A járművek minősítésében alapvető szabály, hogy személygépkocsi általában nem minősül kizárólag üzemi célú járműnek (kivéve személy taxi szolgáltatást végző, illetve bérbeadási célú személygépkocsi) amelynek következményeként a kizárólag üzemi célú járművek költségeinek elszámolására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a személygépkocsikra. Az szja törvény szerinti saját tulajdonú jármű fogalomköre kiterjed a házastárs tulajdonában lévő járműre is

Az egyéni vállalkozó is, miként minden önálló tevékenységet folytató magánszemély, a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a személyi jövedelemadó törvény idevonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja.

A járműhasználat költségelszámolásának alapja a járművenként vezetett útnyilvántartás, kivéve azt az esetet, amikor a vállalkozó a személygépkocsi után egész évben megfizeti a cégautó adót, illetőleg, ha a havi ötszáz kilométer "átalány-elszámolást" választja.

A járműhasználat költségeinek elszámolása mellett külön a kötelező úthasználati díj is elszámolható költségként az üzleti célú futásteljesítmény arányában.

Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonában vagy házastársa tulajdonában lévő járművét üzleti célból használhatja, a jármű használatával kapcsolatban elszámolhatja az üzemanyagköltséget, amelyet választása szerint:

1. az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján, vagy
2. a számlával igazolt üzemanyag-vásárlással (ebben az esetben a futott üzleti célú kilométer alapján kimutatható, az adott járműre jellemző üzemanyag felhasználási norma figyelembe vételével mért fogyasztás, és a számla szerinti felhasználásnak összhangban kell lennie)támaszthatja alá.

Az üzemanyag-felhasználás számításának módszerét negyedévente lehet változtatni, és a negyedév első napján választott módszert kell az adott negyedév egészében alkalmazni.

A jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számlával, bizonylattal történő igazolás alapján számolható el.

A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható a bérleti vagy lízingdíj (azaz az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződés alapján az általános forgalmi adó nélküli lízingdíjnak és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő egy hónapjára eső összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3 százaléka), az üzemanyag-felhasználás és számla alapján az egyéb költségek, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.

Az értékcsökkenési leírás, bérleti díj:

1. a kizárólag üzleti célból használt gépjárművek esetében az általános szabályok szerint 20 százalékkal számolható el,
2. a saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú jármű beszerzési árával szemben - kivéve a személygépkocsit - az értékcsökkenési átalányra vonatkozó szabályok szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás, azaz ezen a címen legfeljebb az egyéni vállalkozói bevétel egy százaléka, azonban legfeljebb a jármű nyilvántartási értékének ötven százaléka vonható le. Egy adott nem kizárólag üzemi célt szolgáló jármű értéke alapján csak egy ízben, a használatba vétel évében vehető figyelembe az értékcsökkenési átalány.
3. Ha az egyéni vállalkozónál a személygépkocsi a vállalkozói tevékenységének tárgya, és azt személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti (például gépkocsi-kölcsönző vállalkozó), akkor a személygépkocsi értékcsökkenési leírását elszámolhatja az általános szabályok szerint húsz százalékkal.
4. Elszámolható a személygépkocsi értékcsökkenési leírása abban az esetben is, ha a vállalkozó megfizeti a cégautó adót a személygépkocsija után. Ha az egyéni vállalkozó a cégautó adót az év egy részében nem fizeti meg, akkor az értékcsökkenés olyan arányban számolható el, amilyen arányt a ténylegesen megfizetett cégautó adó összege a vonatkozó adótétel tizenkétszeresében képvisel. Ilyen esetben más költségek egész évben csak az üzemi használattal arányosan számolhatók el. Az olyan személygépkocsi esetében, amely után az egyéni vállalkozó megfizette az éves cégautó adótételt, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek (azaz a személygépkocsival kapcsolatos költségek elszámolásához útnyilvántartást nem kell vezetnie). Ha azonban az egyéni vállalkozó alkalmazottként is használja a cégautóját, akkor az éves futásteljesítményt csökkentenie kell azon futásteljesítménnyel, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. A cégautó adó alóli "mentesség" az egyéni vállalkozónál nem számít a cégautó adó megfizetésének, tehát például a háziorvos is csak abban az esetben számolhatja el a személygépkocsi értékcsökkenési leírását, ha megfizeti a cégautó adót.
5. Ha az egyéni vállalkozó nem fizet cégautó adót, akkor a beszerzési árral szemben az értékcsökkenési átalány szabályai szerint érvényesíthet értékcsökkenési leírást. Az értékcsökkenési átalány címén elszámolható összeg legfeljebb az éves vállalkozói bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka lehet. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatba vétel évében vehető figyelembe az átalány. Az átalány amortizáció a 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség elszámolása esetében nem vehető figyelembe.
6. Bérelt vagy lízingelt személygépkocsi esetében a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát. Ha azonban a vállalkozó megfizeti a cégautó adót, illetőleg, ha személygépkocsi a vállalkozói tevékenység "tárgya", akkor a lízingdíj, illetőleg a bérleti díj - az értékcsökkenésnél már ismertetett korlátok értelemszerű figyelembevételével - költségként elszámolható.

A kizárólagosan üzemi célú jármű fenntartásával, javításával kapcsolatos költségek elszámolhatóak.

A saját tulajdonú személygépkocsi fenntartására, javítására és felújítására fordított kiadások az üzemi használattal arányosan számolhatók el,

1. vagy számla, bizonylat alapján,
2. vagy ha az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy nem gyűjti a fenntartással kapcsolatos számlákat - a 3 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével.

A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzleti használata esetén a javítással, fenntartással kapcsolatos kiadások akkor számolhatók el, ha azok megállapodás alapján az egyéni vállalkozót terhelik.

Ha az egyéni vállalkozó nem vezet útnyilvántartást, akkor saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi-használata címén havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban. Az ilyen elszámolás esetén üzemeltetési költség címén kizárólag a személygépkocsi-normaköltség (kilométerenként 3 forint) alkalmazható.