Ezekkel a jövedelmekkel kapcsolatosan a tőke jövedelmek nyilvántartását is vezetni kell.

1. A kamatra vonatkozó rendelkezések azokra a jövedelmekre alkalmazhatók, amelyeket maga a törvény sorol e körbe, elnevezésétől függetlenül. A kamatból származó bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke nulla százalék. Ilyen jövedelemnek minősül a pénzintézeti kamat, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például a kötvények) hozadéka, a befektetési jegy hozama, ezeknek az értékpapíroknak a kamat-, illetve hozamfizetés előtt történő értékesítése esetén az árfolyamnyeresége, a biztosítási díjak együttes összegét meghaladó maradékjog alapján kifizetett összeg, a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel, továbbá az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel.
2. Az osztalék, a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelme, amely után az adó mértéke húsz vagy 35 százalék. Ez utóbbi adómérték terheli az osztalék azon részét, amely több mint 2002 adóév esetén a magánszemélyre - vagyoni betétje arányában - jutó saját tőke és az osztalék-megállapítás éve első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének szorzata, 2003 adóévben a magánszemélyre - vagyoni betétje arányában - jutó saját tőke 30%-a.

Osztaléknak minősül a kamatozó részvény kamata is, ha azt a társaság adózott eredményéből fizetik. Ha azonban a társaság a kamatozó részvény kamatát ráfordításai között számolta el (erre utoljára 1998-ban volt lehetőség), akkor a kamatozó részvény után fizetett kamat egyéb jövedelemnek minősül.

Az ügyvédi iroda esetében a 20-35 százalékos adómérték alá tartozó osztalékrész meghatározása kétféle módon történhet. Az egyik módszer, hogy a saját tőkét az osztalékfizetés időpontjában fennálló létszámmal kell osztani, és ebből kiindulva kell megállapítani 2002 adóévben a jegybanki alapkamat kétszeresével számított hányadot, 2003-tól a 30%-s hányadot. A másik módszer szerint a viszonyítási alap az ügyvédi iroda tagjának a személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett összeg. Vagyis húsz százalékkal adózik az osztalék azon része, amely kisebb, mint - az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben - 2002-ben a tag személyes közreműködése címén kifizetett összegnek és az osztalék megállapítása évének első napján érvényes jegybanki alapkamatnak a kétszerese, 2003-tól a tag személyes közreműködése címén kifizetett összegnek 30%-a. Az ezt meghaladó összegű osztalék után 35 százalék adót kell fizetni.

Az osztalék adóját a kifizetőnek a kifizetés napján kell megállapítania és levonnia, az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint.

Amennyiben a társaság (szövetkezet) 2002-ben úgy dönt, hogy eredménytartalékából a jegyzett tőkéjét megemeli - akár úgy, hogy új értékpapírokat juttat a tulajdonosoknak, akár úgy, hogy a meglévő értékpapírok (részvény, üzletrész, vagyoni betét, vagyoni hozzájárulás) névértékét növeli -, ez után egységesen húsz százalék adót kell fizetnie a tulajdonos magánszemélyeknek. A kifizetőnek akkor kell ezt az adót levonnia, amikor legközelebb adóköteles jövedelmet fizet ki a magánszemély részére (például a következő bérfizetéskor vagy a személyes közreműködésért a költségek között elszámolt összeg kifizetésekor).

Amennyiben a társaság (szövetkezet) úgy dönt, hogy eredménytartalékából 2003 évtől a jegyzett tőkéjét megemeli - akár úgy, hogy új értékpapírokat juttat a tulajdonosoknak, akár úgy, hogy a meglévő értékpapírok (részvény, üzletrész, vagyoni betét, vagyoni hozzájárulás) névértékét növeli -, ez után a tőke emelésekor adót nem kell fizetnie, a tulajdonos magánszemélyek az üzletrész értékesítésekor ugyanakkor a 2003 évtől gyakorolt tőkeemelés értékét mint adózott jövedelmet nem veheti figyelembe.

Ha a társas vállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel ún. osztalékelőleget fizet tagjainak, akkor e jövedelem után húsz százalékos adót kell fizetni, amelyet a végleges osztalék után megállapított adóval szemben, mint adóelőleget kell elszámolni. Osztalékelőleg az az összeg, amelyet a várható osztalékra tekintettel kap a magánszemély, és azt a kifizető követelésként nyilvántartásba veszi.

Az osztalékelőleget nem kell bevallani, csak tájékoztató adatként kell közölni, azonban az osztalékelőlegből osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját be kell vallani, mégpedig arról az évről szóló adóbevallásban, amelyik évben az osztalék-megállapítás megtörtént, azaz az osztalékelőleg kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapításának évéről szóló adóbevallásban.

Nem számít osztaléknak, így nem kell adót vonni a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) résztvevőjének egyéni számláján történő jóváíráskor. Ezen összeg után akkor kell adót fizetni, amikor a magánszemély kivonja a befektetését (elidegeníti a részvényét).

1. Az árfolyamnyereség az értékpapír eladási árának és szerzési értékének a különbözete, amely csökkenthető a szerzéssel és az eladással kapcsolatban az értékpapír-forgalmazó cégnek - annak üzletszabályzatában rögzítettek szerint - fizetett kiadásokkal. Olyan esetben, ha nem állapítható meg az adó alapja, akkor a bevétel 25 százaléka számít árfolyamnyereségnek.

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a törvény nevesíti az értékpapírok szerzési értékének egyes eseteit.

Nem számít árfolyamnyereségnek, hanem egyéb jövedelemnek kell tekinteni azt a jövedelmet, amely akkor keletkezik, ha az értékpapírt a magánszemély a szokásos piaci árnál magasabb áron értékesíti bármely kifizetőnek. Akkor is alkalmazni kell ezt a rendelkezést, ha a kifizető brókercéget bíz meg azzal, hogy lebonyolítsa a magánszemélyekkel az ügyletet, és megállapítható, hogy ezzel kizárólag a kedvezőbb adózási feltételek elérése a cél, mint ami az ügylet valós tartalmából következne (ilyenkor a kapott ellenérték és a szokásos piaci ár különbsége számít egyéb jövedelemnek), 2003-tól a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel, továbbá az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel.

Az árfolyamnyereség adófizetési kötelezettségét csökkentheti a magánszemély a belföldön bejegyzett részvénytársaságok az átruházás időpontjában a tőzsdén nyilvánosan forgalmazott részvényeivel kapcsolatosan keletkezett 2002 évben kimutatott árfolyamveszteségek húsz százalékával, ha annak vétele, illetve értékesítése értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytatására jogosult társaság közreműködésével történt.

Az adó mértéke 20 százalék, amelyet a kifizető által kifizetett árfolyamnyereségből a kifizetés napján kell megállapítani, a levont adót pedig az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kell a kifizetőnek megfizetnie. Az ügyletek árfolyamnyeresége/vesztesége nem számítható egybe sem évközben, sem az év végén, ezért a befektetési szolgáltatónak nem minősülő kifizetőnek árfolyamnyereségből származó jövedelemként a magánszemély nála elért összes árfolyamnyereségét kell az év végén igazolnia annak adójával együtt, amely ebben az esetben is megfizetett adóelőlegnek minősül.

A magánszemélynek év végén be kell vallania a kifizetők által igazolt minden árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a nem kifizetőtől származó árfolyamnyereséget is, kivéve, ha ez a jövedelem az értékpapír-kölcsönzésből származó, az osztalékból származó és a vállalkozásból kivont jövedelmekkel együtt számítva összesen nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta.

1. A társas vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem kivonásakor keletkező jövedelem után húsz százalék adót kell fizetni. Adózatlanul befektetett jövedelem, különösen az MRP keretében szerzett részvény (üzletrész), valamint az 1996. év előtt hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvények szerint ingyenes értékpapírnak minősülő vagyoni érték elidegenítése, megszüntetése során elért bevétel azon része, amely meghaladja az ellenérték fejében szerzett értékrészt, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény alapján a jegyzett tőke csökkentése után az értékpapír tulajdonosának kifizetett ellenérték, ha az értékpapír tulajdonosa a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész után bármely okból nem fizetett adót.

Adózott jövedelemből befektetett vagyonnak kell tekinteni az értékpapír(ok) névértékéig annak (azok) fejében kapott vagyoni értéket akkor is, ha a magánszemély azt egyéni vállalkozásába fektette be.