A személyi jövedelemadózás alanyai az egyéni vállalkozók, függetlenül attól, hogy vállalkozói igazolvány alapján (egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként), illetve vállalkozói igazolvány nélkül - a személyi jövedelemadó törvény által egyéni vállalkozói tevékenységnek tekintett működési formákban - folytatnak jövedelemszerző tevékenységet.

Így egyéni vállalkozó: a kisiparos, a magánkereskedő, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magán-állatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető, az egyéni ügyvéd az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző, és az önálló bírósági végrehajtó.

Az egyéni vállalkozási tevékenységet elszámolásában, nyilvántartásaiban, illetve adózásában a személyi jövedelemadó törvény teljes egészében elkülöníti a magánszemély által folytatott más tevékenységektől, és azt külön kezeli. Ez vonatkozik a bevételek - költségek megállapítására, de az adóadóelőleg fizetésre is.

Az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek a személyi jövedelemadó szabályai szerint un. vállalkozói jövedelem szerinti adózást, meghatározott esetekben átalányadózást. Az adózási módok bármelyikének választása mellett a vállalkozói jövedelem nem része az összevont adóalapnak, annak adója független a vállalkozó más forrásból származó jövedelmeinek nagyságától.

2003. évtől az egyéni vállalkozó választhatja, hogy elért bevételét adóalapnak tekintve a személyi jövedelem adó rendszerén kívül az egységes vállalkozói adó (eva) hatálya alatt tegyen eleget adófizetési kötelezettségének.

Az egyéni vállalkozó által elért bevételből - annak kifizetősének - nem kell adóelőleget levonnia.

Az egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózás választása esetében a vállalkozói kivét adóelőlegét az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözeteként kell megfizetnie, az elszámolás negyedévét követő hónap 12-éig.

A vállalkozói kivét után negyedévente fizetendő adóelőleget csökkenteni lehet:

1. a súlyosan fogyatékosnak járó kedvezménnyel;
2. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett tagdíj után járó kedvezménnyel;
3. a havonta fizetett nyugdíjjárulék, illetőleg a magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményével;
4. a saját tagdíjat kiegészítő befizetés után járó kedvezménnyel;
5. a családi kedvezménnyel.

Adóelőleget kell továbbá fizetnie az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalapot - az időarányos értékcsökkenési leírás, és az áthozott veszteség időarányos részének figyelembe vételével számítva - terhelő, és a korábban megfizetett vállalkozói adóelőleg különbözetében az elszámolás negyedévét követő hónap 12-éig.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az év elejétől keletkezett átalányadó adóalapot terhelő, és a korábban megfizetett vállalkozói adóelőleg különbözetében fizeti meg adóelőlegét az elszámolás negyedévét követő hónap 12-éig.

Az egységes vállalkozói adó (eva) választása esetében egyéni vállalkozó az eva összegét a negyedévet követő hónap 12-éig fizeti meg az elért bevétele 15%-ban.

Az egyéni vállalkozó adóbevallás benyújtására az adóévet követő év február 15. napjáig kötelezett, a megfizetett adóelőlegeket ekkor tudja éves adókötelezettségével szemben elszámolni.