(Onobrychis viciifolia Scop.)

A baltacim jelentősége

Az Onobrychis nemzetség több mint 100 faja ismert elterjedési körzete a Földközi-tengertől a Bajkál-tóig terjed. A termesztett baltacim viszonylag szűkebb területen honos, így elsősorban Közép- és Délkelet-Európában.

Gazdasági jelentősége az utóbbi évtizedekben csökkent, amit csekély vetésterülete is jelez. Korábbi adatok szerint kisebb termesztő körzete Bács-Kisku n, Pest, Somogy, Tolna, Komárom megyében és a Mátra déli lábánál voltak.

A baltacim jobb talajokon 40-50 %-kal, gyengébb talajokon 20-30 %-kal terem kevesebbet a lucernánál. A meszes lepelhomokon, ahol erőteljes gyökérfejlődéssel gyorsabban éri el a D-szintet és jobban tűri a szárazságot, a lucernával versenyeztetve termesztése indokolt lehet.

A baltacim évelő, erős gyökérzetű növény, főgyökere mélyre hatol. Szára 60-100 cm magas, tág térállásban elágazó, üreges. Szárfelülete pillaszőrökkel fedett. Az internódiumok száma 5-9, ritkábban 11. Levele páratlanul szárnyaltan összetett. A levélke párok száma 7-16 között változik. A levélkék rövid nyéllel függnek a levélgerincen, alakjuk változatos.

A virágzata füzéres fürt. Alakja változatos, hossza 5-15 cm. Rajta 40-60 virág található. A virágok színe rózsaszín sötétebb erezettel. A hüvelytermés egymagvú, 6-8 mm hosszú, nem nyílik fel. A mag csak koptatógéppel fejthető ki. A mag vese vagy tojás alakú, színe zöldes-barna. Ezermagtömege: 14-18 g, ezerhüvelytömege: 20-28 g.

A baltacim termesztéstechnológiája

Éghajlatigénye

Általánosságban megegyezik a lucernáéval. A baltacim kiváló szárazságtűrő növény, évi 450-500 mm csapadék mellett jól termeszthető. Jól tűri a hosszú, száraz periódusokat, azok után gyorsan rege nerálódik. A –20 ° C-os hótakaró nélküli teleken sem pusztul ki. A tavasszal telepített állomány kelés után károsodás nélkül elviseli a –6-7 ° C-os fagyot is.

Magtermesztése is kisebb hőösszeget igényel, rendszerint az első növedék marad meg magnak.

Talajigénye

A baltacim sekély termőrétegű (20-30 cm), száraz fekvésű talajokon díszlik, ha a mélyebb rétegekben bőségesen van mész. Minden meszes homoktalajon megterem. Az öntéstalajoktól az átmeneti jellegű csernozjom barna erdőtalajokig mindenütt megterem, és minél szélsőségesebbek a talajviszonyok – mész jelenlétében – annál inkább versenytársa e talajokon a baltacim a lucernának. A magas talajvizet és a pangó vizet nem tűri.

Vetésváltása

A baltacim az előveteményekre nem érzékeny. Öntűrése viszont igen rossz, ezért önmagát 4-5 évnél korábban nem követheti. Általában a többi hereféle sem jó előveteménye. Utónövényként bármely növény vethető.

Tápanyagellátása

Mint az évelő pillangósoknak általában a baltacimnek is a legfontosabb makroelem trágyája a foszfor. Jellemző tulajdonsága, hogy egyes talajtípusokon a nehezen oldható, lekötött foszforból nagyobb mennyiséget tud felvenni, mint a lucerna.

A telepítési módtól és a hasznosítástól függően eltérő a tápanyagigénye. Így tiszta telepítésben csak takarmányterm esztés esetén 3-4 éves élettartamra számítva 50-60 kg/ha N starterként, 180-200 kg/ha P₂O₅ és 200-260 kg/ha K₂ O hatóanyag javasolható alaptrágyaként. Takarónövényes telepítésben takarmánytermesztés esetén célszerű az NPK-adagot 20-25 %-kal növelni. Amennyi ben a baltacimet kizárólag magtermesztéssel hasznosítjuk, akkor a fokozott K-igényt kell kielégíteni.

Talajművelés e

A baltacim telepítésnek meghatározó ideje a tavasz, a telepítési módok közül elsősorban a tisztatelepítést alkalmazzák és csak kismértékb en a takarónövényes vetést.

A talajelőkészítésnél a legfőbb szempont, hogy egyenletes felszínű, tömörített vetőágyat készítsenek, lehetőleg a talaj nedvességtartalmának megőrzésével. A talajelőkészítés idejét, módját, eszközét részben az elővetemény, részben a talaj típusa határozza meg. Az elővetemény lekerülése után mielőbb el kell végezni a tarlóhántást. Az őszi szántás előtt kerül kiszórásra a foszfor és kálium műtrágya. Laza talajon célszerű lezárni a szántást. Tavasszal borona vagy kombinátor, gyűrű s henger használatával lehet jó vetőágyat készíteni. A vetést megelőzően kell kijuttatni a sta rter N-trágyát.

Vetése

A baltacim vetésére javasolt időpont elsősorban március utolsó dekádjától – április végéig tart. A vetésidőre különösebben nem érzékeny.

Főként tiszta telepítésben termesztik, 12 cm-es gabona sortávolságra vetve 160-170 kg/ha hámozatlan vagy 110-120 kg/ha hámozott vetőmaggal. Folyóméterenként 100-110 csírát szükséges vetni. Ajánlott vetésmélysége 2,5 – 3,5 cm a talaj kötöttségétől függően.

A mennyiben takarónövénnyel vetik takarmánytermesztés céljából, akkor 1/3-dal csökkentett vetőmagdózis elegendő. Takarónövényként korai érésű tavaszi takarmányárpa esetleg a füvek közül a csomós ebír vagy a magyar rozsnok a legalkalmasabb. A fenti növényfaj o kból fél magmennyiség elegendő a tiszta vetéshez képest. Füves vetésben sekélyen kell vetni és lehetőleg hámozatlan vetőmagot célszerű felhasználni.

Növényápolása, növényvédelme

A betegségek és kártevők elleni védekezés a baltacim termesztésének fontos része. A lisztharmat különösen a sűrű állományban okozhat nagy károkat. Időnként a rozsda fellépése is okozhat jelentős terméskiesést. Védekezés ellenük bármelyik lisztharmat elleni gombaölőszerrel megoldható.

Jelentősebb védekezést a gyomnövények irtása jelenti. A pillangósokra jellemző kezdeti lassú fejlődés miatt a baltacim tiszta telepítésében presowing és postemergens kezelésekben védekezhetünk az elgyomosodás ellen.

Közvetlenül a vetést megelőzően Flubalex 20 EC készítményt 6-10 l/ha dózisban - a talaj kötöttségétől függően - kell kipermetezni és azonnal bemunkálni a talajba, ami az egyéves egyszikű gyomok csírázását gátolja.

A növény 1-4 lombleveles fenofázisában jó eredménnyel használható egyéves kétszikű, egyéves egyszikű és az évelő kétszikű gyomok jelentős része ellen a Pivot 0,8-1,0 l/ha dózisban kijuttatva. A baltacim 6-9 lombleveles fejlődése időszakában, fokozott gyomosodás esetén Basagran 3-4 l/ha vagy Lentagran WP 1,5-2,0 kg/ha gyomirtószer kijuttatása indokolt. Basagran alkalmazása eseté n a baltacim levelei kissé perzselődhetnek, de később regenerálódik az állomány.

Takarónövényes termesztés esetén ritkábban szükséges a vegyszeres gyomirtás. A takarónövény “védi” a lassúbb fejlődésű főnövényt. Amennyiben mégis szükséges a védekezés, akko r figyelemmel kell lenni a takarónövény fajára és fejlettségére.

Vetőmagtermesztő területeken sok esetben a beállt baltacim területeket is szükséges gyomirtani. Az egyéb pillangósokhoz hasonlóan itt is főként a vegetációs időszakon kívüli késő őszi és kora tavaszi vegyszeres kezelésekre kerülhet sor. Használható készítmények: Lucenit 80 WP, Afalon Dispersion stb. Különösen nagy odafigyelést kíván az esetlegesen szélesebb sortávra (40-60 cm) vetett magtermő terül etek gyomtalanítása, ahol a fenti vegyszerek alkalmazhatók.

Magfogásra főként a második használati évtől kerülhet sor, mert a telepítés évében a magra hagyott baltacimállomány sok esetben nagyon elgyomosodik, így a betakarításkor 30-40 % is lehet a gyommagtartalom, ami nagymértékben növeli a tisztítási költségeket és megkérdőjelezi a minőségi vetőmagelőállítás sikerét. A telepítés év é ben a tisztítókaszálások nagyban fékezik a gyomok megerősödését.

Betakarítása (cséplés, tisztítás, tárolás)

A baltacim hasznosítása kétféle módon történhet: takarmányként zöldetetés, szenázs- vagy szénakészítés, valamint legeltetés formájá ban, illetve vetőmagtermesztésre.

Takarmányként a baltacim tavaszi vetése esetén a telepítés évében egy számottevő növedéket ad, melyet “java” virágzásban (30-40 %-os virágzás) kell betakarítani annak érdekében, hogy a növényegyedek jól megerősödjenek és feltöltődjenek tápanyaggal, ami a következő évek jó termésének az alapja.

A 2. használati évtől kezdve az első növedék kaszálását 5-10 %-os virágzásban végezzük, amikor a legnagyobb szárazanyag- és nyersfehérje termés takarítható be. Erre az időjárástól függően május 20. – június 10. között kerül sor. Az első kaszálás mennyiségének aránya az éves össztermés 50-68 %-a között ingadozik a fajtáktól függően. A második növedék kifejlődéséhez további 35-40 nap szükséges. Ez augusztus közepe-vége. Harmadik növedék betakarítására csak kivételesen jó csapadékviszonyok esetén kerülhet sor. A rendre vágott baltacim viszonylag gyorsan szárad és könnyű belőle jó minőségű szénát készíteni. Jó baltacim talajokon maximális termése 6-8 t/ha, átlagtermése 4-5 t/ha.

A baltacim másik hasznosítása lehet a zöldetetés, mely történhet legeltetéssel és szecskázott formában. Legeltetni korlátlanul lehet, mert nincs puffasztó hatása és a rágást, tiprást is jobban bí rja, mint a lucerna. Zölden általában az első növedéket etetik a másodikat inkább legeltetik. A telepítés évében tilos legeltetni a baltacimot.

A betakarítás gépei és technológiája, a zöldetetés és szénakészítés megegyezik a vörösherénél alkalmazottakkal.

A nemesített fajták magas szaporulati fokú vetőmagjának előállítása során a magtermesztést célszerű elkülöníteni a takarmánytermesztéstől. Ugyanakkor a főbb agrotechnikai tényezők megegyeznek a taka rmánytermesztéssel.

Magtermesztés céljából telepítendő állományt lehet 50-60 kg/ha vetőmagnormával széles sortávra (40-60 cm) vetni. Ebben az esetben különösen ügyelni kell a gyomtalanításra.

Természetesen sűrűsoros állomány is felhasználható megtermesztésre. Az első növedék alkalmas magfogásra. Ritkán, igen csapadékos, hűvös június esetén lehet próbálkozni a második növedéken magtermesztéssel.

Mivel a baltacim kiváló mézelő növény, ezért 1-2 család háziméh kihelyezése a táblára hektáronként, jelentősen növeli a beporzást. A baltacim virágzása 12-16 napig tart. Virágzáskor célszerű elvégezni az idegenelést, ami a káros, nehezen tisztítandó gyomok eltávolítását jelenti. Ezek az apró szulák (Convolvulus arvensis) és a vérfű (Sanguisorba minor).

A baltacim egyenetlenül érik és könnyen pereg, ezért a szél- és viha rkárra nagyon érzékeny. A betakarítási időpont meghatározásához gyakorlat szükséges. Amikor a hüvelyekben a mag már barna színű és a fürtök 80-90 %-a azonos érettségi állapotú, a betakarítás megkezdhető. Egy és két menetben aratható. Kétmenetes betakarítá s esetén kora reggel kell vágni, majd 2-3 nap utóérés után rendfelszedővel ellátott kombájnnal csépelhető. Azonnal előtisztítást kell végezni, hogy a szár- és levélmaradványok ne nedvesítsék vissza a magot, majd vékonyan kiterítve szárítani a 14-15 %-os ne d vességtartalom eléréséig. A magtermés 300-500 kg/ha között változhat. Végül a minőségi tisztítás után 50 kg-os egalizált zsákokban történik a vetőmag kiszerelése.

Fajtakérdése

Magyarországon jelenleg két fajta van fajtalistán, a Kompolti (1954.) és a Mátra (1969.).

Kompolti: Származását tekintve az “F-perzsa baltacim”-ből negatív szelekcióval előállított populáció. Középfinom jellegű, magas fajta 100-120 cm.

A levél színe középzöld szürkészöld árnyalattal. Nagy és dús levélzetű. Virágzata hosszú, laza fürt, a párta színe lilás rózsaszín. Virágzása korai. Hüvelytermése 6-8 mm, egy magvú, zárt. A mag alakja kissé lapított bab forma, színe szürkés vagy sárgásbarna. Ezermagtömege: 18-21 g. Tél- és fagyállósága, szárazságtűrése igen jó. Mészben gazdag száraz, lucernát, vörösherét már eredményesen nem termő, talajok növénye.

Mátra: Származását tekintve egy krasznodári tájfajta és a “Kompolti” fajta policross nemesítése.

Középfinom jellegű, a Kompolti-nál magasabb fajta. Tőrózsája levelesebb, szára kevésbé üreges. A levélkék alakja zömökebb, virágzása későbbi, mint a Kompolti fajtáé. Virágzata, szőrözöttsége, termésszíne, magszíne a “Kompolti”-éval megegyezik. Ezermagtömege: 22-26 g. Tél- és fagyállósága, szárazságtűrése igen jó. Te rmesztési feltételei megegyeznek a Kompolti fajtával.

Termesztés kalkulált költségei (Ft/ha)