Rezisztens csemegeszőlők
2004.07.05. 23:26
A (csemege)
szőlőtermesztés ökológiai feltételei
Az
alföldi szőlőtermesztés kialakulása Mária Terézia koráig vezethető
vissza. Abban az időben a "megindult homok" megfogására telepítették a
szőlőt gyümölcsfákkal vegyesen. Ekkor alakult ki a kettős termesztés és
a gyalogművelés. Ezek a jellegzetes alföldi szőlők azóta fon tos
tájképi elemmé váltak, ma már a tájesztétika részének tekinthetők. Azt
is fontos kiemelni, hogy az Alföldön a szőlő a területhasznosítás egyik
alapvető eleme. Mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja.
Az
aszályhajlam növekedésével a szőlő egy újabb tulajdonsága is szerepet
kapott. Mégpedig az, hogy a szőlőnövény - vízkereső gyökerei révén -
hasznosítani tudja az alsó talajréteg vízkészletét is. Az aszál ykárok
kivédése érdekében ezért fontos
megismerni az alföldi szőlőter mesztés
jellemzőit, mai helyzetét és termesztésbiztonsági lehetőségeit
A
szőlőtermelés termőhelyi adottságairól a legrészletesebb és a
legpontosabb képet a szőlő termőhelyi nyilvántartása adja. Az 1982-ben
elkészített és azóta változatlan felmérő és érté kelő
módszer mellett karbantartott, pótlólagos felvételezésekkel
kiegészített nyilvántartás 390.500 ha-ra készült el országosan, amit az
FM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete (Kecskemét) kezel. Ez
nemcsak a meglévő, hanem a telepítésre számba vehető szőlőterületeket
is magába foglalja.
Az
alföldi szőlőtermesztő táj 3 borvidékén (Kunsági, Hajós-Bajai,
Csongrádi) a termőhelyi kataszteren 3.721 ha I. o., 37.227 ha II/a. és
63.083 ha II/b. osztályú terület található.
Ajánlott termesztéstechnológia
A terület kiválasztása
A szőlőtermesztésre alkalmas területek
általános alapelvei fokozottan érvényesek. Mindenképp kerülni
kell az olyan területeket, ahol a köd, páralecsapódás, reggeli harmat
ok képződése és felszáradása, kora esti
harmatlecsapódások miatt a párásság, nedvesedés veszélye fokozot tan
fennáll. Nem jó az erdő közelsége, amely
akadályozza a légmozgást, árnyékot ad, valamint egyre több
vadvédelmi gondot okoz.
Jó
a magasabb fekvésű, levegőmozgásnak, napfénynek kitett "lefolyásos"
terület. Kívánatos, hogy egy tagban ne legyen nagy felület, 5-10 ha-os
területek között 30-100 m széles más kultúrákkal vagy kiegyenlítő
flórával fedett terület legyen.
A
különböző fajtákat ne telepítsük egy tömbbe, hogy az esetleges
differenciált növényvédelmi kezelés egyszerűen megoldható legyen.
Nem
jó, ha a közelben olyan szőlőkultúra van, ahol a biológiai egyensúly
túlzott felbomlása miatt nagy a kórokozók felszaporodási veszélye, a
szer-rezisztencia kialakult, a természetes biológiai ellenségek
kipusztultak.
Mikroklíma
A
szőlőtermesztők rendelkeznek már tapasztalatokkal, hogy melyik dűlő,
tábla fagyzugos, hol szoktak jobban károsítani a gombabetegségek,
kártevők. Ezek a területek nem alkalmasak a bio (öko) termesztésre,
mert a termés nem védhető meg csak a megengedett mértéken felüli
növényvédelem alkalmazásával. A kedvezőbb mikroklímájú ültetvényeket
kell kijelölni biotermesztésre.
Szőlőtelepítésre a szőlő termőhelyi
kataszter I.-II. (II/a.-II/b.) osztályú területei alkalmasak.
Telepítés előtt talajvizsgálatot kell
végeztetni talaj alkalmassági, tápanyag feltöltési és talajjavítási
szakvélemények készítése érdekében.
Homoktalajon
a jobb tápanyaghatás és a talajvédelem érdekében célszerű az árkos
telepítés végzése. Ebben az esetben nem az egész területet forgatják
meg, hanem a kijelölt szőlősorok helyén kb. 60-80 cm széles és kb.
100-120 cm mély árkot ásunk árokásó géppel. Az árok aljára
rakjuk a szakvéleményben meghatározott szerves anyagot és egyéb tápanya
gokat, majd az árkot visszahúzzuk. A nagy
mennyiségű szerves anyag vastag rétegben biztosítja a gyökérzónában
a jobb víz- és tápanyag gazdálkodást.
Keskenyebb sortávolság esetén először
minden második sort ássuk ki, majd a betakarás után váltjuk a kiásandó
sorokat.
Az
árkos telepítés előnye az is, hogy a sorközben korábban kialakult
természetes vegetáció meghagyható, fogja a homokot, véd a defláció
ellen.
Telepítés, szaporítóanyag
Telepíthetünk
ősszel vagy tavasszal. Őszi telepítés esetén a felcsirkézett
szaporítóanyagot védeni kell a téli időszakban, ezért a csirke tetejére
szalmás trágyát helyezzünk. Az őszi tele pítés
előnye, hogy enyhébb tél esetén a begyökeresedés hamarabb megkezdődik,
nem kell télen tárolni a szaporítóanyagot, nem alakul ki munkacsúcs
tavasszal.
Hátránya, hogy a lomb hullás utáni időjárás
nehezítheti vagy meg is akadályozhatja a munkák végzését.
A telepítési anyag lehet:
- egy éves szabad gyökerű dugvány
(oltvány)
- egy éves konténeres dugvány (oltvány)
- két (több) éves konténeres törzses dugvány (oltvány)
- sima dugvány vessző
- “gombásított” sima dugvány vessző
Ha a talaj kvarctartalma magas, saját
gyökerű szaporítóanyaggal telepíthetünk.
Az Alföldön sok helyen telepítenek sima
vesszővel, melynek előnye, hogy a képződő gyökér szabadon fejlődhet,
nem kell a telepítéskor visszavágni.
A rezisztens fajták többsége a
filoxérának is ellenáll, ezért dugványként (európai gyökeres vessző)
telepíthető.
Az
Alföld egyes területein sima vesszővel telepítenek ültetővassal, és a
szokásosnál hosszabb (55-60 cm) vesszőt használnak. Soltvadkert
környékén a “gombásított” vesszővel való telepítést alkalmazzák.
Gyökeres
szaporítóanyagot gödörbe telepítünk, mert így hosszabb gyökeret
hagyhatunk, illetve a gödör aljára komposztot, szervestrágyát tehetünk,
ami a kezdet i fejlődést segíti elő.
Nagyon fontos a telepítéskor történő
beöntözés, beiszapolás.
Telepítési rendszer
Korábban
a keskeny soros, alacsony tőkeformák voltak a jellemzőek. Ma inkább a
szélesebb sortávolságot és a magas művelést alkalmazzák.
A Homokhátság talajtani
és ökológiai adottságai miatt a kisebb tőkeformákat, a fagyveszély
miatt a biztosító szálvesszős magas műveléseket ajánljuk.
Javasolható
a hagyományos fejművelés, az ikersoros, művelő utas fejművelés, a 2,5 –
3,0 m-es sortávolságú és 0,9 – 1,0 m tőtávolságú magas művelési formák,
ahol a vékony, szellős lombfal kialakítható.
Tenyészterület,
tőkeszám, művelési mód
Az
alacsonyabb tápanyagkínálatra való törekvés is indokolttá teszi a kis
egyedi tőketerhelést és nagyobb tőkeszámot. Így lehetővé válik, hogy
kevesebb hajtással, kisebb önárnyékolással termeljük meg a szőlőt.
Ezért esetenként a 100-200 cm-es sortávolság és a 100 cm-es tőtávol ság
mellett az 5000-10.000 tő/ha is ajánlható.
A művelési mód megválasztásánál
figyelembe kell venni a technikai, piaci, ökonómiai
feltételeket, a talaj típusát, tápanyagkínálatát, a fajtát, a várható
növekedési erélyt stb. Ezért a na gyobb
tőkeszámot és az ehhez általában kapcsolódó alacsonyabb egyedi
tőketerhelést csak ott szabad alkalmazni, ahol nem várható ettől
túlzott
hajtásnövekedés.
Ajánlott művelési módok a sor- és
tőtávolságtól, a fajtától, a tápanyagkínálattól stb. függően:
- az alacsony művelések közül: fej-,
bak-, legyező művelés, széles soros alacsony művelés,
- a magas művelési módok közül:
javított Moser művelés, biztosító csappal, Sylvoz művelés,
- korlátozottan ajánlható művelésmód a
Guyot művelés és az ernyőművelés.
Törekedni kell a keskeny lombfal
kialakítására, ezért semmiképpen nem ajánlott a Moser- és a
függönyművelések alkalmazására.
Ajánlott
művelésmódok:
Fejművelés
- Szalagművelésű fejművelés
- Széles sorközű alacsony művelés
Magas művelések
- Moser-féle magas kordonművelés
- Egyesfüggöny művelés
- Sylvoz művelés
- Ernyő művelés
Talajművelés
A
sorok gyommentességét talajműveléssel kell biztosítani. A gyommal és a
takarónövénnyel magasabb páratartalmat idéztünk elő, ami növeli a
kórokozók okozta fertőzésveszélyt, amel lett ezek esetenként
gazdanövényei a szőlő
kártevőinek (pl. takácsatka) is. Ugyanakkor virágporuk fontos
tápláléka a levél- és takácsatkák felszaporodás át gátló
ragadozóatkáknak. Ezért
takarónövényként kis vízfogyasztású, alacsony növekedésű fűfélék
javasolhatók. A talajtaka rás helyes
alkalmazása kedvező hatású a vírusfertőzés, az aszály mérséklése
szempontjából is.
Az ültetvények talaja természetes tápan yag
feltáródásának biztosításához, valamint a jobb vízgazdálkodás
elősegítéséhez a talajlazítást előnybe kell részesíteni.
Növényvédelem
A szőlőben állandó jelleggel
veszélyeztető károsítók ellen ökológiai növényvédelmi techno lógia
megtervezése sem könnyű
feladat, hát még annak megvalósítása. Az alább közölt elképzeléseket
csak nagyon elszigetelt környezetben, kisebb felületen szabad
kivitelezni, és a ta pasztalatok
tanulságainak leszűrése után lehet kis lépésekkel továbbhaladnunk. Az
ilyen jelle gű technológiában
használható szereket az Európai Unió (EU) vonatkozó rendelete az alábbi
táblázat szerint szabályozza.
Az EU által
engedélyezett növényvédőszerek :
- Chrysanthenum cinerarieafoliumból extrahált piretrin alapú
készítmények, amelyek szinergens anyagot tartalmazhatnak,
- Derris ellipticaból készült készítmények,
- Quassia amaraból készült készítmények,
- Ryania speciosaból készült készítmények,
- méhszurok (propolisz),
- kovaföld,
- kőpor,
- metaldehid (kristályos acetaldehid) alapú készítmények, amelyek
riasztó (repellens) hatá súak a magasabb
rendű állatfajtákra is, amennyiben csapdákban alkalmazzák
azokat,
- kén,
- bordói keverék,
- burgundi keverék,
- nátrium szilikát,
- nátrium bikarbonát,
- kálium szappan (lágy szappan),
- feromon készítmények,
- vírus granulátumok,
- növényi és állati olajok,
- paraffinolaj,
- Bacillus Thuringiensis készítmények.
Ennek figyelembe vételével tárgyaljuk a károsítók elleni védekezési
technológiát.
A helyi meteorológiai megfigyelésekre,
mérésekre alapozott számítógépes szőlő növényvé delmi
előrejelző programok - mint pl. a “GALATI-VITIS” - a tapasztalatok
szerint jó hatással működnek. Általában 10-30 %-os szerfelhasználás
csökkenés érhető el velük.
Kémiai
védekezés a bio (ökológiai) szőlőtermesztésben
A bio termesztés (ökológiai
szőlőtermesztés) kémiai védekezési rendszerét az alábbi táblázat
foglalja össze.
Sorszám
|
K e z e l é s
|
|
A károsítókkalkapcsolatos megjegyzések
|
|
megnevezés
|
dózis kg-l/ha
|
Időpont
|
1. |
Nevikén |
25-50 |
barkás állapot |
levélatkák elleni fakultatív kezelés |
2. |
Microthiol special |
3-5 |
4-5 cm-es hajtás hosszúságúak |
levélatkák és szőlőlisztharmat
ellen |
3. |
Microthiol special
+
Dipel
+
Légterítéses feromonos védekezés |
3-5
1
|
Szexferomon csapdák
rajzáscsúcsában
(V. 15-25.)
|
szőlőmoly I. nemze déke és szőlőlisztharmat ellen |
4. |
Microthiol special
+
Champion 50 WP
+
Légterítéses feromonos védekezés |
3
2-3
|
virágzás körül
(VI. hónap eleje)
|
szőlőlisztharmat és
szőlőperonoszpóra, valamint szőlőmolyok I. nemzedéke ellen |
5. |
Microthiol special
+
Champion 50 WP
+
Dipel
+
Légterítéses feromonos védekezés |
3
3
1
|
Fürtzáródás
előtt
(VII. eleje)
|
a három gomba-betegség (peronosz póra,
lisztharmat, szürkepenész) és a
szőlőmolyok II. nemzedéke ellen |
6. |
Microthiol special
+
Champion 50 WP |
3
3
|
VII. hónap második fele |
a három gombabetegség ellen |
7. |
Microthiol special
+
Champion 50 WP |
3
3
|
VIII. hónapban |
a három gombabetegség ellen |
Forrás: "ALTERVITIS" Magyar Ökológiai
Szőlő és Bortermelők Egyesülete technológiai ajánlása
Megjegyzés:
a számítógépes növényvédelmi előrejelző program javaslata szerint a
felhasznált szerek köre változhat. Pl. kimaradhat a peronoszpóra vagy
lisztharmat elleni készítmény.
Összefoglalás
A homokhátsági szőlőtermesztés számára
az alábbiak emelendők ki, mely tényezők együttesen az
aszálykárok mérséklését eredményezik.
1. Az ökológiai (bio) termesztés új
piaci lehetőséget jelent a termesztők számára (vegyszer mentes
csemegeszőlő, biobor).
2. A termőhely kiválasztása döntő
tényező lehet.
3. A környezeti (ökológiai) sajátosságokhoz igazodó technológia
pontos megfogalmazása:
- ellenálló (toleráns) fajták telepítése,
- kis tenyészterületű, kis egyedi
terhelésű, vékony lombfalat adó művelésmódok választása,
- gondos, időben elvégzett zöldmunka
biztosítása,
- téli fagyok elleni védelem lehetősége,
- talajtakarás, takarónövény alkalmazása,
- rendszeres szervestrágyázás,
- hasznos élő szervezetek védelme,
előrejelző módszerek, biológiai védekezési eljárások
alkalmazása,
- a tájfajták, tájtermesztés újra alkalmazása.
Ajánlott
szőlőfajták, fajtajelöltek
Zala gyöngye:
Új
fajok közötti keresztezéssel előállított (rezisztens) hibrid. Csizmazia
József és Bereznai László az Eger 2 (Seyve Villard 12375) és a Csaba
gyöngye keresztezésével állította elő. Hajtásai gyorsan, hosszúra
nőnek, laza lombozatot nevel. Nagy, laza, néha madárkás fürtöt hoz.
Termése augusztus végétől fogyasztható, sokáig a tőkén hagyható, nem
rothad, nem lá gyul le. Kettős
hasznosítású fajta. Borszőlőnek szeptember közepén 16-20 t/ha termés
esetén 16-17 Mmo -kal
szüretelhető. Peronoszpórára, Botrytisre nem érzékeny, de kissé
érzékeny a liszt harmatra. A szárazságot is
kevésbé tűri. Téli fagytűrőképessége jó, jól regenerálódik.
Túlérett termésből készült bora kevésbé
kellemes. Borászati technológiai igénye eltér az átlagostól
(több fejtést, félig zárt fejtést kíván).
Nero:
Csizmazia József és Bereznai László
állította elő az Eger 2 (Seyve Villard 12375) és a Gárdonyi Géza
(Medoc noir x Csaba gyöngye) keresztezésével.
Fajhibrid, - betegség ellenálló (rezisztens) - fajta, kék bogyójú.
Szeptember e lső felében érik, közepes
termőképességű (12 t/ha), viszonylag magas cukortartalmú (18-19 Mmo),
élénk sav tartalmú. Nem rothadékony. Jó
fagy- és betegségellenálló. Szárazságtűrése jó.
Fehér chasselas:
Hasonnevei: Gutedel, Gyöngyszőlő,
Chasselas blanc.
Klónjai: Fr.38-95, K.16
Származása: convar. orientalis subconvar. caspica.
Közepesen
erős növekedésű, közepesen laza lombozatú, bőtermő, megbízható fajta.
Fürtje középnagy (140 g), bogyója középnagy (3,2 g), nedvdús, kellemes
ízű, a bogyóhéj és a mag nem zavaró. Ajánlott terhelése 6-8
rügy/m2 . Könnyű asztali borok
készítésére is használható.
Ellenállóképessége:
peronoszpóra gyenge – igen gyenge (2), lisztharmat gyenge (3),
szürkerothadás közepes – magas (6), orbánc igen gyenge – gyenge (2),
téli fagyok közepes – jó (6, 5), a tél elején gyenge (3), szárazság
közepes (4).
Piaci értéke kevésbé alkalmas (D), de megvan a fogyasztói piaca, jól
szállítható.
Piros chasselas:
Hasonnevei: Chasselas rouge.
Klónjai: K.18, FR.36-28.
Származása: convar. orientalis subconvar. caspica.
Közepesen e rős
növekedésű, korán fakadó, közepes termőképességű. Fürtje középnagy (140
g), bogyója középnagy (3,2 g), vékony héjú, finom ízű és savtartalmú,
kissé lédús. Megbízható fajta. Ajánlott terhelése 6-8 rügy/m2.
Asztali borok készítésére is használható.
Ellenállóképessége:
peronoszpóra gyenge – igen gyenge (2), lisztharmat gyenge (3),
szürkerothadás közepes – magas (6), orbánc igen gyenge – gyenge (2),
téli fagyok közepes – jó (6, 5).
Piaci értéke kevésbé alkalmas (D), de megvan a fogyasztóközönsége,
jól szállítható.
Pölöskei muskotály:
Hasonneve: R.10.
Származása: Zalagyöngye x 5917-8
(Gloria Hungariae x Erzsébet), Szegedi S., Erős J., Ésik A-né, SZBKI
Kecskemét, H.
Erős növekedésű, termékeny, szeptember
második felében szüretelhető. Javasolt terhelés 5-6 rügy/m2
.
Jól termékenyül, termőképessége a közepesnél jobb. Fürtje nagy (250-300
g), ágas, laza, bogyója közepes (3,5 g), zöldes-fehér színű, kellemes
muskotályos zamatú, kissé savas, héja eléggé érezhető, ropogós,
terméséből kellemes muskotályos bor készíthető.
Ellenállóképessége:
peronoszpóra közepes – jó (6), lisztharmat közepes – jó (6),
szürkerothadás igen jó – jó (8), orbánc gyenge (2), téli fagyok gyenge
(3, 4, 3), szárazság gyenge (3). Kiváló a fürt
lisztharmat-ellenállósága.
Piaci értéke megfelelő (C).
Palatina CSFT.159:
Hasonnevei: Augusztusi muskotály, Prim.
Származása:
Seyve Villard 12375 x Szőlőskertek királynője muskotály, Kozma P.,
Sz.Nagy L., Sesztákné, Urbányi M., Tusnádi J., KÉE, Budapest, H.
Későn fakad, korán zsendül, augusztus
harmadik dekádjában érik. Jól termékenyül, termőképessége jó.
Fürtje középnagy (240 g), bogyója középnagy (3,1 g), finom muskotályos
ízű, aranysárga, ropogós, olvadékony. Jól szállítható, tárolható.
Ajánlott terhelés 6-8 rügy/m2.
Ellenállóképessége:
peronoszpóra közepes – magas (6), lisztharmat közepes (5),
szürkerothadás nagyon magas (8), orbánc gyenge (3), téli fagyok közepes
(3, 5, 4), szárazság közepes – jó (6).
Piaci értéke jó (B).
Teréz:
Hasonneve: R.58.
Származása: Seyve Villard 12375 x Olimpia, Szegedi S. et al., SZBKI
Kecskemét, H.
Erős növekedésű, szeptember végén érik,
bőtermő. Fürtje nagy – nagyon nagy (450 g), bo gyója nagy (5,2 g),
semleges ízű, kissé leves,
héja és magja érezhető, jól szállítható.
Ellenállóképessége:
peronoszpóra közepes (6), lisztharmat magas (7), szürkerothadás nagyon
magas (8), orbánc gyenge (3), téli fagyok közepes – jó (4, 6, 5),
szárazság jó (7).
Piaci értéke megfelelő (C).
Cegléd szépe:
Mathiász János állította elő a
Chasselas blanc croguant és a Chasselas rouge royal keresztezé sével.
A Chasselastól később érő, rózsaszín bogyószínű, közepes
termőképességű, gyengébb növekedésű, jó fagytűrő, rothadás ellenálló,
gombás betegségekkel szembeni ellenállása átla gos. Szárazságtűrése
átlagos.
Csemegeszőlő
szedése, szállítása, értékesítése
Szedés az érési idő szerinti sorrendben
történik. Az egy menetben történő szedést és kiszere lést
javasoljuk 10-es rekeszbe, megfelelő csomagolással, díszítéssel. Eső
után, míg fel nem szárad a fürt, ne szedjünk. A sérült, beteg bogyókat
rögtön el kell távolítani.
A leszedett szőlőt a legrövidebb időn
belül hűtőbe kell helyezni, ahol kb. 4 o C-on tárolható. A
szállítás során is ajánlott a
hűtőlánc biztosítása.
Közeli piacra hűtőkocsi nélkül is
szállítható, de ajánlott az éjszakai szállítás, amikor a hűvö sebb
levegő hűtő hatása kihasználható.
Értékesítése lehet az üzemből
közvetlenül (direkt értékesítés), kereskedelmi hálózatnak
(nagykereskedőknek) vagy áruházláncoknak.
A késői (októberi) érésű fajtákat kb.
90 %-os érettségi állapotban szedve karácsonyig tárol hatjuk hűtőben
0-4 oC-on. Az
ünnepi piacon magas abb áron értékesíthető.
Az ellenőrzött ökológiai (bio) termék a
tanúsítvánnyal magasabb áron értékesíthető.
Gazdaságossági elemzés
Telepítési költségek:
- alacsony művelésű, sűrű térállású
karós szőlő: ~ 1,5 millió Ft/ha
- magas művelésű, széles soros,
huzalos támrendszerű szőlő: ~ 2,5
millió Ft/ha
- alacsony művelésű, ikersoros,
huzalos támrendszerű szőlő: ?~ 2,0
millió Ft/ha
- Jelenleg a telepítési költségek kb.
50-55 %-a pályázat útján, vissza nem térítendő támogatás ként
igényelhető.
Ökológiai gazdálkodás támogatása:
Jelenleg az átállás 3 évében kb. 40-50
ezer Ft/ha vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók.
Az EU-ban az ellenőrzött ökológiai
gazdálkodás támogatott, a normatív támogatás mértéke kb. 60-80 ezer
Ft/ha-nak felel meg.
Ökológiai gaz dálkodás
ellenőrzési költségei:
-
- átállási időszakban 4500 Ft/ha (de
minimum 19800 Ft + ÁFA)
-
- átállt területen 6750 Ft/ha (de minimum 19800 + ÁFA)
-
- terméktanúsítvány díja: értékesített termék nettó eladási árának
1 %-a + 12 % ÁFA
Termő szőlő
éves művelési költségei és a várható bevétele:
Költség: anyag + munkabér + géphasználat kb. 350-500 ezer Ft/ha
Várható terméshozam: kb. 10-12 t/ha
Értékesítési átlagár: 60-100 Ft/kg (nem
ellenőrzött szőlő)
80-140 Ft/kg (ellenőrzött ökológiai
szőlő)
Árbevétel: 600-1200 ezer Ft/ha (nem
ellenőrzött szőlő)
800-1400 ezer Ft/ha (ellenőrzött
ökológiai szőlő)
Figyelembe
véve az ültetvény amortizációját, a földbérlet költségét, a banki
kamatokat és az inflációt is, a rezisztens csemegeszőlő éves nyeresége
200-500 ezer Ft/ha lehet. Persze ez alapvetően függ a piaci
lehetőségektől, melyet minden gazdálkodónak a telepítés előtt célsze rű
felmérni. Az ökológiai termékek piaci kereskedelme évente 10-40 %-kal
növekszik, az Európai Unióban jelenleg keresleti piac van, így
megfelelő kereskedelmi kapcsolatokkal az értékesítés biztosítható.
Egy gazdaság csemegeszőlő
termesztésének költség – jövedelem viszonyait mutatják a követ kező
táblázatok, illetve néhány rezisztens szőlőfajta
terméseredményét.
Csemegeszőlő
termelés jövedelmének alakulása1994.-1996. között:
Megnevezés |
Mértékegység
|
1994.
|
1995.
|
1996.
|
Termésátlag |
t/ha
|
12,75
|
12,25
|
12,45
|
Csemegeszőlő
értékesítési ár (I. oszt.) |
Ft/kg
|
54
|
65
|
69
|
Értékesített mennyiség |
kg
|
9481
|
9112
|
9141
|
Szabványon kívüli és resztli |
Ft/kg
|
15,5
|
20
|
26
|
Értékesített mennyiség borkészítésre |
kg
|
3269
|
3138
|
3310
|
Árbevétel
(csemegeszőlő + borszőlő) összesen |
Ft/ha
|
562643
|
655040
|
716788
|
Termelési költség |
Ft/ha
|
271344
|
333754
|
393830
|
Jövedelem |
Ft/ha
|
291299
|
321286
|
322958
|
Jövedelmezőségi
ráta |
-
|
107
|
96
|
82
|
Forrás: Ipacs Sz. I. 1997.
Költségfedezeti
pont alakulása 1994.-1996 . közötti
időszakban:
Megnevezés |
Mértékegység
|
1994.
|
1995.
|
1996.
|
Termésátlag |
t/ha
|
12,75
|
12,25
|
12,45
|
Termelési költség |
Ft/ha
|
271344
|
333754
|
393830
|
Értékesítési átlagár |
Ft/t
|
44,1
|
53,4
|
57,5
|
Költségfedezeti pont |
t
|
6,15
|
6,25
|
6,84
|
Költségfedezeti pont százalék |
-
|
48
|
51
|
55
|
Forrás: Ipacs Sz. I. 1997.
Rezisztens
csemegeszőlő-fajták terméseredményei :
Vizsgált évek
|
Rezisztens fajták
|
Hagyományos fajta
|
Pölöskei muskotály
|
Eszter
|
Teréz
|
Favorit
|
1982.
|
19,6
|
18,3
|
17,0
|
-
|
1983.
|
9,6
|
11,3
|
18,6
|
-
|
1984.
|
22,1
|
18,0
|
24,7
|
-
|
1985.
|
21,0
|
6,9
|
14,5
|
-
|
1986.
|
8,7
|
11,3
|
15,5
|
14,0
|
1987.
|
-
|
-
|
-
|
-
|
1988.
|
-
|
-
|
-
|
-
|
1989.
|
-
|
-
|
-
|
-
|
1990.
|
17,0
|
14,0
|
17,0
|
-
|
1991.
|
14,5
|
12,0
|
15,0
|
-
|
1992.
|
16,0
|
12,0
|
13,0
|
10,0
|
1993.
|
12,0
|
14,4
|
14,1
|
12,5
|
1994.
|
11,2
|
13,3
|
15,0
|
11,5
|
1995.
|
12,0
|
14,0
|
13,0
|
10,0
|
1996.
|
8,1
|
15,2
|
14,5
|
12,0
|
Átlag
|
14,3
|
14,39
|
14,32
|
11,66
|
Forrás: Ipacs Sz. I. 1997.
A Homok hátságon
telepítésre ajánlott csemegeszőlő-fajták :
Fajta |
A bogyó színe
|
Érési ideje
|
Termő
-képessége
|
Növekedési erély
|
Metszési igény
|
Fagy
-tűrés
|
Rothadási hajlam
|
Gombabetegség érzékenység
|
Szárazság-
tűrés
|
Chasselas |
fehér
/piros
|
IX. közepe
|
bőtermő
|
közepes
|
hosszú
|
jó
|
nem rothad
|
átlagos
|
közepes
|
Nero |
kék
|
VIII. vége
|
közepes
|
erős
|
hosszú
|
jó
|
nem rothad
|
ellenálló
|
jó
|
Palatina (Aug. musk.) |
fehér
|
VIII. vége
|
jó
|
közepes
|
hosszú
|
jó/kiváló
|
nem rothad
|
ellenálló
|
jó
|
Pölöskei muskotály |
fehér
|
IX. vége
|
jó
|
erős
|
hosszú
|
jó
|
nem rothad
|
ellenálló
|
közepes
|
Teréz |
fehér
|
IX. vége
|
bőtermő
|
erős
|
hosszú
|
kiváló
|
nem rothad
|
ellenálló
|
jó
|
Zalagyöngye |
fehér
|
VIII. vége
|
bőtermő
|
erős
|
középhosszú
|
jó
|
nem rothad
|
ellenálló
|
közepes
|
Cegléd szépe |
rózsaszínű
|
IX. vége
|
közepes
|
gyenge közepes
|
hosszú
|
jó
|
nem rothad
|
átlagos
|
közepes
|
|