A személyi jövedelemadó törvény szerint ingatlannak minősülő tulajdon átruházásából, valamint a vagyoni értékű jognak minősülő tulajdon visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból keletkező jövedelem után 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Nem tartozik ebbe a jövedelem-adóztatási körbe a kárpótlásról szóló törvény szerint vételi jog gyakorlása során vásárolt termőföld, vagy erdőművelési ágú földnek a szerzéstől számított három éven belül elidegenítése, mivel ez a bevétel, illetve annak az értéknövelő beruházásokra fordított kiadásokkal csökkentett része összevont jövedelemnek (egyéb jövedelem) minősül.

Nem terheli adófizetési kötelezettség a termőföld értékesítésből származó jövedelmet, ha a magánszemély a termőföldet - a szerződés megkötésének napján - családi gazdálkodónak minősülő személy veszi meg, aki nyilatkozatában kötelezettséget vállal arra, hogy a termőföldet családi gazdálkodásában fogja hasznosítani. Ha a családi gazdálkodó e mentesítés mellett vásárolt termőföldet a szerzést követő öt éven belül értékesíti, vagy családi gazdálkodásának köréből kivonja - például tevékenységét megszünteti - az elért bevétel - ha az kisebb az eredeti vételárnál, akkor az eredeti vételár - a családi gazdálkodó ingatlan értékesítésből származó jövedelmének minősül. Ezt az adókötelezettséget nem kell megfizetni, vagy az visszaigényelhető, a jövedelemből 12 hónapon belül újból termőföldet vásárol a családi gazdálkodó, amelyet családi gazdálkodásában hasznosít.

Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem sajátossága, hogy a jövedelem nem az ellenérték kifizetésekor, hanem azon a napon minősül megszerzettnek, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek. Lényeges, hogy a jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.

Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell, az ötödik évet követően évi tíz-tíz százalékponttal növekvő mértékben

A jövedelmet terhelő adót a magánszemélynek a jövedelem megszerzésének évéről szóló adóbevallásában kell feltüntetnie és megfizetnie.

A vagyonátruházásból származó jövedelem "adómentesen" használható fel, ha 2002 adóév esetén a jövedelem megszerzését megelőzően 6 hónapon belül, vagy az azt követő 48 hónapon belül, illetve 2003 adóév esetén a jövedelem megszerzését megelőzően 12 hónapon belül, vagy az azt követő 60 hónapon belül, azt lakáscélra fordították. Ilyen felhasználásnak minősül a magánszemély saját maga, vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére belföldön lakás, lakáshoz tartozó földhasználati jog, lakótelek vásárlása, az idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási, illetve továbbértékesítési jog nélküli megszerzése, építése-építtetése, bővítése, használati - haszonélvezeti jogának megszerzése. A keletkezett jövedelmet ebben az esetben is be kell vallani annak lakáscélú felhasználásával együtt.

Nem kell bevallani a vagyonátruházásból származó bevételt akkor, ha abból jövedelem nem keletkezik, az elért bevételt a szerzéssel kapcsolatos kiadások meghaladják, vagy az ingatlant - az eladástól számítva - 15 évnél régebben szerezték meg.

A lakásszerzés kedvezménye csak akkor lesz végleges, ha az ily módon szerzett ingatlant vagy vagyoni értékű jogot öt évig megtartják. Ellenkező esetben, a mentesített adó alapját az ingatlan értékesítésből származó jövedelemként kell bevallani az ingetlen, a hozzá kapcsolódó jog értékesítésének évében, kivéve, ha a lakáshoz, az idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhelyhez kapcsolódó jog a magánszemélyen, közeli hozzátartozóján, volt házastársán kívülálló ok miatt szűnik meg.

A lakáscélú felhasználáson túl, ha a magánszemély által vételi jog gyakorlásával szerzett, valamint részarány-földtulajdonos magánszemély termőföldjének idegenítése esetében, ha a jövedelmét 12 hónapon belül mezőgazdasági művelésű külterületi termőföld megvásárlására fordítja, az adót nem kell megállapítani és megfizetni.