Könyvvezetési, nyilvántartási kötelezettség
2004.07.05. 14:44
Az
adókötelezettségek közül a Szja rendszerében meghatározó szerepe van a
nyilvántartási kötelezettségnek. A könyvvezetést azért szabályozzák
külön, mivel az, aki az Szja-törvény hatálya alá tartozik, nem
kötelezett a számviteli törvény alkalmazására, így pl. az egyéni
vállalkozónak nem kell a számviteli törvény könyvviteli előírásai
szerint könyvelnie (2000-től már a jövedéki adóról szóló törvény sem
tartalmaz ilyen előírást).
A személyi jövedelemadóban az
adónyilvántartásoknak két csoportja van:
- az alapnyilvántartások (pénztárkönyv vagy naplófőkönyv) és a
- részletező nyilvántartások (tárgyieszköz-nyilvántartás,
útnyilvántartás stb.).
A
részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a
jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatosak. A nyilvántartásokat a
magánszemélynek a bizonylatokkal együtt az elévülési idő végéig meg
kell őriznie.
A tevékenységét egyéni vállalkozóként
végző magánszemély pénztárkönyv vezetésére kötelezett. Ha a vállalkozói
jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó nem foglalkoztat
sem alkalmazottat, sem segítő családtagot, és költségei az előző évben
nem haladták meg a százezer forintot, és várhatóan az adóévben sem lesz
százezer forintnál több költsége, akkor oly módon is vezetheti a
pénztárkönyvet, hogy csak a bevételi és a költségadatokat jegyzi be. Az
átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, ha áfa-levonási
jogát nem érvényesíti, csak a pénztárkönyv (naplófőkönyv) "bevételi"
oszlopát kell vezetnie.
Az Egységes Vállalkozói Adó hatálya
alá bejelentkezett egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartás vezetésére
kötelezett.
A
pénztárkönyvbe a bevételeket és kiadásokat időrendben kell bejegyezni,
naponkénti bontásban, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más
bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján. A bejegyezéseket és
összesítéseket úgy kell elvégezni, hogy az adózó a rá vonatkozó
adókötelezettségeket az adózás rendjéről szóló törvényben előírt
határidők szerint teljesíteni tudja.
A pénztárkönyvi (naplófőkönyvi)
elszámolás számítógéppel is végezhető.
A számítógéppel végzett pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás esetén
nem kell az adatokat a kézi vezetésű hagyományos pénztárkönyvbe átírni.
A géppel feldolgozott adatokat negyedévenként összesített formában, az
év végi zárást követően pedig tételes bontásban is ki kell nyomtatni.
A személyi jövedelemadó törvényben
előírt részletező nyilvántartások az egyéni vállalkozói tevékenység
körében:
- A
vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása, amely az
áruszállításból, az anyagszállításból, munkateljesítésből,
szolgáltatásból származó követelések, illetőleg az e követelésekre
befolyt összegek nyilvántartására. A nyilvántartásban szereplő számlák
kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait,
az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt.
- A
szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartásában az áru, anyag stb.
vásárlásáról, szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásairól,
továbbá e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekről is
nyilvántartást kell vezetnie.
- Tárgyi eszközök, nem anyagi javak
nyilvántartását a tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi
eszközeiről, nem anyagi javairól vezeti az egyéni vállalkozó. A
nyilvántartást tárgyi eszközönként, nem anyagi javanként külön-külön
kell vezetni.
- A beruházási és felújítási költség nyilvántartást
az egyéni vállalkozónak kell vezetnie. A nyilvántartásban a
tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembe
helyezésének időpontjáig felmerült kiadásokat kell feltüntetni a
következők szerint:
- Munkabérek, más személyi jellegű
kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartásában az alkalmazott, a
segítő családtag, más magánszemély számára kifizetett összegekről,
tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell
vezetni. Az egyéni vállalkozónak az előzőek értelemszerű alkalmazásával
kell nyilvántartania a vállalkozói kivét összegével kapcsolatos
adatokat.
- Az útnyilvántartásban a jövedelemszerző
tevékenységhez használt gépjárműhasználatát kell nyilvántartani. Ha
valaki több gépjárművet használ a tevékenységéhez, akkor minden
gépjárműre külön-külön szükséges az útnyilvántartás. Erre a célra a
menetlevél vezetése is megfelel, ha az tartalmazza az
útnyilvántartástól elvárt adatokat.
- Hitelbe vagy bizományba
történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartásában, a hitelbe
vagy bizományba történő értékesítésre átadott árukról mind az átadónak,
mind az átvevőnek nyilvántartást kell vezetnie, amelybe az adatokat az
áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni.
- 2003-tól
selejtezési nyilvántartás (az 50 ezer forint feletti készlet
selejtezését kell ebben a nyilvántartásban rögzíteni). A selejtezés
során felvett jegyzőkönyv alapján kell nyilvántartásba venni, amelyben
a készletek azonosításán túl a selejtezés okát is fel kell tüntetni. A
selejtezett tárgyi eszközök, nem anyagi javak, készletet ugyanakkor meg
kell semmisíteni, vagy eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.
- Leltár
nyilvántartásban a december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése
esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű
készleteket leltározni kell.
- Alvállalkozói nyilvántartást
vezet, aki tevékenységét fővállalkozóként végzi, az alvállalkozókról, a
részükre kifizetett összegekről. A nyilvántartásban minden készpénzzel
vagy más módon kiegyenlített alvállalkozói számla adatát szerepeltetni
kell.
- Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában a
szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról (azokról, amelyeket a
számvitelről szóló törvény annak minősít) nyilvántartást kell vezetni.
|