Fekete bodza
2004.07.05. 23:27
(Sambucus nigra L.)
A fekete
bodza jelentősége, környezeti igénye
A
bodzát az emberiség már nagyon régóta hasznosítja. Sokoldalú
gyógyhatása évezredek óta ismert, a virágzatából készült üdítőital
napjainkban is széles körben fogyasztott.
A
növény cserje vagy kistermetű fa formájában az eurázsiai lombos erdők
cserjeszintjében, hazánkban leggyakrabban az akácos erdőkben fordul
elő. Lombfakadása korai.
Termése bogyó, amely bogernyő
virágzatban alakul ki. Egyetlen termés kb. 100-200 bogyóból is
állhat.
A
leveléből főzött teát vizelethajtóként, izzasztónak, lázcsillapítónak,
valamint reumatikus bántalmak ellen használják. A virágzatából készült
tea hűléses megbetegedések esetén használt izzasztó,
vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtóhatású,
részben ha sonló
hatású az aszalt termésből készült tea is. A fagyási sérülések
kezelésére használták a zsírban párolt aprított leveleit. A népi
gyógyászat használta még a kérgéből készült teát is szív- és vesebetegségek,
illetve reumatikus bántalmak ellen.
Gyümölcse
vitaminokat, fehérjéket, ásványi anyagokat, mikroelemeket, cukrokat,
szerves savakat és cseranyagokat tartalmaz. Kedvező beltartalmi
összetevői miatt reformkonyhai élelmiszerekben és gyógykészítményekben
is használható. Magas antocián tartalma miatt egyik legfontosabb
természetes élelmiszeripari színezék, de használják bőr- és fatárgyak festésére
is.
Könnyű, tartós fájából szerszámnyél,
mezőgazdasági felhasználásra karók készíthetők és fafaragások
készítésére is alkalmas.
A környezeti károkra kevésbé érzékeny,
ezért szennyezett levegőjű területeken is ültethető.
A
termesztése nagyobb méretekben viszonylag rövid ideje kezdődött, de az
elmúlt években folyamatosan emelkedett a telepített területek nagysága.
A fekete bodza szinte mindenütt
előfordul, talaj iránt nem igényes de legszebben az üde, le vegős,
nitrogénben gazdag, jó vízellátottságú, gyengén savanyú kémhatású
talajokon díszlik. A szélsőséges körülményeket nem jól tűri. Az erősen
kötött, tömörödött talajokon a sok csa padék
vagy túlöntözés esetén kipusztul. A sülevényes homoktalajokon a növény
hervad, és a termés aszalódik, mennyisége és minősége is csökken. A
tenyészidőszak csapadékhiánya el sősorban
a fiatalabb ültetvényekben okoz kárt a hajtásnövekedés csökkenésével,
esetleg a növények teljes kiszáradásával. A talajvízzel való
telítettséget nem tűri, pár napos vízborítás a növény pusztulásával
jár. Telepítése során figyelemmel kell lenni a nagy fényigényére, mert
a fény hiánya a hajtások gyengeségét ok ozza,
a virágzat mennyiségét csökkenti és a minőségét rontja. Az egyes fajták
fagytűrése eltérő. A rendszeres, mérsékelt erősségű szél csökkenti a
kártevők - elsősorban a fekete levéltetvek - megtelepedését. Ezzel
szemben az erős szél a fiatal ültetvényekb en igen jelentős kárt okozhat a hosszú fiatal
hajtások kitörésével, ami egy- két évvel elnyújtja a koronaalakítást.
A fekete bodza termesztéstechnológiája
Telepítés
időpontja
A
szabadgyökerű csemeték esetén az őszi és tavaszi telepítés is
lehetséges, de az őszi ültetés esetén jobb megeredés várható. A jól
begyökeresedett, konténeres szaporítóanyag elvileg az év minden
időszakában telepíthető, azonban a szárazabb időjárás esetén szükséges
az eredést elősegítő öntözés. Legkedvezőbb időszak az augusztus vége
és a szeptember közepe közötti. A gyökérzóna nedvességének megőrzésére
alkalmazott takarás a tövek körül kedvező hatású a fejlődés kezdeti
szakaszában is.
Az
ültetvényterület előkészítése
A telepítésre tervezett területet szükség szerint tereprendezni k ell. Ezt követően a talajtani szakvélemény
alapján a talajt fel kell tölteni a szükséges tápanyagokkal. A szerves-
és istállótrágyát, talajjavító anyagokat 40-60 cm mélyen be kell
dolgozni. Amennyiben a szántás mély sége
alatt tömődött, vízzáró réteg található, igen jó hatást fejt ki az
altalajlazítás. A mély szántás időpontját úgy kell megválasztani, hogy
a telepítésig legyen elegendő idő - legalább egy hónap – a talaj
ülepedésére. A telepítést megelőzően, a szántóföldi termesztésben megszokott
módon "magág y" minőségre kell elmunkálni a
talajfelszínt.
Ültetés
A
feketebodzát 5-6 m-es sortávra és 3-4 m-es tőtávra ültetjük a
talajadottságnak, a művelő gépek méreteinek és nem utolsó sorban az
alkalmazott koronaformának megfelelően. A gyengébb homokos
talajokon ritkábbra, a kötöttebb jó
tápanyaggazdálkodású talajokon sűrűbbre ültetjük.
A
Nemzeti Fajtajegyzékben egy fajta a Haschberg szerepel. Ismertebb
külföldi fajták a Donau, Tubling, Prägertner, Hamburg, Korsor. Hazai
fajták nemesítése folyamatban van.
A szabad gyökerű
dugványok esetében az ültetés menete hasonlóan történik, mint az egyéb
gyümölcsfajoknál. A sérült, roncsolódott gyökerek mellett a nagyon
hosszúakat is vissza kell vágni. Megfelelően fejlett talpgyökereknél a
vesző tövénél elhelyezkedő gyökereket eltávolít hatjuk.
Amennyiben a törzsképző vessző hossza nagyobb 100 cm-nél vissza kell
vágni a 80-100 cm-es magasságban lévő rügyig. A törzsmagasság alatti
oldalhajtásokat tőből el kell tá volítani.
A törzsmagasságban található oldalvesszőket - amennyiben vannak
- a vastagságuk tól
függően 2-3 rügypárra visszametsszük. A csemeték eredési esélyét
fokozhatjuk a gyökerek pépezésével. Az ültető gödör méretét a csemeték
gyökérzete határozza meg, kényelmesen el kell férniük benne.
A szárazabb körülmények között végzett ültetésnél elengedhetetlen az
iszapolás, majd a gyö kerek
körüli földet tömöríteni kell. Az ültető gödröket be kell takarni és
őszi telepítés esetén a növényeket fel lehet csirkézni is.
Konténeres csemetéknél gyakran körbe növik a gyökerek a konténert. E bben
az esetben a földlabdát függőlegesen behasogatjuk, hogy a gyökerek
sugárirányba nőjenek tovább. A földlabda felszínét a talajszint alá 3-5
cm-re kell helyezni, hosszabb dugvány esetében mélyebbre is
kerülhet. A földlabda betakarása, a talaj tömörítés e, öntözése a szabad gyökerű csemetéknél írtak
szerint történjen. Az ültetéssel egy menetben kell kihelyezni a
törzsnevelés hez szükséges
támkarókat, melyek lehetőség szerint 5-8 cm átmérőjűek és kör keresztmet szetűek legyenek. A fűrészelt karók éle károsíthatja
a növendék törzsét és hajtásait.
Az ültetvényt más gyümölcsösökhöz
hasonlóan célszerű bekeríteni a vadkárok megelőzésére.
A bodza metszése, koronaformái
A jó termésképződés számára a hosszú
vesszők felelnek meg, ezért a bodzát évente erőteljesen met szeni
kell az őszibarackhoz hasonlóan. A visszametszés nélküli hosszú
szálvesszők a termés súlya alatt ívben lehajolnak, megkönnyítve ezzel a
termés betakarítását. A termesztés során többféle koronaforma alakult
ki:
- Törzses vázkaros (Viertelstamm): az egy méter
körüli magasságban kialakított korona alapja 3-4 térben arányosan
elhelyezkedő, 30-50 cm hosszú, közel vízszintes vázkar. Ez a típus igen
gondos munkát igényel, bár a metszési hibák könnyen javíthatók az
évenkénti met szés során, a rejtett
rügyekből képződő új hajtásokkal.
- Egytörzsű
fej: az előbbihez hasonló magasságú törzs és korona kialakítása és
metszése a szőlő fejműveléshez hasonló. Hamar elsűrűsödik és a metszés
nehézkes a vesszők egymás hoz közel
elhelyezkedő tövei miatt.
- Többtörzsű fej: tövenként
két-három törzs van egy-egy fejjel. Hátránya a törzsek kisebb
szilárdsága.
- Orsó:
kísérleti forma, a 60-70 cm-es törzs folytatásában elhelyezkedő,
170-180 cm hosszú központi tengelyen kerül kialakításra körkörösen 6-8
rövid termőkar, melyen a vízszintese n
elhelyezkedő vesszőket hagyják meg és 100-120 cm-re visszametszik. A
termés na gyobb méretű és
egységesebb.
- Bokor:
természetes koronaforma, a magára hagyott törzses formák is
visszaalakulnak erre néhány év alatt. Összes termés nagyobb ennél a
koronaformánál, de az ápolásra és betaka rításra
fordítandó időigénye négy-ötszörös.
A telepítést követő évben kell a
törzset megnevelni, a törzsnek kiválasztott hajtást - az intenzív
növekedés miatt - rendszeresen, legalább kéthetente kötözni kell a
támkaróhoz. A kötözés során a szoros régebbi kötéseket le kell vágni,
és újra kell kötni. A konkurens hajtásokat, ol dalhajtásokat
a tervezett törzsmagasságig, valamint az esetleges virágokat
folyamatosan el kell távolítani. A törzsnevelés egyszerűbben megoldható
a törzsnevelő henger alkalmazásával.
Ha
a kiválasztott hajtás június utolsó harmadára a 80 cm plusz 2-3 nóduszt
meghaladta vagy ebben a magasságban megindult az oldalhajtások
növekedése, koronába metsszük. Ennek hiányában a korona alakítást a
következő évre kell halasztani.
A
termőfelület kialakítása
Kedvező
feltételek esetén a végleges koronaforma a 2.-3. évre kialakítható és
3-4 kg termése is van. A koronába metszést követően a törzstisztítást
folytatni kell. A hajtások 10-15 cm-es nagyságánál ki kell választani
azt a 3-4, közel vízszintesen és térben arányosan elhelyezkedő hajtást,
amelyek a korona vázkarjait fogják alkotni. A továbbiaknál nagyon
fontos a megfelelő terhelés. A növény fejlettségének megfelelően
általában a negyedik - ötödik évben érhető el a 12-15 termő
szálvessző esetén a 25-35 kg tövenkénti termés. A jó termővessző
legalább 1-1,5 m hosszú, ép és egészséges. Ha a virágzás időszakában
nincs 6-8 db, 15-20 cm-es meddő hajtás, a tő túl van terhelve. A
túlterhelt tövekről a virágzatot részben vagy egész en el kell távolítani a megfelelő
hajtásmennyiség kifejlődéséhez.
Talajművelés
Sorközök
füvesítése, esetleg köztes növény termesztése csak öntözés mellett
lehetséges. A sorközök mechanikus gyomirtása során tekintettel kell
lenni a bodza sekélyen elhelyezk edő
gyökereire. A koronacsurgón belül a 8-10 cm-nél mélyebb talajművelés
nem ajánlott. A tár csák közül az
oldalazó V tárcsa megfelelő, de legjobb a kultivátor 15-20 cm-es
gyommagasságig. Vegyszeres gyomirtás esetén a legjobb hatás a
glifozát hatóanyagú sze rekkel érhető el.
Fiatal ültetvényeknél kerülni kell a lombra kerülését.
Tápanyagutánpótlás
A
trágyázásra még nem alakultak ki általánosan elfogadott és
kísérletekkel alátámasztott módszerek. A termelői tapasztalatok alapján
nitrogénigényes és az alapelemeken kívül a bórtartalmú
lombtrágya használata ajánlott. Az ajánlott hatóanyag mennyiségek N
100-200 kg, P 50-100 kg és K 120-170 kg hektáronként. A kijuttatás az
általános gyakorlat szerint történik. A bór kijuttatása
rügypattanáskor, zöldbimbós állapotba n és
sziromhullás után történjen. Az őszi kis adagú nitrogénadagolás
elősegíti a termőrügyképződést.
Növényvédelem
Bár
a bodzának más, elterjedtebb gyümölcsfajokhoz viszonyítva kevesebb a
károsítója, mégis a növényvédelmét nem lehet elhanyagolni. A vírus fertőzésre fogékony, különösen a cseresz nye
levélsodródás vírus okoz károsodást. Hazai ültetvényekben még nem
számottevő az előfordulása. Az állati kártevők közül a levéltetvek, -
elsősorban a bodzalevéltetű és a fekete répalevéltetű - károsít
külön-külön, de gyakran együtt is. A levéltetvek elleni
védekezést ne hezíti, hogy a fertőzés
általában a virágzás időszakában a legerősebb, amikor a gépi permete zés a közel vízszintes helyzetben lévő
termővesszők miatt akadályozva van.
A bekerítetlen ültetvényeken jel entős
vadkárral is számolni kell, amennyiben a területen élnek őzek és
szarvasok. Részben a hajtáscsúcsokat rághatják le, részben a bodza
viszonylag puha kérgét dörzsölik le a fejükkel a növény kipusztulásáig
is.
Betakarítás
Kézzel történik a bogyók 95 % -os
érettségének időszakában. Termő ültetvényen 120 kg/fő teljesítmény
érhető el.
Gazdaságosság
A
bodza magyarországi termesztése csak néhány éve kezdődött jelentősebb
mértékben, így gazdaságossági elemzések még nem állnak rendelkezésre. A
költségigény szempontjából nagy előnye az egyszerű növényvédelme, de a
jelentős kézimunkaigény korlátozhatja az ül tetvénytelepítés nagyságát. A termékpálya
fejlesztésére a bodzatermelők értékesítő szövetkezetet hoztak
létre.
|