Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként, az egész adóévre, kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére; a tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó pedig a tevékenységének megkezdésétől akkor választhat átalányadózást, ha:

1. az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a négymillió forintot nem haladta meg,
2. nem áll munkaviszonyban, és
3. az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi adómentes és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben a négymillió forintot - a vállalkozás megkezdésének évében időarányosan - nem haladta meg.

Az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet szerinti vendéglátó, illetve kiskereskedelmi tevékenység, az átalányadózást akkor választhatja, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 22 millió forintot nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.

Ha a magánszemély egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Az egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályait addig alkalmazhatja, amíg az adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a négymillió forintot, a kizárólag vendéglátó, kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében a 22 millió forintot nem haladja meg, és munkaviszonyt nem létesít.

Bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, és ekkor az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben feltüntetnie.

Fontos szabály, hogy ha az egyéni vállalkozó az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten csak akkor választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás korábbi megszűnése (megszüntetése) évét követően legalább négy adóév eltelt.

Az átalányadó alapját, "a vélelmezett adóköteles jövedelmet" az átalányadózás évében ténylegesen elért, a szabályok szerint megállapított egyéni vállalkozói bevétel alapulvételével kell kiszámítani. (Bevételnek számít minden, a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben kapott készpénz, kamat, jóváírás és bármilyen más vagyoni érték, és ha a kizárólag kiskereskedelmi, vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozó tételesen fizeti az áfát, bevételét általános forgalmi adó nélkül kell figyelembe vennie.)

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét az átalányadózási forma gyakorlása alatt szünteti meg, akkor az átalányadó alapját növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint (anyag, árukészlet beszerzési áron, és kisértékű tárgyi 50%-os beszerzési áron) megállapított.

Az átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozói bevétel semmiféle kedvezménnyel (szakmunkástanuló foglalkoztatásához, munkanélküliek alkalmazásához kapcsolódó kedvezmények) nem csökkenthető.

Törvény, kormányrendelet, vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás összege nem számít bevételnek, feltéve, hogy a támogatás folyósítását követő harmadik év végéig a támogatást annak célja szerint teljes egészében felhasználták, de a folyósítást követő harmadik év végéig fel nem használt támogatás összegét abban az évben hozzá kell számítani a bevételhez. Az ilyen támogatásokról az átalányadó alkalmazásának időszakában is elkülönített nyilvántartást kell vezetni.

A szabályok értelmében a főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2000. évtől kezdve eltérő költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg az egyéni vállalkozásból származó bevételéből a jövedelmet.

A vélelmezett jövedelem nem része a magánszemély összevont adóalapjának, ebből következően nem érvényesül az esetlegesen más forrásból szerzett jövedelmekkel való összevonás miatti magasabb adóterhelés. Ebből az adóból nem vehető igénybe sem a magánszemélyeket megillető, sem a vállalkozókat megillető jogcímen adókedvezmény.

Az átalányadó összegét az elismert költséghányad levonásával maradó jövedelemből kell kiszámítani. Az átalányadó mértéke, ha a vélelmezett jövedelem

1. legfeljebb kétszázezer forint, akkor 12,5 százalékos;
2. kétszázezer forintnál több, de legfeljebb hatszázezer forint, akkor 25 százalék,
3. hatszázezer forintnál több, de legfeljebb nyolcszázezer forint, akkor 30 százalék,
4. nyolcszázezer forintnál több, akkor 35 százalék.

Az adómérték a teljes jövedelemösszegre, és nem csak az ún. sávhatár feletti részre vonatkozik, így például évi ötszázezer forint jövedelem esetén az átalányadó összege - 25 százalékos adómérték alapján - 125 ezer forint.

Az átalányadó-előleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni, az év elejétől megszerzett bevétel és a megfelelő átalányadó-alap, vélelmezett jövedelemhányad figyelembevételével. Az így megállapított átalányadó-előleg összege és az év során már befizetett átalányadó-előleg különbözetének megfelelő összeget kell esedékes átalányadó-előleg címén megfizetni. Ebből következően, ha az átalányadó mértéke év közben változik (a bevétel olyan mértéket ér el amelyből a számított jövedelem magasabb adótétel alá sorolja a jövedelmet), akkor az ily módon keletkezett különbözetet a változást követően először esedékes előleg fizetése alkalmával kell befizetni. Ezt kell alkalmazni akkor is, amikor az átalányadó-alap százalékos mértéke a tevékenység bővítése miatt év közben megváltozik.

Az átalányadó alkalmazása során a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó a bejelentkezéskor jelenti be az átalányadózás választását. Az a már működő egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, aki az átalányadózást szándékozik választani, az azt az előző éves adóbevallásához fűzött nyilatkozatban február 15-ig jelentheti be. Ekkor kell bejelentenie az arra kötelezettnek az áfa alanyi adómentességet is. Ha az átalányadózó az átalányadózást a következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.

Az átalányadót választó egyéni vállalkozónak - amennyiben áfa-levonási jogot nem érvényesít - csak a pénztárkönyv bevételi adatait kell vezetnie. Az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban felmerült összes költségének igazolásait (bizonylatokat, egyéb iratokat, dokumentumokat) havi elkülönítéssel az elévülési időn belül meg kell őriznie.

Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót az olyan adókötelezettségek alól, amelyet például kifizetői minőségében vagy más jogszabályok előírásai szerint kell teljesítenie

Abban az esetben, ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó erre való jogosultsága megszűnik, az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerinti adózásra kell áttérnie az év egészére vonatkozóan, azzal, hogy a jogosultság megszűnését megelőző időszakra vonatkozó bevételi és költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben, az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben feltüntetnie.