Az egyéni vállalkozó bevétele minden olyan vagyoni érték, amelyet a vállalkozói tevékenység ellenértékeként az adóévben kap, függetlenül attól, hogy azt korábbi vagy későbbi évek teljesítései alapján kapja meg. Ha a vállalkozó megszűnt tevékenységével kapcsolatosan jut bevételhez a megszűnést követően, akkor;

1. ha a bevételt a megszűnés évéről készített éves bevallása határnapjáig éri el, azt tárgyévi egyéni vállalkozásból származó bevételnek kell tekinteni,
2. ha a bevételt későbbi év(ek)-ben kapja meg, akkor azt a bevétel elérésének évében keletkezett önálló tevékenységből elért bevételként kell figyelembe venni.

Egyes esetekben az adóévben kapott vagyoni értéket törvény "téríti" el, így például a támogatásként kapott összeget akkor kell bevételnek tekinteni, amikor az ezzel kapcsolatos kiadás felmerül. A tevékenység ellenértékeként kapott vagyoni érték megjelenési formájától függetlenül bevételnek minősül. Ha nem forintban kapja a vállalkozó, akkor forintra átszámítva kell figyelembe vennie. A termék, a szolgáltatás esetében ilyenkor a szokásos piaci értéket kell alapul venni a bevétel meghatározásánál.

Bevételnek számít az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként kapott összeg, valamint az értékesítéssel összefüggő járulékos költségek.

A bevételek között kell figyelembe venni a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak, anyag, félkész termékek értékesítéséért kapott ellenértéket, amennyiben ezek beszerzési árát, előállítási költségét az egyéni vállalkozó bármelyik évben egy összegben, vagy utána értékcsökkenési leírással elszámolta.

A bevételt akkor is meg kell állapítani, ha az előállított vagy vásárolt terméket az egyéni vállalkozó saját céljára használja fel, vagy az általa végzett szolgáltatást saját maga veszi igénybe, illetőleg ezeket részben vagy egészben - nem természetbeni juttatás formájában - ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi.

Bevétel a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés is, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget, ha a biztosítási díjat az egyéni vállalkozó költségként elszámolta. Vállalkozói bevétel a kapott kamat (például az üzleti bankszámlán jóváírt kamat), a kötbér, a késedelmi kamat.

A tevékenységhez kapott előzetesen, illetve a felhasználás során kapott támogatás is bevételnek számít, azonban a támogatás célja szerinti kiadások a felmerülés évében költségként egy összegben elszámolhatóak. Amennyiben a támogatást a tárgyévben cél szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fel nem használt részt annak céljára történő felhasználás évében (éveiben) kell bevételnek tekintenie. Ha a folyósítást követő harmadik évben a támogatást annak célja szerint még teljes egészében nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget ebben az évben bevételnek kell tekintenie.

Az átalányadózásról a tételes költségelszámolásra "visszatérő" egyéni vállalkozónak bevételként nyilvántartásba kell venni az átalányadózás megkezdésekor meglévő (anyag, árukészlet beszerzési áron, és kis értékű tárgyi 50%-os beszerzési áron) készleteit.

Az eva köréből "visszatérő" egyéni vállalkozó esetében nincs ilyen kötelezettség, mivel ez a készletérték az evás időszak bevételeként kezelendő.

A vállalkozói tevékenység megszűnésekor bevételként kell nyilvántartásba venni a korábban költségként elszámolt a megszűnéskor meglévő készletek értékét, az ötvenezer forintot el nem érő beszerzési értékű tárgyi eszköz leltár szerinti értékét, a tevékenységhez használt bérelt ingatlan használati, vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértékét.

Nem kell bevételként figyelembe venni:

1. a vállalkozó által vállalkozása részére nyújtott vállalkozói betét összegét,
2. a kapott hitel összegét,
3. az adó, járulék levonási kötelezettség mellett kifizetett jövedelmekből levont adó, illetve járulékok összegét,
4. a nem kizárólag üzleti célból használteszközök értékesítése során kapott ellenértéket,
5. a természetbeni juttatásként adott termék, szolgáltatás ellenértékét (ilyenkor az adót költségként elszámolhatja az adózó),
6. az ellenszolgáltatás nélkül átadott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékét, ha azt az egyéni vállalkozó elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja.

Azt a támogatást, amelyet utólag folyósítottak a támogatás célja szerinti felhasználást igazoló számla ellenében vagy a felhasználás teljesülésének igazolása alapján, nem kell bevételként beszámítani akkor, ha a kiadást korábban költségként nem érvényesítette az egyéni vállalkozó, és később sem számolja el azt (értékcsökkenési leírással sem).

Abban az esetben, ha a vállalkozónak valamely ok miatt a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételéből, de a támogatás céljának meghiúsulása miatt fizetendő büntető kamat, késedelmi pótlék nem számolható el költségként.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó részére jogszabály vagy államközi megállapodás alapján, az egyéni vállalkozói tevékenységhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás összege nem számít az átalányadó alapjának kiszámításához figyelembe veendő bevételnek.

A nem alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó által a bevételek elérésekor felszámított, illetve az áfatörvény különös rendelkezései szerint megállapított (kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység, bolti kiskereskedelmi tevékenység, hulladék-forgalmazási tevékenység, idegenforgalmi tevékenység esetében) általános forgalmi adó összegét nem kell bevételként figyelembe vennie.

A megállapított vállalkozói bevételt növeli a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként figyelembe vett összege, ha a tartós adományozási szerződés megszűnik.

A megállapított bevételeket csökkentő tételek:

1. A tanulószerződés, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján szakmunkástanuló gyakorlati képzése esetében személyenként és havonta 6000 forint.
2. Megváltozott (legalább 50 százalékban csökkent) munkaképességű személyt foglalkoztat alkalmazottként, - minden megkezdett hónap után - személyenként és havonta a fizetett bér fele, de maximum a minimálbér fele.
3. Az első pontban ismertetett szakmunkástanuló sikeres szakmunkásvizsgáját követően, ha őt a vállalkozó alkalmazottként tovább foglalkoztatja, akkor az utána - legfeljebb a foglalkoztatás első 12 hónapjára - fizetett társadalombiztosítási járulék összege.
4. Ha a vállalkozó korábban munkanélkülit foglalkoztat alkalmazottként, akkor az utána - legfeljebb a foglalkoztatás első 12 hónapjára - fizetett társadalombiztosítási járulék összege.
5. Alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés címén az adóévben költségként elszámolt összeggel csökkenthető a bevétel, ha az elszámolt költség fedezeteként nem támogatás szolgál. Az elszámolt összegben nem vehető figyelembe a fentiek vásárolt értéke.
6. A vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó része után, de legfeljebb harmincmillió forintig beruházáshoz kapcsolódó kedvezményt (kisvállalkozói kedvezményt) vehet igénybe az az egyéni vállalkozó, aki 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat.