Takarmányborsó
2004.07.05. 21:54
(Pisum sativum ssp. arvense L.)
A
takarmányborsó jelentősége
A
borsó az emberiség egyik legősibb növénye. Két alakkör ismert úgy, mint
a kerti borsó és a mezei borsó. Származási helye Kis-Ázsiába, mások
szerint Belső-Ázsiába tehető, de az emberiség 7-8000 éve termeszti. A
takarmányborsót abraktakarmánynak, zöldtakarmánynak régóta termesztik.
Jelentősége fehérjetartalma miatt várhatóan növekszik és az
igénytelensége miatt gyengébb talajokon is javasolható a
termesztése.
A
hüvelyes növények nitrogén gyűjtésük révén, valamint a korai
betakaríthatóságuk révén is kedvező elővetemények, és javítják a
vetésszerkezeti feszültségeket, ellensúlyozzák a gabona túlsúlyt. A
takarmányborsót magnak vagy zöldtakarmánynak többnyire keverékekben
termesztik. Több faja ősszel és tavasszal is vethető. A magnak
termesztett borsó általános termesztési értékek mellett hasonló az
egyéb száraz borsókhoz, de nagyobb a fehérjetartalma, zöldtaka r mányozásra pedig a nagy tömeget adó, dús
levélzetű, nagy fehérje és karotin tartalmú fajták alkalmasak.
A takarmány borsók legalább két
csoportba különíthetők el: az abraktakarmány borsók
hasonlóak a száraz borsóhoz. Ezeknél a szemtermés a cél, bár a szem színe gyakran zöld vagy sárga, mint a kifejtő
borsóknál, de lehet színes is.
A zöldtakarmánynak
való borsóknál a nagy vegetatív tömeg érdekében általában nagyobb
szárú, levelesebb típusok a jellemzőek. Száruk magasabb, levelesebb,
hüvelyük és magjuk gyakran színes, foltos és virágszirmuk is gyakran
színes, lilás vagy tarka. Hüvelyenként 7-8 magot tartalmaznak és magjuk
általában kisebb (70-120 g ezermagtömegű), mint a zöld és étkezési
száraz borsóké.
Külön kell megemlíteni az un. galambborsókat, melyek
madáreleségnek valók, így ezek általában apró magvúak.
A
borsó 70-100 cm magas (zöldtakarmány borsóknál 150-200 cm), elágazó
szárú, kapaszkodó kacsokkal sűrű állományt fejlesztő növény. A
pálhaleveleinek hónaljában találhatók a virágok, majd a hüvelyek. A
hüvelyekben 5-8 mag található, de egyes apróbb magvú típusoknál 8-10 db
is lehet. Ezermagtömege 50 és 150 g között változhat, fajtától és
hasznosítástól függően. A borsó gyökerén sok apró gümő található, benne
a nitrogéngyűjtést végző baktériumokkal.
A takarmányborsó termesztéstechnológiája
Éghajlatigénye
A
borsók származásuk révén is általában hidegtűrők, azonban különbséget
tehetünk az abraktakarmánynak, valamint az őszi vetésű zöldtakarmánynak
alkalmas borsók éghajlati igénye között. A borsó már 4,4 ° C -on csírázik és 2-3 leveles korában a néhány
fokos fagyot is kibírja, de az őszi vetésre alkalmas változatoknak akár
15-20 °
C-os fagyot is el kell viselniük. A borsó Belső-Ázsiából származik, így
nem hőigényes a fejlődése során sem, keléskor 6-7 ° C,
vegetatív növekedéskor 12-14 ° C, és
virágzáskor-éréskor is 18-20 ° C
elegendő számára. A vizet is jól hasznosítja, csak a kora tavaszi
szárazságot viseli nehezen. A téli és a tavaszi csapadék általában
elegendő számára.
Talajigénye
A borsó a jobb, búza talajok
növénye, de jobb tápanyagellátottság esetén gyengébb talajokon is
termeszthető. A vizes, hideg, "tevéketlen" talajokat nem szereti. A
takarmányborsók azonban általában igénytelenebbek, mint a kerti borsók
(kifejtő, velő, cukorborsók). A gyökérgümőkön élő , nitrogéngyűjtő baktériumok miatt a lazított,
levegőzött talajokat kedveli. Egyébként az egész ország területén
termeszthető.
Vetésváltása
A
borsó önmaga után nem vethető a borsóuntság miatt. Elővetemény
igényénél figyelemmel kell lenni a korai vetésére, ugyanis az őszi
változatokat a búzával egyidőben el kell vetnünk, a tavasziakat pedig
már márciusban. A borsók azonban igen jó előveteménynek számítanak, így
leggyakrabban két kalászos közé vetjük. A búza jelentős
terméstöbblettel hálálja meg a borsó előv e teményt.
Meg kell említeni, hogy a borsók után 50-100 kg/ha nitrogén marad a
talajban, így bio termesztésnél vagy környezetkímélő eljárásoknál
különösen javasolhatók.
Tápanyagigénye
A borsó nem tartozik a nagy
tápanyagigényű növények közé. 100 kg szemterm éshez
és a hozzátartozó melléktermékhez 3,5-4,5 kg nitrogént, 1,0-1,5 kg
foszfort, 1,5-2,5 kg káliumot és 2-2,5 kg kalciumot vesz fel a
talajból. A borsó érzékeny a N-túltrágyázásra, és csak a kezdeti
nitrogén éhségét szabad és kell kielégíteni. Ehhez álta lában
a talaj tápanyagellátottságának függvényében 40-50 kg/ha nitrogén
hatóanyag, és 50 –100 kg/ha foszfor, valamint ugyanannyi kálium
elegendő 3 t/ha szemterméshez vagy 15-25 t/ha zöldtömeghez. Savanyú
talajokon érdemes a mész (Ca) visszapótlásra is oda figyelni.
Talajelőkészítés e
Mind
az őszi, mind a tavaszi változatoknál fontos a jó, kellően nyirkos
magágy biztosítása. Ehhez már az elővetemény lekerülése után
tarlóhántást és lezárást kell végezni. Kalászos elővetemény esetében
alkalmazhatjuk a beérlelő talajművelést. Cél, hogy az őszi borsónál
októberre, a tavaszi vetésűeknél legalább március közepére kellően
ülepedett, aprómorzsás magágyunk legyen. Könnyű, homoktalajoknál ez
akár egy vetőszántással vagy tárcsázással is elérthető. A jó vetéshez,
és az e g yöntetű gyors keléshez,
fejlődéshez, de a betakarítási veszteségek csökkentése miatt is asztal
simaságú magágyat kell készíteni.
Vetése
Az őszi takarmányborsót október
közepéig, a tavaszit márciusban el kell vetni, mivel a borsó 6-8 ° C-on
már csírázik. Abraktakarmány borsóknál 1 millió/ha körüli csíraszámot,
zöldtakarmány borsóknál ennél valamivel kevesebbet, általában csak 800
ezer csírát kell vetni hektáronként 5-8 cm mélyre. Apró magvúakat
sekélyebben vetjük, de száraz talajon mélyebbre vessünk. A madár kár miatt a vetésmélységre ügyelni kell. A
borsómagot érdemes csávázni vetés előtt.
Vetőmag
szükséglete: tiszta vetésnél 150 – 200 kg /ha, de apró magvú
galambborsóból 50-70 kg/ha is elegendő lehet. Zöldtakarmánynak előnyös
a kevert vetése, amikor 50-70 %- ban támasztónövényt (pl. nagyobb
szalmájú búzát) vetünk a nagyobb zöld tömeg és az állomány könnyebb
betakaríthatósága miatt is.
Növényvédelme
A
borsótermesztésnél is mindig törekednünk kell az állomány gyommentesen
tartásáról. Ezt már a talajelőkészítés során, a kikelt gyomok
kiirtásával megelőlegezhetjük. Vetés után-kelés előtt a kétszikű,
széles levelű gyomok ellen Igran, Patoran vagy Patoran Plus, Dual Gold
960 EC szerrel keverten (ez a fűfélék ellen) javasolt. Az Igran Combi
Gold 450 EC mindkét gyo m csoport
ellen önmagában is elegendő. Pivot, Stomp 330 ugyancsak alkalmas lehet
a gyomirtására. Kelés utáni alkalmazásra egyszikűek ellen pl. Agil
javasolható. Zöldtakarmány borsó esetében a gyomirtás el is hagyható,
ha nincsenek a területen mérgező gyomok .
Kártevők közül kezdetben a csipkéző bogarak, később akácmoly és a
bagolylepkék elleni védekezésre lehet szükség. A betegségei közül a
peronoszpóra, a rozsdák és a baktériumos zsírfoltosság inkább csak
csapadékos, hűvös évjáratokban okozhatnak gondot, így ezek ellen
csak szükség esetén védekezzünk.
Betakarítása
A takarmányborsó betakarításánál is a hasznosítás szerint két
megoldás alkalmazható. Abraktakarmánynak átalakított gabona
kombájnnal éretten (16-18 % szemnedvesség) kell betakarítani egy vagy
néha k ét
menetben a borsómagot. Flexibilis vágóasztal alkalmazása mellett a gumi
verőlécek felszerelése, a dob fordulatszámának csökkentése és a dobrés
mag méret szerinti beállítása szükséges. Két menetes betakarításnál, ha
gyomos vagy ha nem ért össze a borsó, először rendre vágják a borsót és némi
utóérlelés után harmaton rendről kombájnnal csépelhető. Szemtermése 3-5
t/ha.
Zöldtakarmányborsónál egyszerűbb
a helyzet, virágzásban, az állatok igénye szerint kaszálható vagy
szenázskészítésnél kaszáló-szecskázó gép ekkel betakarítható a
zöldtömeg. Zöldtömege 20-35 t/ha.
Fajtái
Abraktakarmány borsófajták:
Agadir (FR), Amanda (AT), Ideál (FR), Integra (NL), I.P.3 (HU), Irina
(SK), Croquet (FR), Obelisque (DK), Lantra (NL), Libella (DE),
Debreceni galambborsó ( HU, madáreleségnek).
Zöldtakarmány borsófajták:
tavasziak: I.P.4 (HU) , I.P.5 (HU), Rubin (HU), Ina (CZ)
ősziek: Andy (HU), Nany (HU), Hevesi 3
(HU), NS Pioner (YU), Tutti (HR, magnak is).
Termesztés
kalkulált költségei (Ft/ha, elővetemény kalászos)
Gépi munkák (könnyű
talajon) |
Szántás |
12.700 |
Tárcsázás |
3.700 |
Kombinátorozás |
3.700 |
Műtrágyaszórás |
1.900 |
Vetés |
3.700 |
Gyűrűshengerezés |
2.200 |
Gyomirtás |
1.800 |
Borsó betakarítás |
8.100 |
Ö s s z e s e n : |
37.800 |
Anyagszükséglet: |
Vetőmag |
12.000 |
150 kg/ha 34% N műtrágya |
8.600 |
300 kg/ha 18 %-os P műtrágya |
12.800 |
100 kg/ha 60 %-os K műtrágya |
5.900 |
Gyomirtószer |
10.000 |
Ö s s z e s e n : |
49.300 |
M i n d ö s s z e s e n: |
87.100 |
|