Egyéni vállalkozó átalányadó fizetése
2004.07.05. 15:36
Az
egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett
adóévenként, az egész adóévre, kizárólag az egyéni vállalkozói
tevékenység egészére; a tevékenységét az adóévben kezdő egyéni
vállalkozó pedig a tevékenységének megkezdésétől akkor választhat
átalányadózást, ha:
- az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az
egyéni vállalkozói bevétele a négymillió forintot nem haladta meg,
- nem áll munkaviszonyban, és
- az
általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint alanyi
adómentes és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat
feltéve, hogy az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben a négymillió
forintot - a vállalkozás megkezdésének évében időarányosan - nem
haladta meg.
Az egyéni vállalkozó, akinek a
vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az adóév egészében
kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység
folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet
szerinti vendéglátó, illetve kiskereskedelmi tevékenység, az
átalányadózást akkor választhatja, ha az átalányadózást közvetlenül
megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 22 millió forintot nem
haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.
Ha
a magánszemély egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként
is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg
is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.
Az egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályait addig
alkalmazhatja, amíg az adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a
négymillió forintot, a kizárólag vendéglátó, kiskereskedelmi
tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében a 22 millió forintot
nem haladja meg, és munkaviszonyt nem létesít.
Bármelyik
feltétel hiányában az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, és
ekkor az egyéni vállalkozónak az adóév egészére nézve át kell térnie a
vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell
térnie a pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletező
nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a jogosultság megszűnésének
időpontját megelőző időszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a
pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szerint, de
tételenként egy összegben feltüntetnie.
Fontos
szabály, hogy ha az egyéni vállalkozó az átalányadózását megszünteti
vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten csak akkor
választhatja az átalányadózást, ha az átalányadózás korábbi megszűnése
(megszüntetése) évét követően legalább négy adóév eltelt.
Az átalányadó alapját, "a vélelmezett adóköteles
jövedelmet" az átalányadózás évében ténylegesen elért, a szabályok
szerint megállapított egyéni vállalkozói bevétel alapulvételével
kell kiszámítani.
(Bevételnek számít minden, a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben
kapott készpénz, kamat, jóváírás és bármilyen más vagyoni érték, és ha
a kizárólag kiskereskedelmi, vendéglátó tevékenységet folytató
vállalkozó tételesen fizeti az áfát, bevételét általános forgalmi adó
nélkül kell figyelembe vennie.)
Ha az egyéni
vállalkozó tevékenységét az átalányadózási forma gyakorlása alatt
szünteti meg, akkor az átalányadó alapját növeli az az összeg, amelyet
az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az
egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok
szerint (anyag, árukészlet beszerzési áron, és kisértékű tárgyi 50%-os
beszerzési áron) megállapított.
Az átalányadózás
választása esetén az egyéni vállalkozói bevétel semmiféle kedvezménnyel
(szakmunkástanuló foglalkoztatásához, munkanélküliek alkalmazásához
kapcsolódó kedvezmények) nem csökkenthető.
Törvény, kormányrendelet, vagy államközi megállapodás
alapján kapott vissza nem térítendő támogatás összege nem számít
bevételnek, feltéve,
hogy a támogatás folyósítását követő harmadik év végéig a támogatást
annak célja szerint teljes egészében felhasználták, de a folyósítást
követő harmadik év végéig fel nem használt támogatás összegét abban az
évben hozzá kell számítani a bevételhez. Az ilyen támogatásokról az
átalányadó alkalmazásának időszakában is elkülönített nyilvántartást
kell vezetni.
A szabályok értelmében a
főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a
2000. évtől kezdve eltérő költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg
az egyéni vállalkozásból származó bevételéből a jövedelmet.
A
vélelmezett jövedelem nem része a magánszemély összevont adóalapjának,
ebből következően nem érvényesül az esetlegesen más forrásból szerzett
jövedelmekkel való összevonás miatti magasabb adóterhelés. Ebből az
adóból nem vehető igénybe sem a magánszemélyeket megillető, sem a
vállalkozókat megillető jogcímen adókedvezmény.
Az átalányadó összegét az elismert költséghányad
levonásával maradó jövedelemből kell kiszámítani. Az átalányadó
mértéke, ha a vélelmezett jövedelem
- legfeljebb kétszázezer forint, akkor 12,5 százalékos;
- kétszázezer forintnál több, de legfeljebb hatszázezer forint,
akkor 25 százalék,
- hatszázezer forintnál több, de legfeljebb nyolcszázezer forint,
akkor 30 százalék,
- nyolcszázezer forintnál több, akkor 35 százalék.
Az adómérték a teljes jövedelemösszegre,
és nem csak az ún. sávhatár feletti részre vonatkozik, így például évi
ötszázezer forint jövedelem esetén az átalányadó összege - 25
százalékos adómérték alapján - 125 ezer forint.
Az átalányadó-előleget negyedévenként, a negyedévet
követő hó 12-éig kell megfizetni,
az év elejétől megszerzett bevétel és a megfelelő átalányadó-alap,
vélelmezett jövedelemhányad figyelembevételével. Az így megállapított
átalányadó-előleg összege és az év során már befizetett
átalányadó-előleg különbözetének megfelelő összeget kell esedékes
átalányadó-előleg címén megfizetni. Ebből következően, ha az átalányadó
mértéke év közben változik (a bevétel olyan mértéket ér el amelyből a
számított jövedelem magasabb adótétel alá sorolja a jövedelmet), akkor
az ily módon keletkezett különbözetet a változást követően először
esedékes előleg fizetése alkalmával kell befizetni. Ezt kell alkalmazni
akkor is, amikor az átalányadó-alap százalékos mértéke a tevékenység
bővítése miatt év közben megváltozik.
Az átalányadó alkalmazása során a tevékenységét kezdő
egyéni vállalkozó a bejelentkezéskor jelenti be az átalányadózás
választását.
Az a már működő egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező
magánszemély, aki az átalányadózást szándékozik választani, az azt az
előző éves adóbevallásához fűzött nyilatkozatban február 15-ig
jelentheti be. Ekkor kell bejelentenie az arra kötelezettnek az áfa
alanyi adómentességet is. Ha az átalányadózó az átalányadózást a
következő évre is fenntartja, erről külön nyilatkoznia nem kell.
Az átalányadót választó egyéni vállalkozónak -
amennyiben áfa-levonási jogot nem érvényesít - csak a pénztárkönyv
bevételi adatait kell vezetnie.
Az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban felmerült összes
költségének igazolásait (bizonylatokat, egyéb iratokat, dokumentumokat)
havi elkülönítéssel az elévülési időn belül meg kell őriznie.
Az
átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót az olyan
adókötelezettségek alól, amelyet például kifizetői minőségében vagy más
jogszabályok előírásai szerint kell teljesítenie
Abban
az esetben, ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó erre való
jogosultsága megszűnik, az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános
szabályok szerinti adózásra kell áttérnie az év egészére vonatkozóan,
azzal, hogy a jogosultság megszűnését megelőző időszakra vonatkozó
bevételi és költségadatokat elégséges a pénztárkönyvben, az abban
foglalt részletezettség szerint, de tételenként egy összegben
feltüntetnie.
|