7
|
6
|
4
|
5,2
|
2.
|
GK Helga
|
7
|
9
|
7-6
|
9
|
7
|
6
|
7,4
|
3.
|
GK Rita
|
4
|
8
|
5-4
|
7
|
5
|
4
|
5,4
|
4.
|
GK Lilla
|
7
|
9
|
5
|
7
|
6
|
7
|
6,8
|
5.
|
GK Izabella
|
3
|
8
|
5-4
|
8
|
6
|
5
|
5,7
|
6.
|
GK Gabriella
|
6
|
8
|
6
|
8
|
8
|
6
|
7,0
|
7.
|
Orkán
|
3
|
5
|
2-1
|
4
|
5
|
3
|
3,6
|
8.
|
Cando
|
9
|
7
|
6
|
8
|
7
|
6
|
7,2
|
9.
|
Catonic
|
7
|
9
|
5
|
6
|
7
|
6
|
6,7
|
10.
|
Doublol
|
7
|
8
|
3
|
8
|
8
|
4
|
6,3
|
11.
|
Aviso
|
5
|
9
|
3
|
6
|
7
|
4
|
5,7
|
12.
|
Abraxas
|
5
|
6
|
3-2
|
8
|
5
|
2
|
4,7
|
13.
|
Flávia
|
6
|
8
|
4
|
7
|
7
|
5
|
6,2
|
14.
|
Danubia
|
5
|
6
|
4-3
|
6
|
8
|
4
|
5,4
|
15.
|
Aladin
|
4
|
9
|
6-5
|
6
|
7
|
5
|
6,1
|
16.
|
Szonáta
|
9
|
8
|
7
|
9
|
7
|
5
|
7,5
|
17.
|
Szimfónia
|
8
|
8
|
6
|
8
|
7
|
7
|
7,3
|
18.
|
Strauss
|
9
|
9
|
7-6
|
9
|
8
|
6
|
7,9
|
19.
|
Casino
|
9
|
9
|
8-7
|
9
|
8
|
7
|
8,1
|
20.
|
Meteor
|
1
|
2
|
2-1
|
3
|
3
|
3
|
2,2
|
21.
|
Madrigál
|
1
|
5
|
3
|
3
|
6
|
3
|
3,5
|
22.
|
Indián/Mohican
|
1
|
4
|
1
|
2
|
2
|
1
|
1,8
|
23.
|
Navajo
|
1
|
7
|
4
|
4
|
6
|
5
|
4,5
|
24.
|
Honk
|
1
|
7
|
5
|
5
|
6
|
4
|
4,7
|
25.
|
Rasmus
|
7
|
8
|
7-6
|
8
|
7
|
5
|
6,9
|
26.
|
Diplomat
|
6
|
8
|
7-6
|
6
|
6
|
6
|
6,4
|
= Bonitált érték: a nagyobb szám a kedvezőbb (1-9-ig)
A
táblázatban 6 termőhely télállósági bonitálási eredményét foglaltuk
össze. Az eredményekből kitűnik, hogy az egyes termőhelyeken a tél
különböző mértékben károsította az állományt. Tordason és Debrecenben
különösen nagy különbségeket lehetett tapasztalni az egyes fajták
között tálállóságban, míg a többi termőhelyen ezek a markáns
különbségek nem mutatkoztak, vagy azokat csak egy-egy fajtánál
tapasztaltuk. 1-2-es értékszámot, ami az erős kipusztulást jellemzi.
Azonban mindenki számára világos, hogy kedvező télállóságú fajták és
hibridek közül választhat a hazai termelő.
A télállósági eredmények - mivel 2003-ig kipusztulási %
eredményeket közöltünk - nem álltak rendelkezésre.
Intézetünk
javaslata alapján az Országos Fajtaminősítő Tanács elfogadta, hogy az
elkövetkezendő időszakban a télállóság beépül az állami elismerés
rendszerébe, mint kizáró tényező.
A termelő fajtamegválasztását
segítheti a télállósági eredmények, azonban ezeket az eredményeket
megfelelő módon kell étékelni. A fajtaértéket több értkmérő tulajdonság
együttesen határozza meg, csak egy tényezőt hangsúlyozni indokolatlan.
A másik rendkívül fontos dolog, hogy a repce télállóságát
nagymértékben befolyásolja az alkalmazott termesztési technológia.
Az
optimális időben elvetett megfelelő fejlettségi állapotban télbemenő
állomány, mely még növekedés szabályzó kezelést is kap, lényegesen
kedvezőbben átvészelheti a hideg telet.
Összefoglalva tehát a
repce termesztés bizntonságosabbá, jővedelmezőbbé tételéhez fontos a jó
télállóságú fajta vagy hibrid kiválasztása, de megfelelő termesztés
technológia mellett lehet csak eredményes a
termesztés.
Cikk írója:
Szekrényes Gábor
|