A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni jövedelemből kiindulva kell meghatározni. Az adózás utáni jövedelem, a vállalkozói adóalapnak a kedvezményekkel csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadóval csökkentett része, amelyet növel az érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet az alábbi tételek csökkentik:

1. Annak az üzemi célú tárgyi eszköznek, nem anyagi dolognak az értékéből, amelynek az értékcsökkenési leírása az adóévben kezdődött el, az a rész, amely az értékcsökkenési leírásként elszámolt értékrészt meghaladja. Ha személygépkocsira tekintettel cégautó megfizetése mellett kisvállalkozói kedvezmény került elszámolásra, akkor a nettó (értékcsökkenési leírással csökkentett beszerzési) értéke figyelembe vehető, más esetben a személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek, ezért az előzőek szerint az adózás utáni vállalkozói jövedelem nem csökkenthető abban az esetben sem, ha a vállalkozó egész évben megfizeti a cégautó adót.
2. Az adóévben kifizetett olyan összegek, amelyek a vállalkozói személyi jövedelemadó-alap megállapításánál költségként nem számolhatók el (bírság, késedelmi pótlék).
3. A beruházási költséget képező kiadás, ha a tárgyi eszköz és a nem anyagi javak üzembe helyezése még nem történt meg.
4. Az egyéni vállalkozó pénztartalékolása esetén a tartalékolt pénz éves átlagos állományának az előző évi tartalékhoz viszonyított növekménye.

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek

1. A tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén - kivéve, ha azt az egyéni vállalkozó természetbeni juttatásként nyújtja -, a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor az első évben el nem számolt értékcsökkenési leírás száz százaléka, a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor 66 százaléka, a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor 33 százaléka, a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla (azaz a harmadik évet követően e címen nem kell az osztalékalapot növelni).
2. Az értékcsökkenési leírás megkezdésének évében növelni kell a vállalkozói osztalékalapot a beruházási költség azon részével, amellyel az egyéni vállalkozó korábban osztalékalapját csökkentette. Ha azonban a tárgyi eszközt nem helyezik üzembe, akkor az osztalékalapot a csökkentés első éve utáni negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) növelni kell a beruházásra elszámolt azon összeggel, amellyel az egyéni vállalkozó korábban az osztalékalapját csökkentette. Ezt a növelést az említett időpontot megelőzően mindenképpen végre kell hajtani az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.
3. Az egyéni vállalkozó pénztartalékolása esetén a tartalékolt pénz éves átlagos állományának előző évi pénztartalékhoz viszonyított csökkenése.
4. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor a megszüntetés időpontjában nyilvántartott pénztartalék teljes összege.

A vállalkozói osztalékalap után húsz, valamint 35 százalék osztalékadót kell fizetni.

A 20 százalékos adómérték a vállalkozói osztalékalap azon részére vonatkozik, amely 2002-es adóévre nem több, mint a vállalkozói kivét és az adóévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének szorzata, 2003-as adóév esetén nem több, mint a vállalkozói kivét 30 százaléka.

Az osztalékalapnak ezt meghaladó része után az adó mértéke 35 százalék.

Az egyéni vállalkozónak ezt az adót a vállalkozói adóbevallás benyújtására előírt határidőig (a tárgyévet követő február 15-ig) kell megfizetnie.

2002-es adóév esetén a 35 százalékos osztalékadó-alapot az osztalékadón kívül 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli.