Más külön adózó jövedelmek
2004.07.05. 15:38
Ha
a bevétel olyan ingatlan vagy ingó vagyontárgy értékesítéséből,
illetőleg értékpapír eladásából származik, amelynek több tulajdonosa
van, akkor a jövedelmet a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk
arányában kell megosztani,
a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve. Ugyanakkor a
tulajdonosok a polgári jog a polgári jog szabályai szerint
rendelkezhetnek oly módon is, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos
jövedelem szerzésről az egyik tulajdonos a másik tulajdonostárs javára
lemond.
Az szja törvény e jövedelmek közé
sorolja - az egyéni vállalkozás adókötelezettségén kívül - az alábbi
jövedelmeket:
- Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem
minden, ingatlannak nem minősülő dolog, vagyontárgyak nem üzletszerű
értékesítéséből származó jövedelmet húsz százalék adó terheli. Az
adókötelezettségből a negyvenezer forintot meg nem haladó részét nem
kell megfizetni.
- Az ingatlanok, illetve a vagyoni értékű jogok értékesítéséből
származó jövedelmet
úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni azokat a
kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál
felmerültek. Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a
kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében
csökkenteni kell, az ötödik évet követően évi tíz-tíz százalékponttal
növekvő mértékben. A jövedelmet terhelő adó mértéke húsz százalék,
amelyet a jövedelemnek lakáscélú felhasználása esetében nem kell
megfizetni.
- A tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó
jövedelem akkor
keletkezik, ha a tartás vagy az életjáradék folyósítása ingó vagyon,
ingatlan (vagyoni értékű jog) fejében valósul meg. Az ebből származó
jövedelem adóztatására az átruházás jogcíme szerinti adózási
szabályokat kell alkalmazni. E szerződések közül adómentesek, amelyeket
magánszemély más magánszeméllyel köt, illetőleg szövetkezeti üzletrész
átruházásához kapcsolódik.
Ennek keretében az adóalap:
-
amennyiben a felek a szerződésben meghatározzák az ingóság, az ingatlan
vagy a vagyoni értékű jog átruházási értékét, akkor ezt kell bevételnek
tekinteni, amely a vételárral, a szerzés-elidegenítés költségeivel és
az értéknövelő beruházással csökkenthető, és az így megállapított
jövedelem után kell az adót megfizetni.
- Ha az
ellenértéket nem írják be a szerződésbe, akkor az illetékhivatal által
megállapított forgalmi érték számít bevételnek, ha ez utóbbi sem áll
rendelkezésre, akkor az elidegenített vagyoni értékkel kapcsolatos
költségek (vételár, a szerzés-elidegenítés költségei és az értéknövelő
beruházás együttes összege) egyharmadát kell jövedelemként figyelembe
venni.
Az így kiszámított jövedelem után az
adó
mértéke húsz százalék, amelyet a tartást vállaló, életjáradékot
folyósító kifizetőnek kell megfizetnie. Megállapodhatnak abban is, hogy
az adót a magánszemély viseli, azonban ekkor is a kifizető felelőssége
az adó megfizetése.
Ha a magánszemély tartását
ellenérték nélkül természetben vállalja bármely kifizető, a tartás
összege természetbeni juttatásnak minősül, és az arra vonatkozó
szabályoknak megfelelően kell a 44 százalékos adót megfizetnie utána.
Az ellenérték nélkül folyósított pénzbeli életjáradékból 35 százalék
adót kell levonnia a kifizetőnek.
- Kamatnak minősülő:
- mindenféle pénzintézeti kamat, így
például a takarékbetétek (lekötött vagy látra szóló), a devizabetétek
után fizetett kamat,
- a hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok (például a kötvények) hozadéka, ha azt jogszabály kamatnak
nevezi,
- a befektetési jegy hozama,
- az említett értékpapíroknak a kamat-,
illetve hozamfizetés előtt történő értékesítése esetén az
árfolyamnyeresége,
-
A biztosítási díjak együttes összegét meghaladó maradékjog alapján
kifizetett, valamint a befizetett biztosítási díjak együttes összegét
meghaladóan kifizetett összeg, bevétel egésze jövedelem, és az adó
mértéke nulla százalék.
- 2003-tól a tőkepiacról
szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében
megszerzett bevétel, továbbá az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően
az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról szóló
törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött
tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel.
- Az osztalék, a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből
a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra
tekintettel kapott jövedelme, amely után az adó mértéke 20 vagy 35
százalék.
- Az árfolyamnyereség az értékpapír eladási árának
és szerzési értékének a különbözete, amely csökkenthető a szerzéssel,
eladással kapcsolatban az értékpapír-forgalmazó cégnek - annak
üzletszabályzatában rögzítettek szerint - fizetett kiadásokkal.
Az
árfolyamnyereség után az adó mértéke húsz százalék. Az árfolyamnyereség
utáni adót a kifizetőnek a kifizetés vagy jóváírás napján kell
megállapítania és levonnia.
- Természetbeni juttatásnak
azt a kedvezményt kell tekinteni, amely azáltal keletkezik, hogy a
magánszemély valamely vagyoni értéket (terméket, szolgáltatást,
értékpapírt stb.) annak "valóságos" értékénél alacsonyabb áron vagy
ingyenesen kapja meg a kifizetőtől.
A
természetbeni juttatások után az adó mértéke általában 44 százalék, és
ezt a kifizetőnek kell megfizetnie a juttatást követő hónap 12-éig.
- A kamatkedvezmény utáni adó, a jegybanki alapkamatnál
alacsonyabb kamat mellett nyújtott hitel esetében keletkező
vagyoni előny, melyek adóztatását az szja törvény a természetbeni
juttatáshoz hasonlóan oldja meg.
Ha
a kifizető a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújt
hitelt, kölcsönt, munkabér-előleget a magánszemély részére, akkor a
jegybanki alapkamathoz viszonyított kamatkedvezmény olyan bevétel,
amelynek egésze jövedelem és ezután az adóköteles természetbeni
juttatáshoz hasonló módon a 44 százalékos adót a kifizetőnek kell
megfizetnie.
Ha a társaság osztalékelőleget fizet a
magánszemélynek, és azt vagy annak egy részét utóbb vissza kell
fizetni, a visszafizetendő osztalékelőlegre a kamatkedvezményre
vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni oly módon, hogy a
kölcsönnyújtás időpontja az osztalékelőleg fizetésének időpontja, azaz
a kamatkülönbözetet visszamenőleg is meg kell állapítani.
Nem
keletkezik a munkáltatónak adókötelezettsége az olyan többhavi munkabér
előre történő kifizetése (munkabér-előleg) esetében sem, amelyet
legfeljebb 6 hónap időtartamra és a munkabér-előleg folyósításának
napján érvényes minimálbér ötszörösét meg nem haladó összegben nyújt.
|